Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-59
A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi június hó 14-én, 'hétfőn. 349 nitményről. Tudja, hogy az életével játszik, amikor ezt elmondja, de kötelességét teljesiti. Rübinek Gyula minister : A vidéken nincs többé zsidókérdés, nincs zsidóellenes hangulat, hanem urellenes. Zsidó és paraszt egymásra találtak az urak gyűlöletében. Ezt a katonaság okozta, amely felizgatta a zsellért a kisbirtokos ellen és a kisbirtokost a nagybirtokos ellen. Parasztforradalom előtt állunk. Konkrét eseteket sorol fel. Hencz közbeszól : Nem szégyeli, hogy a kormány tagja és felsorol eseteket, holott nincsenek megtorolva. Szmrecsányi György védi az Ébredő Magyarokat, csak egyesek hibásak. Ha így tartanak az állapotok, hát ő lemond az elnökségről. Szabó Sándor : Nincs jelen a honvédelmi minister, aki felelősséggel tartozik. Hivják el s addig függeseszék fel az ülést. Félóra múlva jön Soós tábornok, aki először van uniformisban. Andrássy Gyula : A kormány az oka, hogy nincs egység. Egymással veszekednek, azért nem léphetnek fel kifelé erélylyel. Haller István védi a kormányt. Nem tud ma alkalmasabb embereket. Ugron közbeszól : Tudnék jobb kultuszministert. (Derültség.) Ugron Apponyit ajánlja. Zákány Gyula védi az Ébredőket. Ezekért a dolgokért ő sem vállalja a felelősséget, ezt nem mint ilyenek követték el. Meskó : Hanem mint olyanok ? (Derültség.) Soós Károly : Nem szabad bántani a nemzeti hadsereget. Ez az egyetlen reménységünk, az egyetlen szilárd pont. Lehurrogják. (Derüstség.) Folyton közbeszólnak : Beszéljen Prónayról és Héjjasról. A minister alig tud beszélni. Végül kijelenti, hogy ő se ellenzi a karhatalom és a különítmények feloszlatását, de ezt nem lehet keresztülvinni már ól-holnapra. Reméli, hogy június 15-ig jelentést tehet a feloszlatásról. Szabó Sándor : Ha Szmrecsányi és Zákány lemondanak, a továbbiakért nem felelősek, de mindketten felelni fognak az eddigiekért. Utal a keresztény-szociális lengyel front összeomlására. Már csak azért sem szabad ilyen eszeveszett politikát csinálni. Rupert Rezső szintén erélyes intézkedéseket követel. Huszár Károly megállapítja, hogy a Nemzetgyűlés egyhangú akarata az Ébredő Magyarok, a karhatalom és a különítmények feloszlatása. Ezt a kormány vegye tudomásul. Ha a kormány nem tudja teljesíteni kötelességét, el fogják helyéről távolítani.« T. Nemzetgyűlés 1 Rengeteg veszélyt jelent ez az egész magyar nemzet jóhírnevére, azért, mert ez végig fogja járni az egész világsajtót. A német lapok már átvették és ezekből az angol és amerikai lapok is hamarosan át fogják venni, úgyhogy a kormánytól azt kellene kérni és követelni, hogy sürgősen lépjen közbe még idejekorán annak érdekében, hogy megtudja a külföld, hogy ez elejétől végig hazugság. Foglalkoznunk kell különösen azzal, hogy felhívjuk a kormány figyelmét arra az összeköttetésre, melyet a Nemzetgyűlés egyik-másik tagja és a Nemzetgyűlésen résztvevő egyes újságírók tartanak fenn a bécsi kommunistákkal. {Zaj. Felkiáltások : Akasztófára velük ! Majd megtudjuk, kik azok !) Homonnay Tivadar: Képviselő is van köztük! Frühwirth Mátyás: Az van ebben a közleményben, hogy két képviselő adta az információt, sőt az egyik lap azt mondja, hogy nevekkel is fog szolgálni. Természetesen borzasztó kíváncsiak leszünk erre. Azelőtt mindenki becsületbeli kötelességének tartotta, hogy zárt ülésen történtekről senkinek ne beszéljen és senkit ne informáljon. Ha mégis megtörtént most ez a Nemzetgyűlés egyik-másik tagjával, az jegyezze meg magának, hogy ilyesmit nem lehet tűrnünk itt, hogy amit a zárt ülésen, mint a legbizalmasabb dolgot elmondunk, továbbadják és hamisan adják tovább és felhasználják arra, hogy ilyen hamis rágalmakkal és tendenciózusan állítsák az egész világ elé a magyar nemzet szerepülését, (Ugy van ! Ugy van !) Különösen arra hívom fel a kormány figyelmét, mivel tudom, hogy ezt telefonon nem lehetett eszközölni, — mert aki ismeri az újságírók és a sajtócenzura munkáját, annak teljesen lehetetlen elgondolnia, hogy ezt telefonon adták le Bécsnek, — hogy állandóan utaznak az ágensek a határon át ide-oda és állandóan visznek bizalmas értesítéseket Bécsbe. Ez a részletezés természetesen elejétől fogva végig hazugság. (Ugy van! Ugy van !) Szeretném még a Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy ezzel kapcsolatosan most már a sajtó az egész világon foglalkozik egyúttal a nemzeti hadsereggel is és olyan módon állítja be hadsereget, a mi szemünkfényét, mintha abban csupa pribék volna, mintha az szedett-vedett társaság volna, amely nem foglalkozik mással, •mint hogy reggeltől estig gyilkol és rabol. Meg kell állapítani — és vissza kell utasítani minden más állítást •— hogy a Nemzetgyűlés fa nemzeti hadsereggel semmi ellentétben nincs, sőt az nekünk drága kincsünk ; mi tudjuk, hogy az vérünkből való vér, csontunkból való velő és mindent fel fogunk használni arra, hogy a nemzeci hadsereg tényleg néphadsereg legyen és a nemzet nagy kívánságait teljesítse. (Ugy van! Ugy van!) E helyről kérjük fel a bécsi sajtót, a bécsi újságokat, vegyék át a mi tiltakozásunkat és adják hírül az egész világnak, hogy ez a közlemény elejétől végig szemenszedett hazugság és egész másként folyt le az a zárt ülés, mint ahogyan a bolseviki újságok le akarják szegezni. (Ugy van ! Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Ezzel kapcsolatosan a következő interpellációt óhajtom a ministerelnök úrhoz intézni. (Olvassa) : »Van-e tudomása a ministerelnök urnák ariól, hogy a Nemzetgyűlés zárt üléséről íészletes tudósítások jelentek meg a külföldi, különösen a bolseviki sajtóban ? Van-e tudomása arról, hogy a magyar sajtó egyik részében a nemzeti hadseregről valótlan, rágalmazó hírek és cikkek jelennek meg ?
