Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-42
474 A Nemzetgyűlés 42. ülése 1920, aggodalmakat táplálni, méltóztassanak megengedni, hogy nekünk is lehessenek ilyen aggodalmaink. (Ugy van ! a baloldalon. Megengedjük ! jobbfelől.) Mindenesetre örömmel látom, hogy a t. túloldal már elindult azon az utón, amely a tiszta jogi álláspont megértéséhez és elfogadásához vezet. (Mozgás és jelkiáltások a jobboldalon : Nem most indult el !) Hiszen 48 órával ezelőtt még párthatározattá méltóztatott emelni, hogy a szóban forgó képviselő uraknak nem szabad lemondaniok a mandátumaikról ! (Felkiáltások a jobboldalon : A júniusi választások előtt !) Most örömmel látom, hogy az álláspont változott és arra méltóztatott őket utasitani . . . (Élénk ellenmondások a jobboldalon. Felkiáltások : Nem utasitottuk ! Hát lehet utasitani egy képviselőt ?) Kovács J. István : önként jelentették be egymásután ! Meskó Zoltán : Nálunk nincs ugy, mint önöknél ! Rassay Károly : Méltóztassanak megengedni, hogy annál jobban örüljek annak az örvendetes jelenségnek, hogy önt ént jelentették be. Minthogy azonban az én állásponom az, hogy közjogi kérdéseket nem lehet egyének tetszésétől vagy nemtetszésétől függően elintézni, épen ezért ezzel a megoldással az én jogérzékem nincsen kielégítve. Egyáltalán nem tudom azonban, hogy Kovács t. képviselőtársam az elmondottakat házhatározatban akarja-e leszögezni, vagy pedig egyszerű bejelentés gyanánt hozta tudomásunkra. Kovács J. István : Csak mint bejelentést ! Rassay Károly : Mert ha ez csak egyszerű bejelentés volt és házhatározat nincs, párthatározat pedig szintén nincs, amint méltóztatott mondani, akkor méltóztassanak megmondani, hol legyen ez a garancia . . . Szalánczy József: Talán levágjuk a kezét, az legyen a garancia ? (Derültség.) Meskó Zoltán : Majd két tanút hozunk az Upor-kávéházból ! Rassay Károly : . . . ezen a négy képviselő személyén túlmenőleg a többi felszabaduló kerületben megválasztandók személyére nézve . . . (Zaj jobb felöl.) Szabó Sándor : Junius 13-ánlesz megválasztva ! Rassay Károly : Nemcsak arról van szó, hogy június 13-án ki lesz megválasztva. Én azt kérdezem, hol lesz a garancia a már megválasztott, valamint a most alakult csonka kerületekben megválasztandó képviselők személyére nézve abban a tekintetben, ha majd elő fog állani az a helyzet, hogy azok a kerületek is kiegészülnek, hogy azok akkor újra ilyen nemes elhatározással ideállanak és lemondanak ? Kovács J. István : Azok is kijelentették ! Rassay Károly : Kovács t. képviselőtársam azt mondja, hogy azok is kijelentették. Nem tudom, hogyan tehettek ilyen kijelentést a Tiszántúl megválasztandó képviselők. Kovács J. István : Azok nem ! évi május hó 14-én, péntéhen. Rassay Károly : Méltóztassanak belátni, hogy ez a —• majdnem azt mondhatnám — párbeszéd is igazolja azt, hogy ilyen súlyos közjogi kérdést ilyen labilis alapon megoldani nem lehet. (Ugy van ! Ugy van ! balfelől.) És épen azért, mert nem hallottunk sem párthatározatról, sem házhatározatról, — bár megjegyzem, egyiket sem fogadnám el garanciául, mert törvényt egyedül csak törvény utján lehet módositani — a magam részéről ehhez a megoldáshoz a legnagyobb sajnálattal nem járulhatok hozzá. Egész őszintén megvallva, ma azzal az érzéssel jöttem ide az ülésre, hogy nekem itt nem kell beszélnem. Hiszen két nap óta szinte kinlódtunk, hogy az ellentétes felfogásokat összeegyeztetve, egy közmegelégedésre szolgáló megoldást találjunk. Tegnap délben ugy láttam, hogy megtaláltuk, • mert hiszen azok az urak, akiket a t. túloldal kiküldött, megegyezésre jutottak velünk. Méltóztassanak menengedni, hogy ha ez a megegyezés itt a Házban nem perfektuáltatik, akkor ezért a felelősség nem az én pártomat, hanem a t. túloldalt terheli (igaz ! ügy van ! a baloldalon.) mert mi ezt a megegyezést az utolsó betűig álljuk minden vonatkozásban. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez sokkal több !) T. Nemzetgyűlés ! Ezeknek előrebocsátása után méltóztassék megengedni, hogy magával a kérdés érdemével foglalkozzam. Mielőtt azonban ezt tenném, rá kell mutatnom egy szokatlan jelenségre. A t. túloldal — és természetes, ugyebár, hogy erre azután az egész sajtó is — az egész kérdést ugy állitották be, mint egy jelentéktelen, semmi kérdést. {Ugy van ! a baloldalon.) Nagyon csodálkozom ezen, mert hiszen én 900.000 szavazó szavazati jogának biztositását a legnagyobb sajnálatomra nem tekinthetem jelentéktelen kérdésnek (Ugy van ! Ugy van!) és nagyon csodálom, hogy épen a t, túloldal, amelynek tagjai odakinn a választásokon mindig a demokráciát hangoztatták (ügy van!) és minket reakciósoknak mondottak, akkor épen ebben a kérdésben, amelynél a demokrácia mellett tanúságot kellene tenniök, ellenünk fordulnak. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Gaal Gaszton t. képviselőtársam szintén ugyanezen az állásponton van és azt mondja beszédében, h.ogj nem tudja megérteni, hogy szükséges volt-e egyáltalán ezt a kérdést idehozni és ezzel itt elmérgeáteni a helyzetet, hogy olyan időket élnénk, hogy ilyen szórakozásokat és luxust megengedhetünk-e magunknak. (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés 1 Ha egy rendezetlen kérdés, egy nyitva hagyott kérdés megoldása, amely a legsúlyosabban érinti a választók százezreinek jogát épen a mai súlyos időkben, amikor a Nemzetgyűlésben olyan súlyos kérdések kerülnek döntésre, amelyek a nemzet egész további életére kihatnak, ha ez a megoldáskeresés szórakozás, ha ez luxus, akkor ezen a ponton mi sohaoem fogjuk tudni egymást megérteni, (ügy van! balfelől.)
