Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-35

286 A Nemzetgyűlés 35. ülése 19, azt, ami a múltból erkölcsileg és anyagilag értékes maradt meg ennek a nemzetnek, lehetőleg minél hamarább tönkretegye és a nemzeti életből kirostálja. (Ugy van! Ugyvan! Taps.) Az egyetemmel hozzák leginkább kapcsolatba a zsidókérdést. Nem kívánok ennél a kérdésnél hosszasabban immorálni, mert hiszen a Nemzetgyűlés több tagja foglalkozott már ezzel részletesen. Megjegyzés nélkül azonban ezt a témát mégsem hagyhatom, mert nem akarom, hogy ebből félreértés származzék. Az én szememben a zsidókérdés nem galíciai kérdés, mint Friedrich István szemében. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon) A galíciai kérdés egy századrangú része a zsidókérdésnek. (Ugy van!) A zsidókérdés az én szememben faji vagy ha tetszik, nemzetiségi és főképen gazdasági kérdés. (Ugy van! Ugy van!) A zsidókérdést mi nem fogjuk megoldani akár az öszszes galíciaiak kitelepítésével. (Ugy van! Ugy van!) A zsidókérdés megoldása az lesz, ha itt Magyarországon először is mindenki, tehát ők is a legteljesebb mértékben alárendelik magukat a keresztény etika parancsainak. (Élénk helyeslés és taps.) A zsidó-kérdés megoldása az lesz, ha a gazdasági életben ugyanazokat a princípiumokat tartják szem előtt, amely princípiumok szerint mi igyekszünk a magunk gazdasági életét berendezni. (Ugy van! Ugy van!) A zsidókérdés megoldva akkor lesz, ha kulturális és gazdasági téren arra a területre lesznek visszaszorítva, amely őket Magyarországon számarányuknál fogva megilleti. (Elénk éljenzés és taps.) Tudom én, hogy ezt nem lehet máról holnapra megcsinálni, nem is szabad. Nem lehet erőszakos eszközökkel megcsinálni, nem is akarjuk. Nein lehet pogromokkal megcsinálni, nem is akarjuk; ki van zárva, hogy ehhez gondolatban bármikor is hozzájáruljak. (Elénk helyeslés.) Ezt elérni mással nem lehet, mint a nemzetnek megfelelő nevelésével ( Ugy van ! Ugy van ! Taps.) és pedig először nemzeti öntudatra, másodszor a gyakorlati életre való nevelésével, (Helyeslés.) nem lehet mással elérni, mint a közgazdasági élet megszervezésével. (Ugy van! Ugy van !) Hadd tudja meg az a magyar, hadd tudja meg az a keresztény, hogyan kell neki a maga és más fillérjével gazdálkodnia, hogyan lehet a kis pénzből nagyot csinálni, hogyan lehet az összetartás, a szövetkezés erejével, az egymás támogatásával, összefogódzással mindazokat a gazdasági előnyöket becsületes gazdasági harcban visszaverekedni, amiket könnyelműen átengedtünk jóformán harc nélkül. (Élénk taps.) Szerintem ez a zsidókérdés Magyarországon és ilyen eszközökkel lehet ehhez a kérdéshez közelférkőzni. Ez nem a gyűlölködés hangja ugyebár, ez nem a türelmetlenség hangja, ez semmi más, mint a magyarságnak, a keresztény dolgozó rétegeknek a szeretete és az a vágy és '. évi április hó 26-án, hétfőn. törekvés, hogy ebben az országban kultúrában és gazdasági téren az a faj legyen a vezető és irányító, amely a munkát végzi, amely a verejtéket adja, amely vért ontott, (Taps.) amely sírokban nyugszik és amely ma is kész és egyedül képes ennek az országnak újjáépítésére. (Igaz ! Ugy van !) Ha ehhez, mélyen t. Nemzetgyűlés, a a zsidóság hozzá kivan járulni, ha teljesen ide rögzíti magát ehhez a földhöz, ehhez a vérrel és könnyel áztatott földhöz és minden érdekét tudja ezzel azonosítani, ha nem akar itt idegen kultúrát csinálni a mi nyakunkon, nem akar olyan kultúrát csinálni magának, amelyet magyarnak nevez, de amely szellemben és érzésben sohasem volt magyar, ha ezt nem akarja csinálni, akkor mutassa meg ezt, (Helyeslés.) akkor legyen rajta, helyezkedjen bele mindazokba a kulturális, gazdasági és társadalmi mozgalmakba, amelyek a dolgozó magyar keresztény népnek felsegélyezését, lábraállftását, erkölcsi megedzését célozzák. (Taps.) Patacsi Dénes : Velünk jöhetnek ! Haller István vallás- és közoktatásügyi minister '. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hogy ebben a kérdésben van bizonyos idegesség és van okunk arra, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk és pedig állami szempontokból foglalkozzunk, (Ugy van !) erre nézve én csak egy zsidó rabbinusnak a könyvéből fogok felhozni néhány bizonyítékot. (Halljuk ! Halljuk !) Az első, amit mondottam az, hogy mi nem tekintjük ezt felekezeti kérdésnek, bár mindig ugy igyekeznek kijátszani, hogy a zsidó kérdés felekezeti kérdés, vallása miatt pedig gyűlölni valakit nem keresztényi dolog, nem modern dolog, nern felel meg a mai világ követelményeinek. Igaz ! De ez nem felekezeti kérdés és nem engedjük, hogy azt újra átjátsszak ide. Hogy nem felekezeti kérdés, erre nézve, mondom, én egy zsidót citálok. Simon Lajos »Hova vezet a zsidók útja ?« cimü könj^vében ezt mondja (olvassa) : »Ezek után már a gyakorlati politika szempontjából is tárgytalannak és anachronisztikusnak lehet tekinteni azt a felfogást, hogy a zsidóság csak felekezet. Ez minden országok hivatalos zsidóságának volt és mai napig is álláspontja. Tudatlansága menti tévedését. Mert a zsidóság népiségét ép oly kevéssé ismeri a hivatalos zsidóság vezetősége, mint a felekezetiségét. A zsidóságnál úgyis a felekezetiséget nem lehet a népitől elválasztani. A kettő teljesen összeforrott. A zsidó vallás, a zsidó nép emanációja és szellemének legsajátosabb terméke. A naponként használatos zsidó imakönyv egyszerű áttekintése is meggyőzarról, hogy csaknem minden sor Ábrahám, Izsák, Jákob népére, Palesztinára, Izrael országára s az abba való visszatérésre utal. A zsidó ünnepek, az újév és az engesztelés napja kivételével mind nemzeti ünnepek, amelyek a zsidó nép történetében, Palesztina éghajlatával, sőt flórájával is a legszorosabb összefüggésben vannak. A keresztény tudósok már régen tisztában vannak ezzel az igazsággal . . ,«