Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

Á Nemzetgyűlés 50. ülése 1920. évi június hó 1-én, kedden. 179 azt nem tudom, nekem például mást beszélt, mert nekem azt mondotta, bogy az összes ellátat­lanokat biztosítani kell szükségletük fedezésével. Engem igy informált, lehet, hogy t. képviselő­társamat máskép informálta. Senki sem zárkózik el a megoldás lehető módja elől, hiszen azért hívtuk össze a mai pártértekezletet. Ott fc. barátomnak módja lett volna a maga javaslatait előadni, kapacitálni saját pártját és ministereit, akik — azt hi­szem — nem olyan emberek, akik a kapacitáció «lől kitérnek. És hogy nem kapott felvilágosí­tás ! Hogy nagyatádi Szabó István ne adott volna Gaal Gasztonnak felvilágosítást ebben a kérdésben, azt csak nem képzeli, hogy valaki elhiszi ebben a Nemzetgyűlésben. De nemcsak Gaal Gaszton, hanem a Nemzetgyűlés bármely tagja egészen jogosan követelheti attól a mi­nistertől, hogy világosíts fel engem ebben a fontos kérdésben, hogy igaz-e az, amit ugy össze-vissza beszélnek. Szólott itt értekezletekről. En nem tudok arról az értekezletről, én azt tudom, hogy ott volt sokoropátkai Szabó István, ott volt Hír György is azokon a megbeszéléseken, a köz­élelmezési tanácsban is beszéltek erről. Mond­hatom, hogy a közélelmezési tanács javaslatai a mínisterközi megbeszéléseknek nem szolgáltak alapul. Nem szolgált alapul Bacher Emil ur cikke sem, amely a világon a legszerencsétlenebb dolog volt. Én felette csodálkozom, hogy a cen­zúra ilyen lehetetlen közleményt beleeresztett a Pester Lloydba és igy reánk szabadította az egész éhező Európát, ugy hogy most a spanyo­loktól kezdve végig mindenki itt akar magának kenyeret szerezni. Hogy ez mennyiben fog sike­rülni, az igazán nagyon kétes. Itt térek ki arra az öt millió métermázsa lisztre is. Maximálisan öt millió métermázsa gabonáról volt szó a ministerek között. Nem tudom, t. barátom honnan szerzi információit, de nem hiteles forrásból. Gaal Gaszton ; Hiteles forrás nincs, azt előrebocsátottam. Rubinek Gyula: Ott vannak a ministerek. Ha Magyarországon van egyáltalában hiteles hely, az legfeljebb a kormány, a mely ezeket a dolgokat intézi. Az az adat sem áll, hogy 5'5 millió méter­mázsát akar a kormány rekviráltatni. Gaal Gaszton Három és fél milliót mon­dottam ! Rubinek Gyula: Öt és fél milliót méltózta­tott mondani. Gaal Gaszton: Akkor nyelvbotlás volt. Öt millió métermázsa lisztet kivinni és három és fél millió métermázsát rekvirálni. Rubinek Gyula: 5 2 millió métermázsa kel­lene az összes ellátandók szükségletének fede­zésére. Az első megbeszélésen, amelyről egyébként itt e házban volt szerencsém épen Pallavicini őrgróf interpellációjára adott válaszomban elő­zetes tájékoztatásul nyilatkozni, ez leszálíittatott három és fél millióra, miután 900.000 olyan egyén, aki a maga keresetéből fedezni tudja a magasabb gabonaárakat is, kikapcsoltatott, neve­zetesen kereskedők, iparosok, ügyvédek, orvosok, tőkepénzesek, bányatulajdonosok, nagy vállalatok tulajdonosai. Ez körülbelül 900.000 embert je­lent, tehát 900.000 métermázsa takaríttatott volna meg ezen a címen. Belejöttek volna tehát az ellátási csoportba az összes tisztviselők, állami és magántisztviselők és a munkások, akik elláttatlanok. Gaal Gaszton : Tessék ezeket a vállalatok­nak ellátni. Rubinek Gyula : Arról természetesen azután széles vita indulhat meg, hogy ezen 3 és */« millióból mi maradhat ki, mi nem. Ebben a tekintetben természetes, hogy az illetékes ténye­zők, — ha már egyszer magának a kormány­zatnak is kialakult valamilyen álláspontja —• fognak e kérdés felett határozhatni. Ami azt a kérdést illeti, hogy itt a kor­mány kizárólag a gazdaközönség terhére akarja a valutát javítani, — nos tehát, ebben a be­állításában sem áll meg a tétel. Mert kérdem a t. Nemzetgyűlést, ha én 1000 koronáért veszek ma búzát és illetve 1000 koronát kapok egy métermázsa búzáért, — amely összeg 35 svájci frankot ér ma a nemzetközi piacon — hol van az a valutáris javulás, amelyre mi céloztunk és amely egyszerűen abban áll magyarul meg­mondva, hogy Magyarország a maga pénzügyi egyensúlyát helyreállíthassa ? Hiszen tudvalévőleg 15 milliárd deficitünk van az idén és az adókat az égbe emelhetjük, amint hogy az égbe is fogja emelni a t. pénzügyminister . ur az adókat és csodálkozni fog tisztelt barátom, micsoda adók jönnek itt majd . . . Gaal Gaszton : Mi gazdák hozzá vagyunk szokva. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : ... és mindannak ellenére is, ha az összes adók be­folynak, 800 millió vagy egy milliárd az évi bevétel és mi ez a 15 milliárdhoz képest? Végre is a megélhetés eszközeit el nem vehet­jük az egyesektől egyszerre; majd elkövet­kezik a nagy vagyonadó is, de abból a nagy vagyonadóból nem fedezhetjük az évi defici­teket, a nagy vagyonadónak az a célja, hogy az állami adósságokat csökkentse. (Ugy van! Ugy van! bal felől.) Ha a megélhetési eszközö­ket felemésztem, akkor ez az ország nyargal az állami deficitbe . . . Griger Miklós: A csődbe! Rubinek Gyula : ... az államcsődbe, a fel­oszlásba. (Ugy van! Ugy van!) És ha, t. Nemzetgyűlés, oly an rózsásak volnának a szociá­lis viszonyok is, hogyha itt egészen biztos volna minden (Ugy van! Ugy van! balfelol.) és mi minden tekintet nélkül szabadon intéz­kedhetnénk! De, sajnos, napról-napra tapasz­23*

Next

/
Thumbnails
Contents