Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-43
A Nemzetgyűlés 43. ülése 1920. évi május hó 17-én, hétfőn, Rakovszky István és Bottlik József elnöklete alatt. Tárgyai A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ily módon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választói kerületekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. — A ministerek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. A kormány részéről jelen vannak : SimonyiSemadam Sándor, Dömötör Mihály, Emich Gusztáv, Rubinek Gyula, Haller István, Ferdinandy Gyula, Benárd Ágost, Szabó István (nagyatádi), Szabó István (sókorópátkai). (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perckor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Haller József jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Szabóky Jenő jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Kontra Aladár jegyző ur. Következik a múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Felkérem Haller József jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Haller József jegyző (olvassa az 1920 május 14-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a jegyző " könyv hitelesítése ellen? (Nines!) Ha nincs észrevétel, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Tolnavármegye közönségének feliratát, mely a királyválasztás előtt oly alkotmánybiztositő alaptörvény alkotását kéri mely kimondaná, hogy a királyi hatalom a nemzettől a királyra ruházott jog ós hogy a magyar király egyúttal nem lehet más állam uralkodója is. A felirat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvónyi bizottságnak. Következik a napirend szerint az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, valamint az ilymódon kiegészülő csonka nemzetgyűlési választói kerületekről szóló belügyministeri törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Kontra Aladár jegyző: Túri Béla! Túri Béla: T. Nemzetgyűlés! Megvallom őszintén, sokkal jobb szerettem volna a törvényjavaslat tárgyalásához a vitának abban a stádiumában hozzászólni, amikor egészen a jogi vitatkozás terén voltunk. Azóta azonban, hogy a javaslatot itt tárgyaljuk, több oldalról politikai momentumok is vegyülnek a vitába, sőt ugy veszem észre, hogy amikor énrajtam a sor, hogy felszólaljak, akkor már ezt a voltaképen közjogi és elvi vitát politikai, sőt parlamenti válsággá igyekeznek felfújni. Ott settenkedik objektiv, tárgyi vitatkozásunk mögött valami ebből a felmerült és kiélezett parlamenti válságból, és mindenesetre megvan ez, t. Nemzetgyűlés, ha f a termekben nem is hallatszik, a sajtóban. És ha már kénytelen vagyok ezeket a politikai momentumokat is látni, nem akarok most kiterjeszkedni azokra, amelyek esetleg tényleg politikai, vagy parlamenti válságban végződhetnek, mert hiszen lesz módunk annakidején ezzel a helyzettel is szembenézni, értve alatta, lesz módunk erről vitatkozni és azt boncolni. Azonban a sajtóban megnyilatkozott hangok szerint ez a vita csak a parlamenti válságnak elrejtését célozza. Ezért, t. Nemzetgyűlés, foglalkoznunk kell ezzel, mert meg vagyok róla győződve, hogy a közvélemény félre van vezetve, és nekünk, akik ezt a harcot bármelyik oldalról is elvi, közjogi alapon vívjuk, nem szabad tűrnünk, hogy ugy álljunk itt, mint akik pártharcokban veszünk részt akkor, amikor a békekötés aláírását megelőző órában van az ország. Szükségesnek látom a közvélemény helyes tájékoztatására újra leszegezni, hogy teljesen hamis az a beállítás, mintha ez a csonka-kerületek körüli vita pártharcoknak vitája volna. Hamis ez a beállítás, t. Nemzetgyűlés, — be tudom bizonyítani igen egyszerű tényekkel — mert hiszen voltaképen praktikus politikai eredménye ennek a vitának
