Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-61

408 A Nemzetgyűlés 61. ülése 1920. évi június hó 16-án, szerdán. erőviszonyai összetételében s a hatalom kép­viseletében egészen más. A munkásság, a munkásságból kikerülő katonaság és a szegény parasztság vette át az egész államhatalmat s az egész közigazgatást. Nekünk ezt az uj államalakulatot annál is inkább örömmel kell fogadnunk, mert magun­kat is méltán a hatalom részesei közé sorol­hatjuk, miután eddig nem voltunk egyebek, mint egyszerű munkások, proletárok. Aki a múltban is ugy gondolkozott, mint én, s a hatalmas bürokráciában dolgozott, anélkül, hogy lelkében vele azonositotta volna magát, bizha­tott abban, hogy a dolgozó nép elnyomása s munkaerejének kizsákmányolása nem tarthat sokáig. Maguk a hatalmasok, a kapitalisták, a királyok és császárok vitték előre egy évszázad­dal a felszabadítás ügyét az általuk erőszakolt világháborúval. Azt mondják ezek az Isten kegyelméből trónolt császárok és királyok, hogy isteni sugallat volt, vértenger a nép véréből, amelybe azonban — hála a népnek — nekik kellett belefulladniuk. Ki ne vette volna észre a háború alatt, hogy a régi szerkezetű állam alapjai elrothadtak. Végződhetett volna a háború bármiképen, az elkerülhetetlen volt, hogy a tudatos munkásság épitse fel az uj államhatal­mat, mert hiszen a régit is ő épitette, csak a gyümölcseit nem élvezhette. Az uj állam kiépitésén a forradalmi kor­mányzótanács népbiztosai dolgoznak emberfeletti módon. Egynapi cselekedetük a nép érdekében többet ér, mint a múlt kormányok évszázados összes cselekedetei. Máris ropog a régi állam gerenclázata. Ennek a gerendázatnak a teljes megsemmisíté­séhez nekünk, a számvevőszék munkásainak szívvel lélekkel hozzá kell járulnunk az ; uj s a népeket felemelő szocialista és kommunista elvek­től áthatott és irányított munkánkkal.« (Zaj. Felkiáltások : Hiteles a szöveg ?) Ez hiteles kérem, majd megmondom, hogy miért. (Tovább olvassa) : »Talán egyetlen hatóság­nak sincs annyi tapasztalata a bürokrácia népeket öl© fattyuhajtásairól, mint a legfőbb állami számvevőszéknek. Eldorádőja volt ez a büro­krácia a kiváltságosaknak, a nem dolgozó dzsent­riknek, akik befurakodtak az állami hivatalokba ós itt kettős kárt okoztak, mert tehetetlenségük­kel még azokat is megfertőzték, akik talán el­vétve a nép sorából kerültek be a bürokratikus szervezetbe. (Zaj.) De nekünk nemcsak segítenünk kell a ma­gyar tanácsköztársaságot abban, hogy a régi állam struktúrájából még csak hirmondó se maradjon meg, hanem oda kell államink a nép­biztosi hivatalok mellé, építeni az uj, szebb államszervezetet minden tudásunkkal és mindig annak a nagy célnak szem előtt tartásával, hogy ebben az országban csak annak legyen kenyere és becsülete, aki szakadatlanul dolgozik. (Nagy zaj és felkiáltások : Zalaegerszegre vele !) Bendeletek ezrei vannak, amelyeknek csu­pán az volt a hivatásuk, hogy a népet meg­akadályozzák ig gaiknak keresésében. Nem véletlen körülmények okozták tehát, hogy az egész rendszernek pusztulnia kellett. Boldog vagyok, hogy megérhettem ezt az időt, amikor a nyegle államszervezetre ki van mondva a ha­lálos ítélet és annak temetésében én is tevékeny részt vehetek. Egy állami tisztviselő, aki a legfőbb állami számvevőszéknek elnöke, aki tehát egy kivéte­lesen magas állást tölt be, — bocsánatot kérek — így nem nyilatkozhatik büntetlenül. (Nagy zaj.) Huber János: Zalaegerszegre vele! Hornyánszky Zoltán : Ha tehát igaz, hogy ezt a beszédet elmondta, ebben az izgatásnak összes kritériumai fenforognak, mert ezt a B. T. K. 172. §-ában meghatározott felekezet, osz­tály és nemzet elleni és alkotmányforma elleni izgatás és súlyosabbá válik akkor, amikor az 1912. évi LXIII. te. 19. §-a egyenesen bűn­tetté minősiti, ha valaki ilyent háborús időben követ el. Az pedig nyilvánvaló, hogy a proletár­diktatúra idejében igenis háborúban voltunk. (Egy hang a középen : Az irattárban javitott kiadásban van meg a beszéd!) Azt mondhatná valaki, hogy vájjon a beszéd szövege hiteles-e ? Az Az Újságban, Pester Lloyd­ban és Népszavában, — itt ugyan csak töredé­kesen •— megjelent ez a cikk teljes terjedelmé­ben, de ezenkívül azok a tisztviselők, akik előtt a beszédet elmondta, nagyon jól emlékeznek arra, hogy ezt a beszédet végig igy mondta el. Hitelessége tehát bizonyítva van. Mi történt azután, amikor a proletárdikta­túra átkos uralma megdőlt ? Gaal Gaszton: Fehér lett! Hornyánszky Zoltán: Az történt, hogy fele­lősségre kellett volna vonni és felelősségre is vonták, egy juryt kiküldtek, hogy bírálja el a dolgot, tegyen jelentést. Ez egy hó­nappal ezelőtt befejezte munkáját, de eddig egyéb eredményt nem láttunk, mint hogy ez az íir még ma is ott ül abban a' székben. Nem alelnök, mert biztos tudomásom van róla, hogy noha a kormány elmozdította őt állásából, ma is mint állami számvevőszéki elnök gerálja magát, bejár hivatalába, teljesiti munkáját, sőt többet tesz: felvette 1920 május 1-én és június 1-én az elnöki fizetését. (Nagy zaj és felkiáltások: Hallatlan !) Ha tehát a Kiczkó Kálmánokat, akik járásbirák voltak és elgaloppozták magukat akár valamely őrületből, akár tudatosan, négyévi börtönre Ítélik, engedelmet kérek, mi nem lehetünk testület, amely szemet huny ez előtt és követelnünk kell a magyar nemzet, a keresztény eszme és saját reputációnk érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents