Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-29

A Nemzetgyűlés 29. ülése 1920 Fredmann nevezetű zsidó 1280-ban háromszáz ezüst márka kölcsönt adott a királynak, amely háromszáz ezüst márkáért két teljes falut kapott, Gönczét és Zsigardot. Háromszáz ezüst márkáért kapott két falut ! Ennek a felolvasott okiratnak fel nem olvasott részében pedig az foglaltatik, hogy ez a Eredmann nevezetű zsidó azért a háromszáz ezüst márkáért kapott két falu közül az egyiket eladta 29 9 ezüst márkáért, (Ménk derültség) vagy mint az okirat mondja, egy márkával kevesebbért, mint háromszáz ezüst márkáért és mint az okirat irja : mindenkinek adatik tudtára, hogy annak a Eulkusznak, aki megvette 299 ezüst márkáért, kizárólagos tulajdonát képezi az a falu. Már engedelmet kérek, az, hogy Eredmann nevezetű zsidó olyan gseftet csinált a királylyal, hogy adott neki neki háromszáz ezüst márkát és kap érte két falut, amely két falu közül az egyik ér 299 ezüst márkát és hogy ezért grófságot kapott, engedelmet kérek, ez nem olyan dicsőség a zsidóságra nézve. (Ugy van! balfelől!) Grieger Miklós: A királyra nézve sem! Fangler Béla: Azt az egyet bátorkodom megjegyezni, hogy ugy beszélni, ahogy Sándor Pál t. képviselőtársam beszélt itt ebben a keresztény parlameütben, nem lehetett volna semmiféle társaságban, semmiféle társaság nem tűrte volna el azt, hogy a kereszténységnek, illetőleg a magyarságnak középosztályát gyávasággal vádolja meg, pláne egy zsidó, annak az osztálynak tagja, amely osztály a háborúban olyan gyáván viselte magát. Sándor Pál: A háborúban? Erről nem beszéltem egy szót sem. Fangler Béla: Azt méltóztatott mondani, hogy a háborúban a zsidók voltak legelői, a harctér legelején, azt méltóztatott mondani, hogy a zsidók feküdtek a lövészárkokban. Sándor Pál : Tessék citálni, tessék felolvasni. Fangler Béla: Nagyon sajnálom, csak ma reggel kaptam meg a naplót, különben citálnám. Azt méltóztatott mondani, hogy a háborúban a zsidóság vett részt leginkább a lövészárkokban. Engedelmet kérek, ha a zsidóság azt hirdeti, hogy itt fehér terror van, ha azt hirdeti, hogy a zsidóságnak itt nem szabad megmoccannia, akkor ez a vád nagyon rossz hatást tesz a külföldön a zsidóság terhére, mert a külföldön látják azt, hogy nincsen fehér terror, mert ahol ilyen beszédet el lehet mondani, amely keresztény parlamentben a középosztályt gyávának lehet mondani, ott terrorról nem lehet beszélni. Ha a t. képviselőtársam beszédét a külföldön méltóztatnak elterjeszteni, ez csak a zsidóság ellenére szolgál. Sándor Pál : Hát ez önnek megfelel, az országnak pedig használ. Fangler Béla : Nekem megfelel, csak maguknak nem felel meg. Azt tetszett mondani : (Olvassa.) »Hát én '. évi április hó 19-én, hétfőn. 63 ismételten kérem a honvédelmi minister urat, hogy kutassa ki az adatokat és mondja meg, hogy tényleg ugy volt-e, ahogy én állítom? Merem állítani, hogy miután a tartalékos tisztek legnagyobb része zsidó volt és miután tartalékos tisztekből ugyanúgy kifogytunk, mint az aktiv tisztekből, a zsidók sokkal nagyobb arányban fognak szerepelni a statisztikában, mint ahogy azt az urak gondolják. Sándor Pál : Ez csak nem azt jelenti, amit a képviselő, ur mond, ez egészen más ! Fangler Béla: Sajnos nem tudok utána nézni a naplóban, mert csak ma kaptam meg reggel, de az Uj Nemzedék azt irta, hogy azt mondta t. képviselőtársam, hogy a tőke 98 %-a a zsidóság kezében van. Engedelmet kérek, ha a tőke 98°/o-a a zsidóság kezén van, akkor meg tudom érteni, miért történt az, hogy ha egy pap megbotlott, a zsidó sajtó az egész kereszténységre zúdult rá, meg tudom érteni, hogy ha egy szolgabiró valakit pofonvágott, akkor miért volt a dzsentri mindjárt gazember. Azért, hogy igy az egész középosztályt, az egész magyarságot lehetetlenné tegyék és lassanként a tőkének ezt a 98°/o-át felszívják. Csak azt nem tudom megérteni, hogy ha a tőkének 98°/o-a a zsidóság kezén van, akkor evvel szemben miért tény az, hogy a zsidók álltak a bolsevizmus élére és miért hirdették azt, hogy a tőke fojtja meg a munkást és a tőkét kell lerombolni. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hátért arra t. képviselőtársam, hogy hány zsidó ellenforradalmár volt. Egyúttal nagy szerényen azt is megjegyezte, hogy a kommunizmus alatt ő is börtönben ült. Megjegyezte, hogy ő nem szokott saját személyével foglalkozni, de ezt mégis elmondja. Sándor Pál : Közbeszólásra mondtam. Fangler Béla : En nem tudom, hogy t. képviselőtársam miért volt börtönben, de nem hiszem, hogy mint ellenforradalmár lett volna ott. Bizonyára mint túsz volt börtönben. (Ugy van ! ' Ugy van !) És hogy miért hurcolták zsidó létére börtönbe? Mert valamelyik népbiztosnak nem tetszett az arca. Az egész túsz-összefogdosás azon alapult, hogy melyik népbiztosnak ki volt az ellensége. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbalóldalon : Mutatóba kellett zsidó is!) Majd elmondom, hogy hogyan viselkedtek az u. n. ellenforradalmár zsidók is, mert olyan szerencsés helyzetben voltam, hogy e téren tapasztalatokat szerezhettem. A gyűjtőfogházban, ahol szerencsés voltam 105 napot tölteni a nyáron, volt közöttünk egy ellenforradalmár, — az ellenforradalmárokat külön kezelték, az asztalosműhelyben voltak, — ott az asztalosmííhelyben volt egy zsidó, akinek a nevét engedjék meg, hogy elhallgassam, mert tényleg mégis sokat szenvedett. Ez a zsidó akkor került be, amikor a június 24-iki ellenforradalom volt. Amikor június 24-én a kis kadétok a József-központba mentek, azt elfog-