Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.
Ülésnapok - 1920-50
182 A Nemzetgyűlés 50. ülése 19 Akkor megint nincs szabadforgalom. Végre pedig mégis csak a szabadforgalom felé kell tendálni. A válaszomban azt állitottam fel, hogy 500 K-ás áron vennők el ezt a három és félmillió mm-t és körülbelül 1000 K volna az az ár, amelyen kivitelre kerülne. Arról lehet vitatkozni, hogy az 500 K sok-e vagy kevés ; én soknak tartom a 720 K-t pl., mert nálam is vannak elsőrangú szakértőknek számításai és ezek valamivel alacsonyabbak, de majd egymás között fogjuk elvégezni, hogy kinek van e tekintetben igaza. Gaal Gaszton : Hajlandó vagyok számszerűen bizonyítani ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: De mégis bizonyos alacsonyabb áron kell ezt rendelkezésre bocsátani, mint amekkora a napi ár, mert különben olyan megterheltetés hárulna megint a fiskusra, amit fedezni -ezidőszerint a legjobb akarat mellett sem tudna. Ami azokat a bon-okat illeti, erre majd a pénzügyminister ur fog válaszolni ; e kérdésbe nem akarok beavatkozni. De, t. Nemzetgyűlés, amikor én ezt az ezer koronás kijelentést tettem, akkor a mi valutánk még nagyon rosszul állt. Azóta egy igen nagy krach következett be a nemzetközi piacon és a búza ára pl. Rotterdamban 2100 K-ra csökkent. Méltóztassanak csak idefigyelni : ha a mi valutánk nem emelkedik nagyon, csak 7 centimesra — ez is nevetséges, bár a mai árfolyamhoz képest 100%-os emelkedés, — ha ennyire emelkedik a kivitelünk révén, ha a 3% centimes 7 centimesra emelkedik a mi tranzakciónk által, ez végül nem nagy dolog, mert a szovjet alatc 12 centimes volt, de ha mi pénzügyi egyensúlyunkat helyieállitjuk, ez mindenesetre felmegy ugyanannyira, s akkor már 1000 koronára sülyed a nemzetközi ár. Ha további emelkedés van, akkor a pénzügyminister ur minden métermázsára rá fog fizetni, ha ő fix áron fog venni. (Zaj a jobb- és baloldalon.) Épen azért kell elejteni a fix áron való vásárlást, mert esetleg milliárdokat fizethetnénk rá. (Zaj.) Ha nem ejtjük el a fix áron való vásárlást, esetleg milliárdokat fizethet rá a pénzügyminister ur, ha a pénzügyi helyzet javulni fog. Ezt tudtuk és ő még megjegyezte, hogy örömmel fizet rá, mert akkor a pénzügyi helyzet javulni fog. Ezt tehát szintén szabadjára hagyjuk és csakis kiviteli engedélyek utján fog történni a szállítás. Gaal Gaszton közbeszól. (Zaj.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Helyesebb volna, ha t. képviselőtársam időt engedne ahhoz, hogy a kormány ilyen fontos kérdésben egy kicsit megfontoltan járjon el és nem gyakorolna előre kritikát, hanem akkor, amikor már megjelent a rendelet és akkor vonatná le a kormánnyal a konzekvenciákat. Gaal Gaszton: Ki intervjuvolt? Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : Előre felállítani bizonyos tételeket, ez igazán nem ealkalmas arra, hogy nyugalmat, megelégedést és bizalmat keltsen odakünn a kormány iránt. (Igaz ! Ugy 1. évi június hó 1-én, kedden. van ! balfelől.) Mert pl. a francia mezőgazdasági társaság, a Société des Agriculteurs de Erance egészen máskép járt el és egészen más hangon beszél. Mert azt mondja, hogy a.kormány tartsa fenn a gabonabehozatal monopóliumát az áremelkedés megakadályozása céljából, azaz, nehogy az a gabona a kereskedők kezébe jusson s azok visszatartsák az árut és mesterségesen emeljék az árakat. Ott a belföldi ár maximálva van, a külföldi ár pedig szabad volna, ha nem volna monopólium. De az állam ráfizet milliókat, s azt kéri maga a gazdaközönség is, hogy túlságba ne emelkedjenek az árak szociális szempontból. A francia kormány egyébként az árakat leszállította. 73 frank volt tavaly a búzának msximális ára, ma 60 frank, a mi 750 koronának felel meg. Olaszország 125 lírában állapította meg ezt az árat, ez ma 1250 korona ; Csehország 160 szokolban, a mi ma 600 korona ; a német 45 márkáról felemelte 65-re, ami 280 korona. Látjuk tehát, hogy minden állam teljesen önálló árpolitikát követ, ugy hogy ebből valami rendszert megállapitani teijes lehetetlenség. De mégis szükségét látta minden állam annak, hogy meximálja és megfogja az árakat, nehogy toronymagasságra emeljék azokat. Ezzel szemben pedig mi igenis átmenetet akarunk máris létesíteni a szabadforgalomhoz, de lépcsőzetesen. Jövőre talán már egyáltalában semmit sem kell ^biztosítani, mert az árak annyira javulnak. Én hiszem is, hogy ha ezt a pénzügyi tranzakciót sikerül létesítenünk és itt a mi valutánknak legalább, ohdloku javulása áll be aminő az első forrfdilom idején volt, amikor 30 centimes volt egy korona, akkor magyarán mondva kint vagyunk a vizből, a hitelünk óriásilag emelkedik, iparcikkeket tudunk behozni, stb. Megjegyzem, hogy az amerikai ár 1750 korona, a kanadai 1400 korona és a rotterdami — ismétlem — 2100 korona volt a szállítási költségekkel együtt. Ha azt visszaszámítom, akkor 1500 ko j.'onâs ár alakulhat ki, mint maximum, Magyarországon. T. Nemzetgyűlés ! Ami már most emiek a Zy 2 millió métermázsának az árát illeti, erre nézve nem tartom magamat illetékesnek egyedül nyilatkozni. Ez elsősorban a közlelmezésügyi minister urnák, másodsorban pedig az egész ministertanácsnak s egyébként magának a Nemzetgyűlésnek is a hatáskörébe tartozik. Gaal Gaszton : Egy kicsit a gazdákhoz is ! Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Bent vannak a Nemzetgyűlésben ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: A párt meg fog hallgattatni. Bccsánatot kérek, a Nemzetgyűlés az egész nemzetet képviseli és feltételezem, hogy ha egyetemes érdeket képviselünk, ebben benne van mindenki, a gazdaközönség természetesen elsősorban. (Igaz ! Ugy van I) Attól sem zárkózom el, hogy ezt törvényhozásilag intéztessék el, mert ez oly súlyos, oly felelősségteljes kérdés, amelynek elintézéséért a kormány maga ilyen körülmények között nem vállalhatja a feleiősséget.
