Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-51
210 A Nemzetgyűlés 51. ülése 1920. évi június hó 2-án, szerdán. ségeket nem fogunk kiküszöbölni, akkor megmaximálhatják ugyan az árakat, de ez a számítás mindenkor vissza fog térni, hogy nekik szénért egy vagonra 30.000 korona kellett. De ha a minister ur mondja, akkor nekem ezt el kell hinnem. Eltekintve ettől, t. Nemzetgyűlés, mi tegnap délután bizottságilag tárgyaltuk az árdrágítás! t örvény javaslstot. Hát kérem, lehet-e nagyobb árdrágítás, mint hogy 60 K a magyar szén és 300 K métermázsánként a porosz szén ott, ahol ki lehet mutatni, hogy 60 K-val tul van fizetve. Létezik általában ennél nagyobb árdrágítás ? Ki követte el ezt az árdrágítást ? Ha az állam, ugy az államnak kötelessége elsősorban példaadással előljárni, kötelessége meggátolni. minden olyan drágulást, amely nem indokolt, az államnak példaadása, a mintája az egész nép előtt kell hogy álljon. Itt csak tiszta dolgokat lehet csinálni. Hol maradjon az államban való bizalom, ha ilyen dolgok megtörténhetnek? Hol maradjon annál az egyszerű embernél, aki nem tud ugy számítani, mint én vagy mint mások itten, annál az egyszerű embernél, aki látja, hogy ilyen dolgok folynak ? Ha az állam akar nyerni ennél a tranzakciónál, akkor mondja meg őszintén, hogy ő 60 K-t akar nyerni az állam javára. Ez lehet egy álláspont, csak nekünk el kell fogadnunk. De ha nem az állam kapja ezt az összeget, — amint gyanítom, hogy nem az állam zsebébe megy ez az összeg, — akkor kérdeznem kell a minister urat, hogy ki kapja? (Igaz! Ugy van!) Mert ha e Nemzetgyűlésben a kereskedők ellen a legnagyobb hajszák folynak, hogy azok követnek el árdrágítást és azt mondják, hogy sokkal jobban jön ki a gazda, ha ilyen utón kapja a szenet és szövetkezeti vagy más utón, akkor állítsuk ezzel szembe a szabadforgalmat, azt a szabadforgalmat, amely azt állítja, hogy midőn német ár 28 márka volt, ők 26 x /s márkáért kéz alatt kaptak ajánlatot a németektől. Ha ez igy van, akkor miért a rettentő harag a szabadforgalom és szabadkereskedelem ellen? Nézetem szerint ezt is a szabadforgalom tárgyává kell tenni. Csak akkor lesz olcsó szenünk, ha egész halom kereskedő konkurrál egymással, hogy milyen árban tudja a szenet a fogyasztónak adni. De ezt államilag igy kezelni nem lehet. Ettől eltekintve, van itt egy sokkal nagyobb veszély, amelynek a szemébe kell néznünk. A veszély az, hogy nálunk 60 K. a szén, tehát miért adják oda a mi hazai szénbányáink 60 K-val, ha mi behozunk 300 K-val más szenet ? Milyen alapon lehet tőlük megkövetelni, hogy 60 K;val szállítsák? Én már hallottam, hogy a mi szénárainkat 50%-kal fel fogják emelni. Mit gondol a t. Nemzetgyűlés, ha ez megtörténik, mi lesz a következő tény? Nem fog-e ismét ugyanaz a helyzet beállani, ami volt, hogy hivatkozva arra, hogy a 'pénzünk elértéktelenedett, mindig a konzumens fogja ezt megfizetni? Nem fogják-e a tisztviselők a szenet épen ugy megfizetni ezen a drága áron, mint mások? Nem kell-e arra gondolnunk, hogy ha mi ugy csináljuk a mi szénüzleteinket, hogy 300 koronás szenet hozunk be, hogy akkor a hazai produkció ép ugy, mint a mezőgazdaság az ő gabonájára, azt mondja, hogy miért adjuk mi olcsóbban, ha ti vesztek külföldről 300 koronás szenet? Én azt hiszem, hogy nem hiába fárasztottam önöket interpellációmmal. En kötelességet véltem teljesíteni, mert végre is ezeknek az úgynevezett üzleteknek meg kell szünniök. (Általános helyeslés.) Vagy megmondja az állam, hogy nyerni akar ezáltal, vagy pedig ezeket az üzleteket, amelyek mindenkor a közjó alapj közjó és az erkölcsiség neve alatt lesznek feltálalva, egyszersmindenkorra ki kell küszöbölni ebből az országból. Mert ha nem fogjuk kiküszöbölni és tovább utat engedünk annals:, hogy csak ferde utón lehet keresni ebben az országban és nem egyenes utón, akkor mi ennek az országnak a közgazdaságát helyreállítani nem fogjuk tudni. Ajánlom interpellációmat a t. Nemzetgyűlés szives figyelmébe. (Olvassa) ; »Interpelláció a földmivelésügyi minister úrhoz : 1. Vett-e az állam a német birodalomtól vagy a szén-szindikátustól 3000 kocsirakomány szenet, a gazdák közötti szétosztás céljából?« Lipták Pál: Igen! Sándor Pál (olvassa) : »2. Hogyan lehetséges a 30.000 koronás ár kocsirakományonként ? 3. Ha a gazdánál az állam nyerészkedni akar, miért nem jelenti ki őszintén? 4. Ha nem az állam érdekében történt a horribilis haszonszerzés, kinek az érdekében történt ? 5. Van-e tudomása a minister urnák, hogy ez semmi más, mint indokolatlan, sőt vétkes árdrágítás, amelyet a megalkotandó törvény szigorúan büntet? 6. Hajlandó-e a minister ur a 30.000 koronás árat már a fogyasztók érdekében is — kik ezáltal a lisztet drágábban kell hogy fizessék — mérsékelni?« (Általános helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. T. Nemzetgyűlés ! Az interpellációs-könyvbe másodiknak Czettler Jenő képviselő ur interpellációja volt bejegyezve. Czettler Jenő képviselő ur jelentkezett is, azonban ezt nem vettem észre, mert akkor nem volt a helyén, úgyhogy az interpelláció törlése iránt intézkedtem. Arra kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ez revokáltassék és Czettler Jenő képviselő urnák megadassák a jog arra, hogy interpellációját előterjeszthesse. (Általános helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor kérem Czettler
