Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-37

368 A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. évi április hó 28-án, szerdán. den lehetőt, azt igyekszünk igazolni azzal is, hogy pl. épen a mai napon kaptam jelentést egy akcióról, amely ezelőtt egynéhány nappal indult meg újra, s amely azt célozta, hogy a műegyetem mellé internátus épittessék és pedig ugy, hogy az lehetőleg már a jövő tanévtől kezdve megkezdhesse működését s abban nény-ötszáz műegyetemi hallgató fog tudni lakást és ellátást kapni. (Helyeslés.) A kereskedelemügyi minister ur épen most rendelte el, hogy az építést sürgősen kezdjék meg, s ezzel horribilis költséget vállaltunk magunkra épen azért, hogy a műegyetemi hallgatók jókora részének a jövő tanévtől kezdődőleg lakást és tisztességes ellátást tudjunk biztositani. (Élénk helyeslés.) Ezelőtt már jó néhány héttel a ministertanács hozzájárulását kértem ahhoz, hogy az Üllői-uti dohánygyárat át lehessen alakitani az orvosi fakultás menzájává. (Helyeslés.) A ministertanács akkor egy millió koronát szavazott meg erre a célra, s ott az átalakítások folyamatban vannak s ott ugyancsak az orvosi fakultás jó egynéhány száz növendéke hasonlóképen lakáshoz és ellátáshoz tud majd jutni. Most a napokban jutott tudomásomra, hogy ez az összeg nem lesz elegendő, ugy hogy az egyetemi rektornak, aki nálam eljárt ebben az ügyben, kilátásba helyeztem, hogy a kormány további áldozatkészségét fogom igénybe venni abból a célból, hogy ez a menza és internátus a megfelelő időre készen lehessen. Ezen túlmenőleg épen ma rendeltem el ankét összehivását az egyik egyetemi rektor kérésére, amelynek az lesz a feladata, hogy nagy országos akciót inditson abból a célból, hogy a társadalom áldozatkészségét is vegyük igénybe, hogy ama hiányzó összegeket, amelyeket a kormány nem tud ma már előteremteni, ez a társadalmi gyűjtés teremtse elő, hogy főképen a megszállott vidékekről menekült egyetemi hallgatókat tudjuk ellátni még a jelen tanév alatt s lehetővé tudjuk nekik tenni a pesti tartózkodást az esetre, ha a tanév befejezte után sem tudnának a megszállott területekre visszamenni. Én hiszem, hogy a magyar társadalom be fogja látni, hogy itt nagy és becsületbeli kötelessége van az ifjúsággal szemben. (Igaz! Ugy van!) Mert teljesen igaz az, hogy azé a jövő, akié az ifjúság. Mi azt akarjuk, hogy az ifjúság a magyar nemzeté legyen, nemcsak abban az értelemben, hogy ez az ifjúság a magyar nemzethez tartozik, hanem abban az értelemben is, hogy elsőrendű képviselője legyen az uj keresztény magyar szellemnek. (Élénk helyeslés.) Miután ebben a tekintetben az ifjúság már szolgálatokat is tett, s miután bizunk benne, hogy a jövő intelligenciáját olyan ifjúság fogja képezni, a mely a múlt intelligenciájának nemzeti feladatait jobban és becsületesebben fogja teljesíteni : a nemzetnek is kötelessége minden áldozatot meghozni, amellyel ezt az ifjúságot a jövőnek és igy a nemzetnek, önmagának is megmentheti. (Helyeslés.) Tudom azt nagyon jól, hogy Magyarországon sokan nyomorúságban vannak, de épen olyan jól tudom, hogy nagyon sokan vannak Magyarországon, akik igen jelentős áldozatot tudnának még meghozni, mert vagyoni helyzetük megengedi. (Igaz ! Ugy van !) Elvárom s azt hiszem, a Nemzetgyűlés is elvárja, hogy azok, akik jobb anyagi szituációban vannak, embertársaik kedvéért, az ifjúság kedvéért meghozzák azt az áldozatot, amelyet tőlük joggal el lehet várni. (Igaz ! Ugy van !) Én hiszem, hogy ez a gyűjtés jelentős eredményt fog tudni felmutatni s a kormányt segiteni fogja feladatának megoldásában. Ami már most a további kérdéseket illeti, hogy a lakással nem biró egyetemi hallgatók megfelelő elhelyezéséről a lakáshivatal utján intézkedjem, én bárminő konkrét esetben a legkészségesebben fogok eljárni a lakáshivatalnál, hogy az itt-ott rekvirálható szállodák erre a célra igénybe vétessenek. Tudom, hogy néhány garni-szállodát rekviráltak már most lakásul ; nem tudom, hogy megvan-e a megfelelő rendeltetésük. Én el fogok járni a lakáshivatalnál, hogy e szállodákat, amelyek épen ugy vannak berendezkedve, hogy kis szobákra vannak felosztva, az egyetemi ifjúság férőhelyei számára lehessen megkapni. . Végül azt hiszem, hogy a közélelmezési hivatalnál nincs is szükség valami nagy utánjárásra, hogy az is megtegye a maga részéről mindazt, ami lehetséges, hogy az egyetemi beszerzési csoportok és menzák, továbbá internátusok különleges elbánásban részesüljenek, mert azt hiszem, hogy az én minisztertársam épugy érzi és látja az ifjúság megmentésének és támogatásának szükségességét, mint én és a Nemzetgyűlés valamennyi tagja és ha meg fogjuk őt keresni, minden emberileg lehetőt el fog követni. Azt hiszem, hogy az ő nevében is válaszolhatok az interpelláció rá vonatkozó részére és pedig abban az értelemben, hogy az ő legkészségesebb segítségét is kilátásba helyezhetjük az egyetemi ifjúság támogatására. (Élénk helyeslés.) Kérem a Házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bozsik Pál : A választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a vallás- és közoktatásügyi minister urnák Bozsik Pál képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ki következik? Szabó Sándor jegyző: Reök Iván! Reök Iván : T. Nemzetgyűlés ! Már az indemnitási vita során óhajtottam volna felszólalni, azonban a sajtó egy részének- a nyughatatlansága, izgatottsága átragadt a közönségre is és mindenképen az a kívánalom merült fel, hogy a budgettárgyalás érjen mentől előbb véget. Erre az általános nyughatatlanságra való tekintettel ugy én, mint számos képviselőtársam lemondtunk a