Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-59
A Nemzetgyűlés 59. ülése 1920. évi június hó lé-én, hétfőn. 345 gyökereket kapta meg, a faderekakat pedig ölszámra eladta a község lakosainak az erre kirendelt értékesítő hivatal. Az érte befolyt pénz egy részét a fa tulajdonosainak kiadták, a többit pedig még ma is a község őrzi. Fábián István a megállapított tényállás szerint és a megkeresés mellett elfekvő iratokból a Nemzetgyűlés megállapította, hogy Fábián István nemzetgyűlési képviselőnek összes szerepe abból állott, hogy mint az akkori nemzeti tanács elnöke ezen fák kivágatásához a maga részéről hozzájárult. Megállapította azonban a mentelmi bizottság azt is, hogy ezen tényével Fábián István nemcsak, hogy büntettet nem követett el, hanem ellenkezőleg azáltal, hogy a község lakosságának faigényét, miként az a főszolgabíró vallomásából is kitűnik, — a végszükség esetének fenforgásából kifolyólag kielégítette, az érdekelt nagybirtokosoknak érdekében járt el, mert meggátolta azt, hogy a lakosság ezen nagybirtokosoknak sokkal nagyobb károkat okozzon azáltal, hogy a faszükséglet kielégítése céljából esetleg sokkal nagyobb értékű parkjaikat vágja ki. A mentelmi bizottság azon tanúkihallgatásokkal igazolt tényt, amely szerint a nagybirtokos urak megbízottja, akik annak idején Fábián Istvánban épen megmentőjüket látták, akihez segítségért fordultak és most ellene a leglehetetlenebb vádakat kovácsolják, a mentelmi bizottság a maga részéről konstatálni kötelességének tartotta. Mivel lehetetlen ebben a tényben magában a mentelmi bizottság álláspontja szerint a zaklatás tényének fenforgását nem látni, a mentelmi bizottság azon javaslattal járul a Nemzetgyűlés elé, hogy Fábián István képviselő mentelmi jogát ez esetből kifolyólag a Nemzetgyűlés ne függessze fel. Elnök : Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság ama javaslatát, mely szerint Fábián István képviselő mentelmi jogát ne függessze fel, igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés Fábián István Nemzetgyűlés képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik Forgács Miklós képviselő ur mentelmi üg) r e. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti Sirályi főügyészség utján a sátoraljaújhelyi királyi törvényszék vizsgálóbirája Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, oly célból, hogy ellene zsarolás bűntette miatt a bűnvádi eljárás lefolytatható legyen. A csatolt nyomozati iratokból nem tűnik ki semmi oly cselekmény, mely valódisága esetén a zsarolás bűntettének bármely tényálladékát kimerítené. A csatolt iratokból megállapítható, hogy Forgács Miklós nemzetgyűlési képviselő annak idején a direktórium elnöke NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — III. KÖTET volt. A direktórium Petróczi Gyula, Kocsis Nándor és Bene Imre sajóhidvégi lakosokat baromfilopás miatt 300 korona pénzbirságra büntette meg. Ezen 300 korona összeg forgács Miklósnak, mint a direktórium elnökének kezeihez fizettetett le. A megállapított tényállás szerint Forgács Miklós ezen 300 koronát ugyanakkor tartásdíj címén kiűzette egy községbeli özvegynek. Ugyancsak a tényállás szerint, amint az iratokból a mentelmi bizottság megállapította, Forgács Miklós sem tagja nem volt annak a bíróságnak, amely a baromfilopásból kifolyólag az előbb megnevezetteket megbüntette és a 300 koronát rajtuk behajtotta, sem pedig semmiképen nem járult a maga részéről ahhoz, hogy ezen ítélet meghozassák vagy hogy annak alapján a pénzbüntetés behajtassák. Ennek alapján a mentelmi bizottság álláspontja az, hogy a zsarolás bűntettének tényálladéka jelen esetben nem forog fenn. Ezen okok folytán a mentelmi bizottság tisztelettel azt javasolja, hogy Forgács Miklós képviselő mentelmi jogát a t. Nemzetgyűlés ne függessze fel. Elnök : Kassay Károly képviselő ur kér szót. Rassay Károly. T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a mentelmi bizottság előadójának indítványához néhány szóval hozzászóljak. Teljes mértékben osztom az előadó ur álláspontját abban a tekintetben, hogy ha a proletárdiktatúra alatt egy bizonyos közületben a közrend fentartásán működő egyének közönséges bűncselekményekkel szemben a jogrend megőrzése szempontjából büntetést szabtak ki, az illetők nem vonhatók bűnvádi eljárás alá. Ezzel szemben azonban kénytelen vagyok azt is megállapítani, hogy ez az én egyéni felfogásom és ma az egész joggyakorlat ezzel szemben áll, és minden olyan esetben, amelyben birói hatáskörrel, vagy egyébként közhatósági hatáskörrel fel nem ruházott egyén Ítéletet szabott ki és azt az ítéletet végrehajtották, amennyiben az szabadságvesztésbüntetés volt, az illetőt személyes szabadság megsértése miatt, amennyiben pedig pénzbüntetés volt, zsarolás bűntettében mondja ki a működő bíróság bűnösnek. Amikor egyfelől azt látom, hogy a bíróságnál ebben a kérdésben kijegecesedett joggyakorlat van, akkor másrészt nem tehetem, hogy hozzájáruljak az előadó urnák véleményéhez, amely itt, szemben a birói gyakorlattal, büntetlenséget biztositana egy képviselőnek, aki ugyanazt a cselekményt követte el. Épen ezért, t. Nemzetgyűlés, a magam részéről nem fogadhatom el az előadó urnák s a mentelmi bizottságnak a véleményét és kérem, hogy az illető képviselő urnák a mentelmi joga felfüggesztessék. Elnök: Kíván valaki szólni? (Senki!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az elóadő urat illeti a szó. 44
