Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-38
382 A Nemzetgyűlés 38. ülése 1920. évi április hó 29-én, csütörtökön. neki az, hogy olyan kiváló embereket kiszabadítson, mint dr. Baktay Lajos egyetemi tanárt, aki igaz, hogy később felszabadult, de ide-oda hurcolták, kitették az állásából s amint hallom, egy egészen értéktelen embert tettek a helyébe ; azután Kiss Albert jogkari dékánt, Tupka Béla ugyancsak jogkari professzort és Lukinics egyetemi professzort, akiknél még az a nevezetes, hogy a jogi kar magánjogi természetű: szerződést kötött a cseh kormánnyal, amellyel biztosították neki azt a jogot, hogy 1922. év végéig magyarul taníthatnak s mindamellett ezeket a tanárokat minden látható ok nélkül elfogták azzal, hogy ők vétettek a cseh állam felségjoga ellen, ami ezeknek a tudós embereknek eszük ágában sem volt, s nemcsak hogy elfogták, hanem ide-oda hurcolták őket s utoljára elvitték Illavára. (Félkiáltások : Gyalázat !) Azt hiszem., hogy maga ez a név : Illava, eléggé jellemzi azt, hogy micsoda bánásmódban részesülnek kiváló emberek, akiknek bűnük más nincs, minthogy magyar tudós emberek. Azonkívül is történtek elfogatások. Például letartóztatták dr. Mergl Ödön városi főorvost ; a legbrutálisabb módon törtek be éjnek idején a lakásába, felfeszítették az ajtót, ugy hogy szony idegsokkot kapott. Azután elfogták a Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. T. üzletvezetőjét. Csupa olyan embereket, akiknek eszük ágában sem volt semmiféle politizálás. Erről azonban mi nem hallunk terrort emlegetni. A terror mindig csak minálunk van. A leglojálisabb, a legelőzékenyebb hivatalos bánásmód mellett mi magyarok vagyunk a terroristák. Azonban bitang jószágnak is tekintenek, akivel szemben minden rágalom és minden gonosztett meg van engedve ; ezt azonban már nem nevezik terrornak. E valóban felháborító esetek tudatában a következőket kérdezem (olvassa) : »Tud-e a külügyminister ur arról, hogy Pozsonyban a megszálló csehek békés magyar polgárokat, közöttük több egyetemi tanárt minden ok nélkül elfogtak és az illavai börtönbe hurcoltak és ha tud erről, hajlandó-e hivatalos állásának egész súlyával odahatni, hogy ezek és hasonló erőszakosságok a nyugati hatalmak tudomására hozassanak és megszüntettessenek ?« (Élénk helyeslés,) Elnök : Az interpelláció kiadatik a külügyminister urnák. Soron van? Bródy Ernő jegyző : Avarffy Elek ! Avarffy Eiek : T. Nemzetgyűlés \ A 8 Örai Újság tegnapi számában a következő közlemény jelent meg (olvassa) : »Reinitz Béla — Bécsben. Egy különös szabadlábrahelyezés. Ki felelős a szökésért? Politikai körökben nagy izgalommal és megütközéssel tárgyalták tegnap azt a hírt, hogy Reinitz Béla, aki a proletáruralomban a közoktatásügyi népbiztosság politikai megbízottja, a szinházak diktátora volt s akit a bíróság jogerősen tiz hónapi fogházra itélt, ez idő szerint Bécsben tartózkodik a kommunista üzelmeket szitó »magyar emigránsok« társaságában. Reinitz Bélára a bíróság február lé-én mondta ki az ítéletet. Néhány nap múlva azonban már törvényszéki orvos vizsgálta meg s a vizsgálat után előterjesztéssel élt az igazságügyministeriumhoz, amelyben a fogoly szabadlábrahelyezését kérte. Ez meg is történt azzal a feltétellel, hogy Reinitznek a hátralékos négy havi börtönt folyó évi augusztustól kezdődőleg kell majd leülnie. Reinitznek azonban természetesen Budapesten kellett volna maradnia, annál nagyobb volt tehát a megdöbbenés illetékes körökben, mikor arról értesültek, hogy Reinitznek sikerült kiszöknie Magyarországból. A volt színházi diktátor most naponként vidáman feketekávézik a bécsi Imperiál-kávéházban Kunfi Zsigmonddal, Göndör Ferenccel és Gábor Andorral együtt, nagyban híreszteli a fehér terrorról szóló hazugságokat és esze ágában sincs ide visszajönni többé. Különösen a bécsi művésztársadalomban izgat Magyarország ellen és hir szerint ő is egyike volt azoknak, akik meg akarták akadályozni a Neue Wiener Bühne budapesti vendégszereplését. T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a Reinitz Béla-féle bűnügy Ítéletéből és indokolásából néhány sort felolvassak (olvassa) : »ítélet : Az 1919. évi október hó 10. napja óta előzetes letartóztatásban lévő dr. Reinitz Béla vádlott, budapesti születésű, 42 éves, izr., nőtlen, budapesti lakos, magyar állampolgár, ügyvédi oklevéllel biró, katona volt, vagyontalan, Országos Munkásbiztositó Pénztári tisztviselő bűnös a Btk. 375. §-ában meghatározott folytatólagosan elkövetett bűnpártolás vétségében, amelyet azáltal követett el, hogy a Budapesten az 1919. év március hó 22-ik napján és ezt követő időben az úgynevezett »tanácsköztársaság« kormányzótanácsának tagjai dr. Kunfi Zsigmond népbiztos, dr. Lukács György népbiztoshelyettes és társai által a budapesti magánszínházak és mulatóhelyek tulajdonosai ellen a rendelkezésükre állott fegyveres erő által ellenkezés esetén alkalmazható erőszakban álló fenyegetéssel jogtalanul eltulajdonított, tehát rablás büntette utján szerzett előny biztosítására, anélkül hogy eziránt a bűntett elkövetése előtt a tettesekkel vagy a bűntett részeseivel megegyezett volna, 1919 március 22-ik napjától fogva augusztus l-ig, vagyis a tanácsköztársaság fennállásának egész ideje alatt közreműködött akként, hogy mint az u. n. »közoktatásügyi népbiztosság« VIII. 1. Sz. B. ügyosztályának, vagy mint azt elnevezték, a »szocializált szinházak és mulatók biztosságának« közege s utóbb főnöke, a szinházak és mulatók bevételeinek a biztosság pénztárába történt hetenkénti beszállítása az ő tudtával és beleegyezésével történt, a szinházak és mulatóhelyek tulajdonosainak az előadandó darabok tekintetében rendelkezéseket, adott ki, az előadandó darabok
