Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-38

376 A Nemzetgyűlés. 38. ülése 1920. évi április hó 29-én, csütörtöhön. tag. Ehhez képest az eredmény a következő : A IV. biráló-bizottságba meg lett választva Haller József ; az igazságügyi bizottságba Karafiáth Jenő és Rubinek István ; a közgazdasági bizottságba Scholtz Ödön ; a közigazgatási bizottságba Lukovich Aladár ; a közjogi bizottságba Barla-Szabó József, Hegyeshalmy Lajos, Karafiáth Jenő és Rassay Károly ; a külügyi bizottságba Beniczky Ödön és Scholtz Ödön; a mentelmi bizottságba Fertsák Jenő, Renczes János és Taszler Béla ; az összeférhetetlenségi állandó bizottságba Rassay Károly ; a pénzügyi bizottságba Beniczky Ödön, Herrmann Miksa és Pásztor József ; a védésé-bizottságba Patacsi Dénes ; a zárszámadás-vizsga ló bizottságba Fertsák Jenő ; a nemzetgyűlés végleges házszabályainak előkészítésére kiküldött bizottságba Rassay Károly és a parlamenti vizsgáló-bizottságba Lipták Pá!. Ezen képviselő urakat a felsorolt bizottságok megválasztott tagjaiul jelentem ki. (Helyeslés.) Végül az igazolási állandó bizottságban megüresedett tagsági helyre fogok a házszabályok 29. §-a értelmében a póttagok sorából egyet kisorsolni. {'Megtörténik.) Kószó István. Ennélfogva Kószó István nemzetgyűlési képviselő ur az igazolási állandó bizottság rendes tagjainak sorába lép. Ezzel a napirendet kimeritettük. Most napirendi inditványt fogok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk I) Egy egész sereg munka van előttünk, amelyet nem tudunk befejezni, ha annak elvégzésére nem kapunk időt. A pénzügyministeriumban 14 adójavaslat fekszik — végtelenül fontos és nagytérjedelmü javaslatok —, amelyet át kell dolgozni, át kell tanulmányozni és ezt az egész pénzügyi akciót harmóniába kell hozni ; a földmivelésügyi ministeriumban ott van a földreform roppant fontos és égetően sürgős javaslata, amelytől mélyreható, nagy eredményeket várunk, de még ezt is át kell dolgozni ; azonkivül a belügyministeriumnál ott van a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet, mint szintén rendkívüli fontosságú javaslatot, roppant nagy körültekintéssel kell megalkotnunk. Mindezeknek a munkálatoknak elvégzésére nekünk feltétlenül időt kell kapnunk. Lehetetlenség ugy dolgoznunk, hogy mi időnk legnagyobb részét a ház ülésein töltsük el, amelyeken — amint én ezt mindig tényekkel igazoltam is — kötelességünknek tartjuk megjelenni. Mindezek alapján — bár munkánk most is volna, mert hiszen egyes törvényjavaslatok a bizottságok előtt vannak, amelyek letárgyaltathatnának — arra kérem a tisztelt Házat, sziveskedjék az üléseket legalább pünkösd utánig elhalasztani. (Mozgás és zaj.) Ezen idő alatt mi abban a helyzetben leszünk, hogy ezt a nagy munkát elvégezhetjük és az ünnepek után az emiitett javaslatokat a Ház elé terjeszthetjük. (Zaj.) A közbeeső idő alatt a bizottságok feldolgozzák az előttünk fekvő anyagot, előkészíthetik a törvényjavaslatokat. (Zaj.) Indítványozom ezért, hogy a Ház legközelebbi ülését pünkösd után — még pedig hogy a vidéki képviselőknek is engedjünk egy napot az utazásra — május 26-án tartsa meg. (Zaj és ellenmondások.) Kérem, akinek dolgoznia kell, annak erre az időre nagyon is szüksége van. Méltóztassanak belenyugodni abba, hogy nem tudunk eredményes munkát és kellő mennyiségű anyagot hozni, ha előzőleg a ministeriumokban nyugod-, tan nem dolgozhatunk. Ezért ismételten is kérem a Ház hozzájárulását ahhoz, hogy a legközelebbi ülést május 26-ára tűzzük ki s amennyiben most tudomásom szerint még nincsen tárgyalásra kész, bejelentett törvényjavaslat . . . Elnök : Nincsen ! Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : . . . akkor ezen az ülésen a következő ülés napirendjét fogjuk megbeszélni (Zaj.) Az a propozicióm, hogy május 26-ikán tartsuk az első ülést, az akkori bejelentéseket majd az elnök ur fogja proponálni, azonkivül a következő ülés napirendjének megállapítását is akkorra tűzhetjük napirendre. (Helyeslés és ellenmondások.) Elnök : Őrgróf Pallavicini György képviselő ur kér szót. Őrgr. Pallavicini György : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök ur napirendi javaslatát legnagyobb sajnálatomra nem fogadhatom el. (Egy hang jobbfelől : Mi sem I) Mi mindig arról beszélünk, hogy dolgoznunk kell. Teljesen osztom a ministerelnök urnák azon felfogását, hogy a minister uraknak előkészítő munkához időre van szükségük ; (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) azonban a háború alatt is, amikor szintén legalább ilyen fontos kérdések voltak napirenden, a Ház ülésezett, sőt voltak igen gyakran parallel ülések is és a ministerek mégis tudtak időt találni maguknak arra, hogy dolgaikat a Házon kivül és a Házban elintézhessék. Két hétre vagy három hétre is igen sok sürgős munkánk volna. A földreformról emlékezett meg az igen t. ministerelnök ur. Tudjuk, hogy ez az ankétek egész sorozatán ment keresztül és jóformán készen van. (Egy hang jobb felől : De még nem láttuk!) Mindnyájan vágyódunk arra, hogy minél előbb itt feküdjék a Ház előtt. Talán egyes szakankéteken még nem ment keresztül, de sokkal fontosabb volna, hogy minél előbb ide kerüljön ez a javaslat, amely egyike azoknak a reformoknak, amelyekre a Ház legsürgősebben hivatott. De hozhatnék fel sok más dolgot is, amelyeknek elintézése sürgősen szükséges. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Ha május 26-ig elnapoljuk magunkat, számolnunk kell azzal, hogy április 21-ig 14 interpelláció várt választ, amelyekre a házszabályok szerint a ministerek kötelezve vannak felelni. Ezek között sok igen fontos, öt indítvány is fekszik itt, amelyek megokolásra várnak. Nem is beszélek az áruuzsorat örvényről, amely készen van és ame-