Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-58

320 A Nemzetgyűlés 58. ülése 1920. évi június hó 11-én, pénteken. gam részéről is mindenképen azon leszek, hogy ez az organizáció kellően fimkcóináljon. Ami azt illeti, hogy főleg a vidéki csoportoknál nem kaptak egyáltalán élelmezési anyagokat, erre vonatkozólag a megfelelő készpénzbeli kártalanítás iránt a tárgyalások már befejeződtek, a ministertanács már hozzájárult és a legközelebbi napokban az intézkedés meg is fog történni. A magam részéről teljesen hozzájárulok Hegyeshalmy t. barátom határozati javaslatához és kérem annak elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a sző. Kenéz Béla előadó ; T. Nemzetgyűlés ! Hegyeshalmy Lajos t. képviselőtársamnak mindkét módositásához hozzájárulok. Az elsőhöz azért, mert logikus következése az eddig tett szövegbeli változtatásoknak, az utóbbihoz pedig azért, — és pedig a legnagyobb örömmel — mert a köztisztviselők és egyéb közszolgálati alkalmazottak legszélesebb rétegeire nézve nemcsak felettébb méltányos, de valóban szükséges intézkedés beiktatását eredményezi a törvénybe. Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy először felteszem a kérdést változatlan szövegre. Ha ez elfogadtatik, akkor elesnek Hegyeshalmy képviselő ur indítványai. Ha nem fogadtatik el, akkor először fel fogom tenni a kérdést Hegyeshalmy képviselő ur első indítványára s ha ez elfogadtatik, fel fogom tenni a kérdést Hegyeshalmy képviselő ur második módosítására. Felteszem a kérdést : méltóztatnak a 7. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem.) A Nemzetgyűlés a 7. §-t nem fogadta el változatlanul. Felteszem a kérdést: méltóztatnak a 7. §-t Hegyeshalmy képviselő urnák első módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen.) A Nemzetgyűlés elfogadta az uj 7. §-t Hegyeshalmy képviselő ur első módosításával. Méltóztatnak Hegyeshalmy képviselő urnák második módosítását is elfogadni? (Igen.) Akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a 7. §-t Hegyeshalmy képviselő urnák mindkét módosításával fogadta el. Következik az uj 8. §. K. Pethes László jegyző (olvassa a S. §4.) Elnök: Kivan valaki szólni? K. Pethes László jegyző: Hegyeshalmy Lajos ! Hegyeshalmy Lajos: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat címén történt változtatás folytán itt is szükségesek az egyes kifejezésekre vonatkozó változtatások. Erre vonatkozó indítványomat van szerencsém előterjeszteni és kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt elfogadni. Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kenéz Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Hegyeshalmy igen t. képviselőtársam módositásához hozzájárulok, a magam részéről pedig azt a módosítást vagyok bátor előterjeszteni, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy a második bekezdésbe a »június« szó helyett a »július« szó iktassák be. Elnök : Kíván még valaki szólni ? K. Pethes László jegyző : Usetty Ferenc ! Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlési A 7.,illetve most már 8. §-al kapcsolatban három kérdést vagyok bátor a pénzügyminister úrhoz intézni. Azt mondja a szóban levő szakasz első bekezdése : » Jóváhagyatik a kormánynak az az intézkedése, amellyel a ministerek részére 1919. évi augusztus hó 1-étől kezdve évi 12.00.0 K nyugdíjba beszámítható rendkívüli személyi pótlékot és 1920. évi március hó 1-től kezdve ezenfelül havi 1000 K nyugdíjba be nem számitható működési pótlékot engedélyezett.« Azt kérdem a t. pénzügyminister úrtól, hogy a többi fizetési osztályban, ahol a drágasági segély limitálva van és maximálisan 4800 koronában van megállapítva, amely a nyugdíjba is beleszámittatik, miért nem emelték ezt fel szintén 50%-ra? Pl. egy államtitkárnak a törzsfizetése 16.000 koronás a drágasági pótlék csak 4800 korona, tehát nem 50%, nem 8000 korona. Azt volnék bátor kérni a pénzügyminister úrtól, hogy méltányossági okokból, akkor, amikor a tisztviselő úgyis nem tudom, hogy hogyan tud megélni, visszamenőleg ezekre a fizetési osztályokra is kiterjesztessék ez az intézkedés. Ugyanezen szakasz második bekezdése azt mondja : »Mindaddig, amig a köztisztviselők és egyéb közszolgálati alkalmazottak által ezidőszerint fizetendő szolgálati díj fizetésének kérdése törvényhozási utón ujabb szabályozást nem nyer, a ministerektől a szolgálati díj levonását 1920. évi június hó 1-étől kezdve függőben kell tartani.« Méltányosnak tartanám, hogy ez az intézkedés a többi tisztviselői osztályokra is kiterjesztessék. Ezzel kapcsolatban a harmadik kérdésem az, hogy a nyugdíjasoknál a házbéremelésre vonatkozóan megfontolás tárgyává kellene tenni a mostani állapotokat, mert mig az állandó, a dolgozó tisztviselőknél emeltetett a házbérilletmény, addig a nyugdíjasokat egyenesen kinézik a háztulajdonosok és még nyomorultabb helyzetbe fognak kerülni, mint eddig voltak. Elnök: Kivan még valaki szólni? A pénzügyminister ur kivan szólni ! B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T Nemzetgyűlés! Ebben a javaslatban tulajdonképen egyáltalán nincs szó fizetésrendezésről. Ez a szakasz a ministerekre nézve csak azért tartalmaz ilyen rendelkezést, mert nem volt máskép lehetséges gyorsan legalizálni ezt a de facto már keresztül is vitt fizetésemelést. Hogy a ministerek fizetése nagyobb arányban emeltetett, mint amennyi a tisztviselők részére megállapított háborús pótlék, ennek az