Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-53

A Nemzetgyűlés 53. ülése 1920. elő és azt már suttogták, hogy az egész Nemzetgyűlést szét fogják verni és a Nemzetgyűlés vezéreit le fogják tartóztatni... Rassay Károly: Nem vagyunk 1918-ban! Hencz Károly:... hogy az egész Nemzetgyűlést világgá eresztik, a kormány egyes tagjait pedig letartóztatják és felállítják itt a katonai diktatúrát. Szabó Sándor: Mit szólnának hozzá a választók ? Rubinek Gyula: Az a kisebb baj, de a szomszédok és az entente? Hencz Károly : Hisz a képviselő uraknak méltóztattak épugy hallani a dolgokról, mint ahogy én hallottam és tudok róla. És miután ezt, mint ahogy a t. képviselő ur közbeszólt, a kormányzó ur őfőméltóságának magas személyével is kapcsolatba hozzák, itt a Nemzetgyűlés nevében nekünk tiltakoznunk kell, még a gondolata ellen is annak, (ugy van! ugy van!) hogy a kormányzót felelőtlen elemek suttogással ugy állítsák oda és ugy állítsák be az egész kérdést, mintha a kormányzóval szemben bárki is ebben az országban fel merné tételezni, hogy az esküje, amelyet itt a nemzet szine előtt letett, bármily vonatkozásban is azóta elhalványodott volna vagy elhalványodhatnék a nemzet nagy érdekeinek szolgálatában. T. Nemzetgyűlés ! Nekünk még ennek gondolata ellen is tiltakoznunk kell, mert az alkotmányos szabadságnak a lényege az, hogy maga a nemzet legyen az államnak az alanya, a diktatúrának fogalma pedig kizárja azt, hogy a nemzet legyen az állam alanya. Maga a diktatúra semmi más, mint a rémuralom egyik formája, melynek csak tárgya a nemzet, (ugy van! ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Bárki álljon e »hirek mögött, bárkinek szándóka és tendenciája legyen ez kívülről, az épen olyan rosszakarója, ellensége a kormányzónak, mint ennek a Nemzetgyűlésnek, (ugy van! ugy van!) az épugy vét a hazája és nemzete ellen, épen olyan hazaáruló, mint az, aki külső ellenséggel szövetkezik. (Ugy van ! ügg van! Altalános taps.) T. Nemzetgyűlés ! De én nem honorálhatom ezeknek az aknavetőknek munkáját még azáltal sem, hogy a belpolitikai kérdésekben mentséget találnék számukra abban, hogy ime itt nem történik határozott és erőteljes lépés a jogrend helyreállítására és biztosítására. Merem állítani, hogy ez igenis megtörtént, merem állítani és hinni, hogy ez a jövőben is meg fog történni. De» mint ahogy tudom, hogy ezek a bomlasztó elemek voltak a múltban is a felforgatásnak eszközei, (ugy van! ugy van!) ép ugy kérem majd a kormányt, hogy erre vonatkozólag nem a magam, hanem az ország és a külvilág megnyugtatása szempontjából találjon szavakat, hogy végre ezzel a kérdéssel itt a parlament nyílt szine előtt is leszámolhassunk. (Általános helyeslés.) évi június hó 5-én, szombaton. 221 T. Nemzetgyűlés! Amikor feltártam itt, ezekkel a veszélyekkel, kószahirékkel szemben az alkotmánybiztositékunk erősségeit és szembeállítottam annak a lehetőségét, hogy amikor a nemzet törvényes képviselete itt együtt ül, bárki e törvényes képviselet elleni merényletnek a gondolatával vagy puccs-kérdésekkel foglalkozzék, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) akkor egyszersmind vissza kell utasítanom az intrikákat és e belső kísérleteket is, mert én Kunz Ignácnak, nagy tudósunknak egy gondolatából indulok ki — amikor azt mondja : »Nem az a célja az alkotmánybiztositékoknak, hogy elavult intézményeket védjenek a történeti fejlődés ellen, hanem védik a szabadságot az emberek visszaélései ellen«. Miután mi érzületben, gondolkozásban, hitben, lélekben, mint a nemzet bizalmának letéteményesei, épen ilyen bizalommal csüggünk alkotmányunk biztosítékain, ennélfogva épen ilyen szeretettel és lelkesedéssel kell és akarjuk is távol tartani ezeket a szennyes hullámokat a legfőbb hatalom viselőjétől, amikor az ő tudtán kivül alacsonylelkü emberek visszaélnek a nagy. méltóság nimbusával és felhasználva az elégedetlenséget és a forradalmi időknek a szellemét, nem átalják intrikájukkal a legmagasabb helyig felkapaszkodni : azért, t. Nemzetgyűlés, én azt hiszem, hogy a Nemzetgyűlés ezen nagy időkben méltóan, hivatása, céljai és a nemzet bizalmának megfelelően csak akkor viselkedik, ha egyöntetűen utasítja vissza a kormányzó ellen intézett merényleteket és épen azért, amikor e kérdést felvetem és miután e kérdések ilyen nagy izgalmakat keltettek künn és benn, kérem a t. kormányt, méltóztassék a Nemzetgyűlésnek felvilágosítást adni, van-e megnyugtató válasza; van-e megnyugtató momentum ezeknek a kérdéseknek a kiküszöbölésére s van-e indoka ezeknek az izgalmaknak? (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb- és balfelől.) Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Hencz Károly t. képviselő ur egészen helyesen állapította meg, hogy a nemzet szuverenitásának két tulajdonosa a Nemzetgyűlés és a kormányzó. A Nemzetgyűlés és a kormányzó képviselik a nemzetet. Mindenki, aki a Nemzetgyűlés ellen vagy a kormányzó személye ellen vét, egyben vét a nemzet ellen. Sajnos, a helyzet olyan, hogy a Nemzetgyűlés ellen igenis izgatnak. (Ugy van! Ugy van ! balfelöl.) Számtalan nyomát látjuk annak lapokban, gyűléseken ... Hornyánszky Zoltán: Mire való a cenzúra? Simonyi-Semadam Sándor: A gyűléseket nem lehet cenzúrázni. Hornyánszky Zoltán: De a lapokat lehet! Simonyi-Semadam Sándor: Beszédekben állandóan kisebbítik a Nemzetgyűlést; ugy be-