Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-50

166 • A Nemzetgyűlés 50. ülése 19 Gaal Gaszton : ... és beláthatatlan következményeket fog maga után vonni a vidéken. (Vgy van ! Vgy van ! a baloldalon.) Figyelmeztetem a mélyen tisztelt kormányt arra, hogy a mi tőlünk elvett gabonának a valuta javítására való felhasználása a legképtelenebb igazságtalanság (Ugy van ! Vgy van ! a jobboldalon.) és figyelmeztetem végül a mélyen tisztelt kormányt arra, hogy amennyiben ez a szándék szándék és amennyiben ez a rendelet meg fog jelenni, hogy ez törvénytelen. Kezdem az utóbbin, hogy törvénytelen. (Halljuk ! Halljuk !) Minden állitásomat bizonyitani szeretem és kívánom. A kormánynak arra, hogy rekviráltasson, maximálhasson, kizárólag a háborús kivételes intézkedésekről szóló törvény adhat formai alapot. (Felkiáltások bal felől : Meg van hosszabbitva !) Kérem, méltóztassanak iürelemmel lenni, legyenek róla meggyőződve, ép oly jól tudom, mint a mélyen t. túloldal, hegy meg van hosszabbitva. Nem szoktam én a levegőből beszélni, méltóztassanak kivárni, amit előadni tisztelettel és szerényen bátor leszek. (Halljuk !) • A kivételes háborús intézkedésekről a következő törvények rendelkeznek : Az 1912 : LXIII. t.-c, az 1912 : LXVIII. t.-c., az ezeket kiegészítő 1914 : L. t.-c. és végül a még szám nélküli, •— mert a hivatalos lapban még meg nem jelent — de április 7-én házhatározattal törvényerőre emelt az a bizonyos meghosszabbítási törvény, amelyre méltóztattak velem szemben az előbb hivatkozni. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Vettem magamnak azt a fáradtságot, és ezeket a törvényeket alaposan áttanulmányoztam. Az 1912 : LXIIÜ t.-c. kizárólag azokról a felhatalmazásokról szól, amiket a 'kormány közigazgatási és büntetőjogi intézkedések szempontjából foganatosíthat, ezek tehát közgazdasági kérdéseket egyáltalán nem érintenek. Ebben a törvényben rekvirálásról, maximálásról és hasonlókról egyetlen betű sincs. Az 1912 : LXVIII. t.-c. már gazdasági kérdéseket is felölel, azonban kifejezetten csak a következő szempontokból és célokból : »a mozgósításra, a hadsereg mozgósított részének szükségletére, valamint a hadviselés érdekében szükséges védelmi intézkedésekre,« az 1912 : LXVIII. t.-c. tehát még a közélelmezési szempontokat sem ismeri. Ezért kellett egy pótló törvényt hozni, az 1914 : L. t.-c.-et, amelynek címe is az, hogy »A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. és a hadi szolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. t.-c. kiegészítéséről.« Erre azért volt szükség, mert időközben élelmezési ; avarok veszélye állott be, amely a polgári lakosság érdekeit is veszélyeztethette. Ezért kellett hozni egy módosító póttörvényt és tulaj donképen ez öleli fel azt a jogköit, mely a kormányt felhatalmazza arra, hegy közélelmezési szempontokból közszükségleti cikkeket maximáljon és igénybe vegyen. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Emiek a törvénynek 1. §-a világosan és határozottan igy szól (olvassa) : »A ministerium rendeletére a közigazgaK évi június hó 1-én, kedden. tási hatóság az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti cikkekért követelhető legmagasabb árakat megállapítani köteles.« Az indokolásban pedig az van, hogy ez a szakasz »lehetővé kívánja tenni, hogy a hatóság nem szorosan katonai célra is igényelhesse bizonyos meghatározott életszükségleti vagy más közszükségleti cikkek átengedését, szóval lehetővé teszi bizonyos cikkeknek kvázi kisajátítását, még pedig azon a legmagasabb áron, amit a hatóság akár a javaslat 1. §-a, akár az 1912 : LXIII. te. 7. §-a alapján megállapított. Különösen a közélelmezés biztosítása érdekében válhatik szükségessé ennek a rekvizicionális jognak igénybevétele, de aktuálissá válhatik más cikkek tekintetében is.« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ebben a törvényben egyetlen betűvel sincs megírva az, hogy rekvirálni vagy maximálni »valutája vita si« célokból, eladási célokból, egy métermázsát is joga volna a kormánynak. Hegyeshalmy Lajos: Azt mondja az a törvény, hogy »különösen«, tehát megengedi a más célra való igénybevételt is. Gaal Gaszton : Miután pedig a kormánynak az a rendelete, amelyet kiadni szándékozik, — ha ugyan egyáltalán kiadni szándékozik azt, meit ma már nem vagyok.tisztában vele, hegy megvan-e ez a szándék vagy sem, — ezen a három alaptörvényen, illetve az ezeket meghosszabbító április 7-iki házhatározatunkon alapulhat, vagyok bátor itt azt az álláspontomat leszegezni, hogy a meglévő törvényekből a kormány nem deriválhatja azt a jogot, hogy »valutáris« célokból, üzleti célokból rekviráljon vagy maximáljon. A törvény a kormánynak erre jogot nem ad. (Mozgás.) Hegyeshalmy Lajos: De igen! Határozottan igen ! Gaal Gaszton : Ha tehát a kormánynak szándéka, hogy a gazdaközönségtől öt millió métermázsa lisztnek megfelelő gabonát elvegyen, ami körülbelül nyolc millió métermázsát jelent gabonában (Mozgás a közéfen.) öt millió métermázsa lisztről beszél a fáma . . . (Mozgás.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Hja, a fáma ! Gaal Gaszton : Ha nem ugy van, annál jobb, — de hogy akár egy métermázsát is elrekvirálhasson, erre a kormánynak, ha mindjárt kétsoros törvényjavaslatot is, de törvényjavaslatot kell a Ház asztalára letenni s csak uj törvényben biztosithatja magának ezt a külön jogot. (Egy hang jobbfelől : Erről lehet beszélni.) Ezt rendeleti utón megcsinálni a törvények ellen s a parlamenti és általában a magánjogi etika ellen van. (Mozgás.) Es hegy ez nemcsak jg én felfogásom, annak bizonyságául vagyok bátor hivatkozni arra a bizonyos tárgyalásra, amikor itt ezeknek a törvényeknek a meghosszabbítását megszavaztuk és ennek során épen a túloldalról Eassay Károly t. képviselőtársam, nézetem szerint is igen helyesen és igen okosan, félvén attól a rettenetes diszkrecionális jogtól, amelyet a kormánynak, dacára annak, hogy nincs