Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-40
422 A Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó 11-én, kedden. ismeri azt, mire esküdött egy minister és mert később még az esküről szó lesz, szükségesnek tartom magának az eskünek szövegét is a Nemzetgyűléssel megismertetni- Méltóztassék megítélni abból, hogy letehető volt-e ez az eskü becsületes módon, letehető volt-e a király iránti hűséggel és a magyar alkotmány iránt tartozó kötelességérzettel. (Halljuk ! Halljuk ÍJ Károlyi Mihály gróf eskütételi okmányának másolata (Olvassa:) »En gróf Károlyi Mihály esküszöm az egy élő Istenre, boldogságos szűz Máriára és Istennek minden szentjeire és örökös földi fejedelmemnek, legkegyelmesebb uramnak, felséges és hatalmas első Károly ausztriai császár, Csehország királyának stb. és Magyarország e néven IV. apostoli királyának hitemre fogadom, ígérem, hogy ő császári és apostoli királyi felségéhez örökké hű, engedelmes és hódoló leszek, őfelségének, örököseinek és utódainak dicsőségét, méltóságát, hasznát mindenkor fentartani és előmozdítani igyekszem, kárát pedig erőm szerint elhárítom ; az ország törvényeit megtartom, magyar felelős ministeri tisztemben ő császári és apostoli királyi felségének utasításai, parancsai és a törvény rendeletei szerint hiven eljárandok, legnagyobb gonddal azon leszek, hogy a királyi jogok, mentességek és kiváltságok csorbulást vagy rövidséget ne szenvedjenek, sőt szilárdul megőriztessenek és fentartassanak, bármily ügyben tanácsadásra felhivatván, gyűlölséget, szeretetet, kedvezést és bármi kedveskedést, vonzalmat vagy megvesztegetést félretéve és belátásom szerint legjobb tanácsot adandók ; ő császári és apostoli királyi felsége szándokait, titkait, senkinek fel nem fedezem, nem nyilvánítom, senki iránt részrehajlással nem viseltetem és egyedül a méltányosságot követendem, végre mindazt teendem, ami hű és hites ministerhez illik, mi tőlem megkívántatik, mi a becsületességgel és igazsággal megegyezik ; valamint pedig jelenleg ő császári és királyi felsége birtokai határán belül vagy kivül semmi titkos társaságnak, titkos szövetkezésnek tagja nem vag}^ok, ugy jövendőre is magamat ilynemű szövetségbe semmi szin alatt nem avatom. loten engem ugy segéljen, (Felkiáltások balról : Ugy segélje I) boldogságos szűz Mária és Istennek minden szentjei.« Wagner Károly: Magyar szó sincs benne! Szép esküminta! (Zaj.) B. Szterényi József: Bocsánatot kérek, a ministeri esküben benne van ... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Wagner Károly: Ez a baj, hogy ilyen eskü volt! (Ellenmondások bal felöl.) Gr. Andrássy Gyula: Tették ezt az esküt olyan jó magyarok, mint önök. (Nagy zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Ne tessék félbeszakítani a szónokot ! B. Szterényi József: Bocsánatot kérek, az esküben világosan benne van, hogy Magyarország törvényeit megtartom. Azt hiszem, hogy az alkotmány a törvényekben gyökeredzik és a törvényekben benne van mindaz, amire magyar ember esküdhetik. Ezt az esküt kifogásolni alkotmányosság és hazafiasság szempontjából nem lehet. (Zaj a jobboldalon.) Folytatom, tisztelt Nemzetgyűlés! November 1-én reggel a Budapesti Közlöny külön rendkívüli számában közöltetett a kormány kinevezése a következő módon (olvassa) : »Őfelsége Magyarország apostoli királya 1918. évi október hó 31-ikén gróf Károlyi Mihály országgyűlési képviselőt ministerelnökké kinevezte, továbbá ugyancsak 1918. évi október hó 31-én gróf Károlyi Mihály ministerelnök előterjesztésére kinevezte...« és következnek a nevek, végül (olvassa) : »a külügyministerium intézésével addig, amig a magyar külügyministerium felállíttatik, gróf Károlyi Mihály ministerelnököt bizta meg.« Meg kívánom állapítani, hogy ebben, eltekintve attól, hogy nem fedi a valóságot, hogy per procura való kinevezést a magyar alkotmány, a magyar közjog nem ismer, ezek az urak pedig gróf Károlyi Mihály kivételével, amit később szintén kimutatok, nem neveztettek ki, csak a főherceg utján szóbelileg, eltekintve attól, hogy ministeri kinevezés ellenjegyzés nélkül egyáltalán érvénytelen, eltekintve attól, hogy állítólag hadügyministert neveztettek ki, holott hadügyministert a magyar törvények akkor még nem ismertek és a monarchiának még megvolt a törvényes külügyministere gróf Andrássy Gyula személyében, aki kezdettől fogva ellenezte s ismételten óvta a királyt ettől a megoldástól, amely később ráerőszakoltatok, ime, t. Nemzetgyűlés, közjogi hamisítás törtónt azzal a publikációval, amely így az országnak beadatott azért, hogy az ország előtt azt a látszatot keltse, hogy ők alkotmányos utón, a király által neveztettek ki kormánnyá. És t. Nemzetgyűlés, most következik az akkori események legrémületesebbje. Ugyanaznap, november 1-én, amikor megjelent a publikáció, hogy őket Őfelsége, Magyarország apostoli királya kinevezte, már délután megjelentek a főhercegnél gróf Károlyi Mihály, gróf Batthyány Tivadar, Jászi Oszkár és Kunfi Zsigmond, (Zaj.) bejelentették a főhercegnek, hogy a hangulat rohamosan változik, a helyzet nagyon veszélyesre fordult, félő, hogy agyonütik vagy letartóztatják a kormány tagjait és vele a főherceget és családját is, minélfogva a kormány még aznap proklamációt fog kiadni a nemzethez, melyben bejelenti 1. hogy hatalmát a néptől birja, de nem .érzi magát feljogosítva, hogy az ország kormányformája felett döntsön, ezirányban az országgyűlés döntését kivánja; 2. hogy evégből azonnal összehívja az országgyűlést, melynek rögtön ki kell mondania az ország teljes függetlenségét, meg kell alkotnia a sajtószabadság-