Nemzetgyűlési napló, 1920. III. kötet • 1920. május 18. - 1920. június 26.

Ülésnapok - 1920-49

156 A Nemzetgyűlés 49. ülése 1920. bizonyos mértékig ennek az állaspontnak is a jogosultságát . . . Rupert Rezső: Melegszivü emberek kellenek oda ! Gr. Teleki Pál külügyminister: ....azonban méltóztassanak megengedni, hogy a meleg sziv nem jár mindig okvetlenül együtt azzal, hogy valaki szintén hadifogoly volt. Nekem van e tekintetben némi tapasztalalom a Hadigondozó Hivatalból, ahol ugy láttam, hogy amilyen tetszetősnek látszik ez az elv, annyira nem áll meg abszolúte feltétlenül és nekem igen sok nagyon kiváló tisztviselőm volt a Hadigondozó Hivatalban, akik kiválóan telj esitették kötelességüket, bár nem voltak hadirokkantak ; ennek dacára szakértelmüknél fogva teljesen átértették a kérdést és igen jól működtek. Itt még nem szereztem elég tapasztalatot, hiszen csak egy hónap óta vagyok e helyen, de a másik helyről hoztam magammal annyi tapasztalatot, hogy ezek alapján nem látom át teljesen ennek a rendszabálynak abszolút szükségét. Mindenesetre kívánatos, hogy ahol egyforma szakismeretü és tapasztalatú hivatalnokok vannak és ezek közül az egyik még azzal az előnnyel is bir, hogy hadifogoly volt, azt termé- . szetesen előnyben kell részesíteni. Ez volt a felfogásom annak idején a Hadigondozó Hivatalnál és ezt a felfogást szeretném itt is megvalósítani. Ami a hivataloknak egyesítését illeti, ez meglehetősen nehéz kérdés, t..i. nagyon sok vonatkozása van az ügynek és a legtöbb vonatkozás lényegileg a honvédelmi ministeriumhoz tartoznék. Ez tehát a honvédelmi ministeriumnak alárendelt külön hivatal volna, amelynek kérdése tulaj donképen a honvédelmi ministerium hadifogolyosztályának kibővítésével vagy átalakításával lenne megoldható. Ami azt a tárcaközi bizottságot illeti, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, tény az, hogy ez nem volt olyan tiszt vise] őkből és elemekből összeállitva, akik annak gyorsabb működését lehetővé tették volna, de épen ennek orvoslását célozta az, hogy most a bizottság a honvédelmi minister ur személyes elnöklete alatt áll és reméljük, hogy ezen a módon a bizottság képes lesz működni. Az ezzel összefüggő referátum kérdésében csak a magam részéről tudok nyilatkozni. Én ugy referáltatok magamnak, hogy mindig az illető szakavatott tisztviselőt hivatom magamhoz és nem a fölöttese, vagy az államtitkár utján referáltatok. Ezt már más hivatali működésemben szoktam meg, ahol szintén nem tekintettem arra, hogy valaki ministeri tanácsos-e vagy fogalmazó, hanem azzal referáltattam, aki az illető kérdést érti. Ezt a rendszert hozom be itt is és igy jártam el eddig is, amennyire eddig folyó ügyekkel tudtam foglalkozni, mert bizony eddig a működésemnek első idején a béke kérdésével annyira el voltam foglalva, hogy folyó ügyekkel természetesen kéve- sebbet foglalkozhattam. Ezt a rendszert kívánom itt is behozni a magam részéről, amelyet jeleztem. évi május hó 28-án, pénteken. Hasonlóképen nem tudnék válaszolni az interpelláló képviselő ur azon megjegyzésére, amelyet a beszéde során tett a MOVE-gyüjtésre vonatkozólag, mert hiszen a honvédelmi minister ur intézkedéséről van itt szó, amelyről nekem tudomásom nincs, s ennélfogva erre talán ő lehetne hivatva a választ megadni. Az egyes hatóságok hatáskörét kell, azt hiszem, majd pontosan megállapítani, — ennek a bizottságnak is az a feladata — mert vannak bizonyos vonatkozások, ahol nem lehetne egy, csak a honvédelmi minister ur alatt működő külön hivatalnak elintéznie ezen kérdéseket, minthogy azok a külügyministeri um feladatkörét is érintik. De nincs is annyi pénz rendelkezésünkre, hogy minden ügyben külön embereket küldjünk ki, hanem saját más ügyeinkben már künnlévő megbizottaink vagy állandó képviselőink kell, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzanak, ugy hogy én azt hiszem, hogy ezzel a szisztémával különösen most, hogyha a honvédelmi minister ur személyesen fogja vezetni ennek a bizottságnak az ügyeit, lehetséges megtalálni ezen az utón is tökéletesen a módját az ügyek helyes vitelének. Lényegileg ez nem múlik annyira a szervezet kérdésén, mint inkább az embereken. S ha a megbízottak abba a bizottságba azzal a direktívákkal mennek, hogy merjenek is hozzászólni és merjenek saját maguk iniciativát is felvenni, — ami nagyon könnyű, csak egy rendelettől függ, amely nekik a lehetőséget erre megadja és azt mondja, hogy tessék szabadon intézkedni és nem mindenben szükséges a referátum — akkor azt hiszem, hogy ennek a bizottságnak működését is tökéletesen hasznossá lehet tenni. Ha a hivatalban is egy abszolút bürokrata szellemet vezetnének be és a hivatalfőig vinnének vissza minden ügyet, akkor a hivatal sem működnék olyan gyorsan, amint az ennél az ügynél szükséges. Itt minden inkább az embereken és a szellemen múlik, mint azon, hogy hivatal vagy bizottság működik-e. Ezeket voltam bátor előadni és kérném, hogy a választ tudomásul venni méltóztassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Széchenyi Viktor : T. Nemzetgyűlés ! Hálásan köszönöm a külügyminister urnák figyelmes és kimeritő válaszát, amelynek minden pontját — kivéve a legutolsót — köszönettel tudomásul is veszem. A legutolsó pontra, t. i. a hivatal-egyesitésre vonatkozólag méltóztassanak megengedni, hogy azon reményemnek adjak kifejezést, hogy a külügyminister ur, ha most a béke nagy ügyének befejezése után jobban fog ráérni ezekkel az ügyekkel foglalkozni, el fog térni ettől a nézetétől és csatlakozni fog az enyémhez. Mert hiszen nem azon fekszik a súly, hogy annak a szervezetnek hivatal vagy bizottság legyen-e a neve ; lehet a neve bizottság is, de egy kalap alatt legyen az egész egyesítve, ami költségek szempontjából annál is inkább lesz lehet-