Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-37

A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. évi április hő 28-án, szerdán. 345 sági tárgyalásokon keresztül is ment, a közbejött háború miatt azonban törvény nem lehetett belőle. Ha azonban már régen, már a háború előtt is szükségét érezték a törvényhozók a közigazgatás gyökeres átalakításának, annál inkább szükségét kell hogy érezzük mi a közbejött háború, forradalmak és bolsevizmus miatt, hogy igazgatási rendszerünket tökéletesen átalakítsuk. Mert eddig van ugyan keresztény ministeriumunk, keresztény parlamentünk, de nincs még sem keresztény közgazdaságunk, sem keresztény iparunk, sem keresztény kereskedelmünk, sem pénzügyünk és nincsen jóformán olyan közigazgatásunk sem, amely ehhez a rendszerhez tökéletesen alkalmazkodnék és simulna. Már pedig, ha nemcsak ministerium és parlament, hanem mindezek a tényezők újjáalakulnak az uj rendszer szerint, csak akkor lehet elmondani, hogy újjáalakult itt az ország szine és tényleg nemcsak jelszó a keresztény rendszer, a keresztény nemzeti irányzat, hanem élő valósággá is akar lenni. ' Ez arra való tekintettel is igen nagy fontossággal bir, mert a közigazgatás roppant nagy hatáskörrel rendelkezik ; hiszen önkormányzata van, szabályrendeleteket alkothat, az állami igazgatást közvetíti, a pénzügy, az adóügy, a hadügy, árvaügy, utügy mind az ő hatáskörén megy keresztül ; akármiféle ügye van a polgárnak, mindig bele fog botlani a közigazgatásba. Szükséges tehát, hegy a közigazgatás alakuljon át és simuljon az uj rendszer követelményeihez. Erre vonatkzólag már a törvényjavaslat indokolásában be is jelentette a belügyminister ur, hogy a városi törvényhatósági bizottságoknak és községi képviselőtestületeknek újjáalakítására nézve minél rövidebb idő alatt törvényjavaslatot fog a Nemzetgyűlés elé terjeszteni. Addig tehát, mig e szerint a benyújtandó törvényjavaslat szerint a városi törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek ujjáalakittatnak, nem volna célszerű az uj választásokat elrendelni és a tisztviselőket meg a választóközönséget is uj választások izgalmainak kitenni, másrészt pedig uj magánjogi igényeknek is jogf alapot adni, hanem a leghelyesebb a Tégi tisztviselők megbízását meghosszabbítani. Ezt célozza a most benyújtott törvényjavaslat és ezért tisztelettel kérem a közigazgatási bizottság nevében, hogy méltóztassék azt általánosságban és azután részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a városi választott tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a városi választott tisztviselők NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — IL KÖTE hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadtatott. Annak harmadszori olvasásban való tárgyalása iránt napirendi javaslatom során fog a t. Nemzetgyűlés határozni. Következik a Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Haller József előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Ebben a törvényjavaslatban is átmeneti intézkedésről van szó. A fővárosi törvényhatósági bizottságnak újjászervezéséről szóló törvényjavaslat már beterjesztetett ; az bizottsági tárgyalás alatt áll és a legrövidebb idő alatt a t. Nemzetgyűlés elé fog kerülni. Addig is szükséges azonban a halaszthatatlan teendők ellátása céljából a törvényhatósági bizottság bizonyos hatáskörében a tanácsnak eljárnia, továbbá szükséges, hogy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya és gyámügyi felebbviteli küldöttsége működjék. Ennek biztosítását célozza a jelen törvényjavaslat és ezért tisztelettel kérem, méltóztassék azt általánosságban s azután részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Dömötör Mihály belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk I Halljuk I) Minthogy a közigazgatási bizottság a javaslatot módosította és minthogy ezeket a módosításokat a magam részéről helyeseknek tartom, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék a törvényjavaslatot a bizottság által módosított szövegben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Miután senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, a közigazgatási bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a Budapest székesfőváros közigazgatásában szükségessé vált egyes átmeneti rendelkezéselvről szóló törvényjavaslat a közigazgatási bizottság szövegezése szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Következik a honvédelmi minister ur válasza Szabó József képviselő ur interpellációjára. Soós Károly honvédelmi minister: T. Nemzetgyűlés ! Szabó József t. képviselő ur március 27-iki interpellációjára a következőket van szerencsém válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) A t. képviselő ur olyan tárgyat emiitett fel, amelyet magam 44