Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-35

A Nemzetgyűlés 35. ülése 1920. K évi április hó 26-án, hétfőn. 263 t. Nemzetgyűlés, fel fogok olvasni. (Halljuk ! Halljuk !) A kiadásoknál a nagyobb tételek a következők. (olvassa): A Belügy ministeriumnál, a törvényhatóságoknál és községeknél 59,500.000 K. Némi összehasonlítás kedvéért mindjárt megemlítettem, mit tettek ki ezek a kiadások az 1914/15. évi budget szerint. Természetesen nem lehet itt valami pozitiv vonatkozást találni, mert hiszen azóta sok minden változott és ezek a felhatalmazási javaslatban foglalt keretek csak öt hónapra vonatkoznak, mig az 1914/15. évi budget adatai egy egész esztendőre vonatkoznak. Továbbá a felhatalmazási törvénynél egyelőre csak azt a területet tartottam szem előtt, amelyen a magyar fenhatóságot ma tényleg gyakorolhatjuk, mig természetesen az 1914él5. évi törvény az ország egész területére vonatkozott. A törvényhatóságok és községek részére felvett 59 és fél millió K kiadással szemben tehát az 1914/15. évi budgetben akiadás 40,600.000 K volt. A csendőrség kiadása 61,000.000 K, ezzel szemben volt 23,900.000K. A Fővárosi Államrendőrség 22,200.000 K, ezzel szemben volt 8,900.000 K. Ehhez fog jönni most még az államrendőrség illetményemelése, amely körülbelül havi 10,000.000 K-ra tehető, amelyre vonatkozólag a kormány már állást is foglalt. A Határrendőrség kiadásaira elő van irányozva 19,400.000 K, volt 1,500.000 K. A Pénzügyministerium körében a pénzügyőrség kiadása Í4,200.000 K ; volt 10,000.000 K. A pénzügyigazgatóságok, székesfővárosi adófelügyelőségek stb. kiadása most 11,000.000 K, volt 13,000.000 K. A fogyasztási és italadók kiadása 430,000.000 K, volt 18,300.000 K. Meg kell jegyeznem, hogy ez a horribilis összeg, amely mint kiadás szerepel a fogyasztási és italadóknál, onnan keletkezett, hogy még a Károlyi-féle rendelkezés folytán a cukortermelésnél az egész cukorrépatermést az állam volt köteles átvenni, tehát ebből a célból is igen nagy összegeket kell kiadnunk. A mesterséges édesitő szerek kiadása 129,000.000 K ; volt 74.000 K. A sójövedék kiadása 87,000.000 K ; volt 3,000.000 K. A dohányjövedék, kiadása 34,000.000 K ; volt 31,000.000 K. A tisztviselőknek in natura való ellátására fel kellett vennünk 900,000.000 K-át. A Kereskedelemügyi Ministeriumnál a központi igazgatás kiadása kitesz 94,000.000 K-t, volt 2,100.000 K. Aközutaknál felvettünk 41,500.000 K kiadást, volt 19,000.000 K. A postánál a kiadás 128,000.000 K ; volt 96,000.000 K. A postatakarékpénztárnál 29,000.000 Ka kiadás ; volt 8,800.000 K. Az államvasutaknál a kiadás 406,100.000-K ; volt 368,700.000 K. Az állami vasgyárak kiadása 165,300.000 K ; ezelőtt a Pénzügyministerium kezelésében volt, a kiadása pedig 79,000.000 K volt. Sándor Pál : Egész évre átszámítva % B. Korányi Frigyes : Nem, a 165,000.000 korona öt hónapra vonatkozik, mig az összehasonlítás egy esztendőre történt. A Föidmivelésügyi Minisztériumnál a központi kiadások 8,000.000 koronát tesznek ki, azelőtt pedig egész esztendőre 1,600.000 korona volt a kiadás ; a ménesbirtokok kiadása 20,600.000 K, szemben a régi 7,900.000 K-val. A vizimunkálatok kiadása 11,400.000 K, ezelőtt 800.000 K.' A Kuituszministeriumnál az egyetemi klinikák fenntartására erre az öt hónapra 26,800.000 K fordittatik, ezelőtt egész évre 3,400.000 K volt a kiadás. A budapesti tudományegyetemnél 8 millió K a kiadás, szemben 5,600.000 K-val; a debreceni, kolozsvári és pozsonyi egyetemeknek kiadásai 9 millió K-val vannak felvéve. Az 1914-iki költségvetésben erre nézve kiadási előirányzat nincs. A középiskoláknál a kiadás 8,800,000 K, az ezelőtti 9,200.000 K-val szemben ; az állami elemi népiskoláknál 15,700.000 K, az ezelőtti 27 millióval szemben. Az igazságügymimsteriumnál a törvényszékek, járásbíróságok kiadásai 38,700.000 K-ban vannak felvéve, az ezelőtti 35,800.000 K-val szemben. Az országos büntető intézetek kiadásai 14,000.000 K, az azelőtti 3.500.000 K-val szemben. Az újonnan felállított népjóléti és munkaügyi ministeriumnál. a közegészségügy céljaira fel van véve 21,500.000 K ; azelőtt a közegészségügy a belüg5Tministeriumhoz tartozván, ott volt felvéve 1914-ben 14 millió K. Az országos betegápolási alap céljaira 52,100.000 K s ezenkivül még 5,700.000 K rendkívüli kiadás van felvéve, mig azelőtt a belügyministeriumí kezelés alatt egész esztendőre 21 millió K volt felvéve. A hadigondozás céljaira fel van véve 43,300.000 K, amely tétel természetesen annak idején nem szerepelt. Az egészségügyi intézményekre fel van véve 9,600.000 K s mint rendkívüli kiadás 8,700.000 K. Ezek az egészségügyi intézmények ezelőtt 3 millió koronába kerültek. Ami a bevételeket illeti, a pénzügyministeri tárcánál az egyenesadó bevétele, a jövedelmi adóval, vagyonadóval, vasúti és hadi adóval együtt kitesznek 105,600.000 K-t, mig az 1914—15. évi költségvetésben az akkor fennállott egyenesadók 315,800.000 K-val voltak felvéve. A fogyasztási és italadók bevétele 694,400.000 K-ban van előirányozva, annakidején 336 millió K volt. A határvámjövedelem 75 millió K-ban van felvéve ; árinak idején 1,700.000K volt. A bélyeg- és illetékbevétel 40,500.000 K-ban van felvéve,annak idején volt 176 millió K. A dohányjövedék bevétele 150 millió koronában van felvéve, az 1914—15. évben volt 203,000.000 K. A mesterséges édesitő szerek bevétele 151,800.000 K ; annak idején volt 80.000 K. A sójövedék — ásványolaj — sótermelés bevételei 77,500.000 Kban vannak felvéve, annak idején volt 38,500.000 K. Megjegyzem, hegy az egyenes adókból a földadó összesen 16 millió K-ban van felvéve. Nagyobb bevételek mutatkoznak még a kereskedelemügyi ministeriumnál, még pedig az államvasutaknál 171 millió K, szemben az 1914—15. évben előirányzott 496 millióval. A posta-távirda és telefon-bevételek 126 millió K-ban vannak előirányozva, szemben az azelőtti 111,300.000 K-val. Az állami vasgyárak 212 millió K bevétellel szerepelnek, szemben az