Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

A Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. 341 Alkotmányunknak van számos törvénye, igy az 1504: IX. te... nemkülönben az 1791 :XIX., majd az 1870 : XLII. és az 1886 : XXI. te, amely biztosit a szükségrendeletekkel szemben bizonyos ellenállási jogot, amelyet gyakoroltak is a múltban a törvényhatóságok. Magának az 1848 : III. tc.-nek az a rendelkezése pedig, amely szerint a kormány, illetve a ministerium vagy az egyes ministerek feleletre vonhatók a törvény végrehajtásában vagy a közesend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, ameny­nyiben ezeket a mulasztásokat a törvény által rájuk ruházott törvényes eszközökkel el nem há­ríthatták, kizárja azt, hogy a ministerium rendelettel olyan jogokat gyakorolhasson, amely rendeletek érvényesitésével maga a törvényhozó hatalomnak joga van megtámadva, vagy módositva. Ez volt a helyzet egészen 1912-ig, amikor meghozták a 17 . 1912. évi LXIII. tcikket a nyugati államok példájára és ezen törvénycikk értelmében azután rendkivüli hatalom alapján sok szükség­rendeletet adott ki a kormány. A LXIII. tcikk rendelkezései szerint a kormánynak ez a rendki­vüli hatalma csakis háború esetére vonatkozott és mikor a háborús viszonyok megszűntek, a rend­kivüli intézkedéseket hatályon kivül kellett volna helyezni. Ma tehát az a jogi állapot állt elő, hogy a LXIII. tcikk rendelkezései folytán a rendkivüli hatalmat nem vehetné igénybe a kormány. Néze­tem és meggyőződésem szerint azonban a viszo­nyok még nem javultak annyira, a közrend és a jogbiztonság nem érte el még a békebeli állapotot annyira, hogy a békeidők normális jogszabályai­nak alkalmazásával a közrendet, a jogrendet és ezzel a jog uralmát és a jogbiztonságot feltétlenül érvényesiteni lehetne. Ez az oka annak, hogy egyidőre, tehát meghatározott időre, a minis­terium összes tagjainak felelőssége mellett, a kor­mány csakis a szükség mérvéhez képest és ott, ahol az állam java azt feltétlenül indokolja, ahol tehát a közrend és a szükségesség ezt bizonnyal kötelességévé teszi a kormánynak, éljen kivéte­lesen ezen rendeletkibocsátási jogával. Ami pedig Rassay igen tisztelt képviselőtársam abbeli nyilatkozatát illeti, hogy a múltban, most már az én ministerségem idején, épen a polgári perrendtartás kérdésében a rendkivüli hatalom alapján olyan rendelkezéseket adott ki a minis­terium, amelyek az 1911. évi I. tcikknek vonat­kozó pontjait hatályon kivül helyizik, ez tagad­hatatlan tény, azonban a ministerium, mielőtt ez G a rendeletet kiadta volna, megtanácskozta a gya­korlati és elméleti tudósokkal egyaránt és a tanács­kozásokból az a meggyőződés domborodott ki, hogy a polgári jogszolgáltatás rendje és ügymenete ma annyira akadályozva van, hogy rendkivüli Hitelesítették : Szent-Imrey Ákos s. k. naplóbiráló-M, intézkedésekkel kell ezz a jogrendet és annak ural­mát biztositani. Ëpen azért nyúlt bele, még pedig jelentékeny mérvben a polgári perrendtartásban lefektetett elvekbe és tért át a hármas- birói rend­szerről, vagyis a társas-birói rendszerről, az egyes­birói rendszerre. Röviden végzem felszólalásomat. Teljesen át­értem azokat az aggodalmakat, amelyeket méltóz­tatott felhozni és van szerencsém kijelenteni, hogy csakis a lehető legsürgősebb esetekben, ott, ahol a késedelem veszéllyel jár (Helyeslés.) és másként el nem volna hárítható, nyúlunk ilyen kivételes intéz­kedések alkalmazásához. (Élénk helyeslés.) Elnök ; Kivan még valaki szólni? (Felkiáltá­sok : Nem !) Ha nem, akkor a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Wagner Károly előadó : Nem kivánok szólni. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzet­gyűlés a háború esetére szóló kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról szóló törvényjavas­latot a közjogi bizottság szövegezése szerint álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavas­latot elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4. §-ait, melyek észrevétel nélkül el­fogadtatnak.) Elnök ; Ezzel a háború esetére szóló kivételes hatalom idejének meghosszabbításáról szóló tör­vényjavaslat ugy általánosságban mint részle­teiben elfogadtatott. Minthogy az idő előrehaladt, félbeszakítjuk tanácskozásunkat és javaslatot kivánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, folyó hó 28-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki : a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, az inditvány­és interpellácíós-könyvek felolvasása, a ma letár­gyalt két törvényjavaslat harmadszori olvasása, továbbá a városi választott tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbításáról a belügymi­nister törvényjavaslatának tárgyalása, továbbá Budapest székesfőváros közigazgatásában szüksé­gessé vált egyes átmeneti rendelkezésekről a bel­ügyminister törvényjavaslatának tárgyalása. Méltóztatnak ezen napirendi indítványom­hoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatkép jelentem ki és az ülést berekesztem. (Az ülés végződik délután 1 óra 50 perckor.) Sziráki Pál s. k. ági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents