Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-29

A Nemzetgyűlés 29. ülése 1920 vannak és ezeknek a keresztülvitelére képességet éreznek magukban és hatáskörrel is lesznek el­látva. Ez szerintem ugy volna legkönnyebben megoldható, ha ezeket a tisztviselőket akár a köz­igazgatási, akár az állami köztisztviselői státusba besorozzuk s olyan ipartestületi tisztviselők ré­szére, akik a gondjaikra bizott ipartestületek kör­zetében bizonyos eredményeket tudnak elérni, megfelelő előmenetelt biztositunk. A,z ipartestületek reformjával egyidejűleg a legfontosabb kérdés az, hogy a kézműves-kamarát felállítsák. En azt hiszem, hogy egy háromsoros töjvénnyel életre lehet hozni ezt a nagyfontosságú intézményét a kézműiparosoknak és lehetővé lehet tenni, hogy néhány héten belül ez a kézműves­kamara megkezdje működését. Eddig is hallatlan bűn volt, hogy 422 magyar ipartestület 600.000 kisiparossal teljesen felbontva, mint egy oldott kéve, ki volt szolgáltatva részben a politikai ka­landoroknak, részben a vigécek hadseregének. Mert a vigécek egész tábora élősködött a kis­iparosok naivságán, becsületes jóhiszeműségén és a vigécek egész hadserege árasztotta el az országot és vadászott aF kisiparosra, mint aranypotykára, akire rálőcsölte a motorját, a szerszámgépjét azzal a biztatással, hogy ez majd neki nagy előnyöket fog biztositani és az elérhető haszonból, több­produkcióból majd könnyen tudja a gép vétel­árát törleszteni. A vigécnek azonban nem arra volt gondja, hogy becsületes, jó portékát és jó gépet, jó motort szállítson, hanem az, hogy az aláirt váltót és az első részletet felkezelje. Akkor már a vigéc urak nem voltak, ott a faluban, amikor a kisiparos háza előtt megperditették a dobot .^ Budaváry László : Akkor is ott voltak ! Pálfy Dániel : Lehet, hogy ott voltak vásá­rolni. Ezen kézműves-kamarák felállítása nekünk első és legfontosabb kötelességünk. Ma az a hely­zet, hogy a magyar társadalom ezen óriási rétegé­nek, a magyar kisiparosságnak ezer feje van és sunyi, ravasz szemek pislognak elő abból az ezer pici főből, amely, ahány van, mind annyiféleképen gondolkozik, de merem állítani, hogy egyetlen egy sem képviseli a magyar kisiparosságnak érde­keit, mind a maga kis önző érdekeit istápolja, vagy politikai, vagy gazdasági érdekeire vigyáz és annak érdekében beszél a kisiparosság nevében. (Ugy van !) Az első tennivaló tehát, ha a haladás felé igyekszünk, ennek a kamarának felállítása, amely­ből legsürgősebben Budapesten lehetne egyet fel­állítani és — mondom — egy háromsoros tör­vénynyel életre lehetne hivni, ha a kormány csak néhány hónapra előlegezi e kézműveskamara fen­tartásának költségeit. Csak előlegezésről van szó, mert a kézműiparosság nem kivan ajándékot, a maga erejéből fogja ezt fentartani, de az életre­hivasának itt a 12-ik órája, ezt haladéktalanul teljesíteni kell. (Helyeslés.) Egyetlen egy fejet kell csinálni, t. uraim, és meg fogják látni, hogy a V évi április hó 19-én, hétfőn. 71 hatalmas óriás a nemzet újjáépítő munkájában milyen hatalmas és nagy szerepet fog játszani. Erejét latba fogja vetni, mindenütt ott lesz, ahol a magyarság érdekeinek megvédéséről lesz szó és jaj annak, aki ezzel az óriással szembe mer he­lyezkedni. (Ugy van!) De a fejét és a száját meg kell csinálni, ez pedig a kézműveskamara. (Ugy van !) T. Nemzetgyűlés ! Én elismerem a magyar gazdatársadalomnak azt az igazát, hogy a falu az övé, a faluban és kisvárosokban az ő kívánsá­gaik szerint kell igazodnia mindennek. De viszont a kölcsönösség elvénél fogva és az igazságra apel­lálva kérem, ismerjék el azt a jogát a magyar ipa­rosságnak, hogy a város fejlődése és a városok kul­túrája követeli azt, hogy a magyar városokban, a kisvárosokban, a perifériákon az ipar és a becsü­letes, legális kereskedelem védett körülmények között folytathassa üzemét. Bottlik József : A legteljesebb mértékben el­ismerem. Pálfy Dániel : Ez a kútforrása Magyarorszá­gon minden kultúrának, az országnak egész boldo­gulása ettől függ, a földmüvelés és az ipar körül csoportosul minden kulturális és gazdasági intéz­mény, ebből fakad a jólét ebben az országban, tehát ezeket a kérdéseket nekünk istápolnunk kell, (Helyeslés.) Ha ez igy lesz, ha az első lépésünk sikerül és ha a magyar kisiparosságnak talpra­állitása valóvá válik, akkor majd méltóztatnak meglátni, hogy ezek a kisipari műhelyek, ahol a tanonc és a segéd az iparos családjával együtt él és az iparoscsalád tiszta erkölcsének légkörében nevelkedik, ezek a kisiparosműhelyek, ahol a termelőmunka megindul, lesznek a magyarság leg­erősebb várai, ezek lesznek az újjáépítendő Magyar­ország legerősebb pillérei, ezekben a kisiparos­műhelyekben lesz a tiszta erkölcsnek, az isten­tiszteletnek és a hazaszeretetnek legfőbb biztosi­téka. (Élénk helyeslés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehalad­ván, a tanácskozást félbeszakítjuk. (Helyeslés.) Miután tévedésből a múlt ülés jegyzőkönyvét nem hitelesítettük az ülés kezdetén, következik most először a múlt ülés jegyzőkönyvének hitele­sítése, másodszor a házszabályok 251. §-a értel­mében a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a jegyző­könyvet felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az 1920. évi április hó 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyv hitelesítése ellen ? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik a mai ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök : Vass József képviselő ur, mint a negye-

Next

/
Thumbnails
Contents