Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-34

25 A Nemzetgyűlés 34. ülése 1920. tálaiból tudom, hogy mind az a szenny, mind az a tisztátlanság, amit terményrejtegetés, tiltott forgalombahozatal és inségspekuláció címén adresszál az elkeseredett városi fogyasztó közönség a falura, 99%-ban a falut megfertőzött illegális kereskedelemhez intézendő, amely csábitásaival, kisértgetéseivel és a nagy nyilvánosság előtt folytonos, megszakadni nem akaró bűnözésével, mint a rosszra kisértő sötét szellem jelentkezik. (Igaz ! Ugy van !) ËI itt következik felszólalásom gyakorlati célja. (Halljuk ! Halljuk !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Nekünk ezt a jó szivet, ezt a tiszta romlatlan szivet meg kell gyógyítanunk. Es hisszük is, hogy épen maga a kereszténység el fogja tudni végezni ezt, a lelkeket ujj ászülő ereje és hatalma által. Azonban itt megállni nem szabad és nem is lehet. (Ugy van !) Gondoskodni kell arról, hogy közéletünkből a fertőző anyag eltávolittassék, hogy a nép ne láthasson többé olyan rossz példát, amely őt és lelkét megronthatná, romlásba vihetne, megfertőzhetné. (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés.) A nép erkölcsi érzékét a fertőzéssel szemben, ellenálló képességét kulturális színvonalának emelése által kell biztosítani. (Igaz! Ugy van !) Részletekbe itt nem. akarok bocsátkozni, csak egyet mondok, egy követelményt állítok fel, azt, amit népnevelésünkben feltétlenül meg kell kívánnunk, hogy annak szervezésénél feltétlenül ráhelyezkedjünk arra a magas, emelkedett álláspontra, hogy annyi legyen a tanítónk és az iskolánk, hogy többé itt, ezen a földön, ne nőjjön fel gyermek ugy, hogy írni-olvasni meg ne tanuljon. (Általános helyeslés.) A lángelmék világító fénye mellett kirívó és kihívó az analfabéták sötét tudatlansága, nemke vésbé, mint a dúslakodó jólét pazarlása mellett a nyomorgó szegénység kietlen Ínsége. Ezeket a végleteket, tisztelt Nemzetgyűlés, törvényes intézkedésekkel kell áthidalnunk. (Igaz ! Ugy van !) Ember az embertársát ilyen messzeségben nem hagyhat] a el magától sem szellemi, sem gazdasági téren, mert akkor nem veszi komolyan a saját maga emberi méltóságát sem. Hiszen a kirobbanások — amint fájdalmasan tapasztaljuk — egyenesen veszélyeztetik az emberiségnek már meglévő egyetemes kultúráját, pedig ezt a kultúrát nemcsak védeni, hanem fokozni is kell. Emelni kell a falu szinvonalat, minden faluban kultúrházat kell létesíteni (Élénk helyeslés jobbfelől.) ennek céljaira a földbirtokreform során belsőséget kell biztosítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) E kultúrházak megépitői legyenek a szövetkezetek. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Találjanak abban otthont az ifjúsági egyletek, gazda- és olvasókörök, mint a falu felnőtt népének szellemi és gazdasági központjai. Ezekből történjék a falunak a világba való szellemi és anyagi bekapcsolódása és nem a korcsmákból, melyeknek száma fokozatosan apasztandó. _ Bizalommal vagyok a kormány iránt abban a tekintetben, hogy a keresztény erkölcs és a keresztény szeretet világnézete alapján állva, mindévi április hó 24-én, szombaton. inkább távolodni fogunk a letűnt korszaknak attól a bűnétől, amely abban gyökerezett, hogy a nép alacsony ösztöneire, alacsony szenvedélyeire egyenesen bűnözésére, a szeszre alapította államháztartásának egyik fundamentumát. (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Ez a jövőben igy nem lehet. A korcsmáknak lassú eltűnése a kultúra és erkölcs közvetett érdeke. Hangsúlyozom, hogy erkölcs alatt mindig a valláserkölcsöt értem, melynek ápolóit, a keresztény egyházakat, mint a hit és tiszta erkölcs régi várait meg kell erősíteni és ott, ahol szükség 6S

3 RZ alsó papság anyagi helyzetét felekezeti különbség nélkül meg kell javítani. Az egyházi életnek a hi vek és javadalmasok egymásközti viszonyában van egy nyilt seb : a párbér kérdése. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) Budaváry László tisztelt képviselőtársam szóvátette azt a sérelmet, amelyet a tanítók szenvednek akkor

4 amikor a díj levélben biztosított termény beli javadalmazásuk természetbeni kiszolgáltatása helyett azoknak a díjlevélben megállapított értékösszegét kapják meg, mert ezek messze, de messze.mögötte maradnak a valóságos napi értéknek. Hogy egyebet ne említsek fel, át van például számítva a gabona literje 9 fillérre, (Derültség), a búza literje 11 fillérre, egy szekér rudfa 4 koronára, egy köbméter hasábfa 8 koronára. (Mozgás jobbfelől.) Kovács J. István : Hizott sertés 20 koronára. (Mozgás.) Janka Károly: Amikor ezek helyett nem a napi folyó árat, hanem ezeknek a díjlevélbeli éltékét kapj R &.Z R javadalmas, nem óriási-e a veszteség és a sérelem és nem állitjuk-e az elé a lehetetlen helyzet elé, hogy nincs biztosítva exisztenciája, megélhetése ? Sokan ellenmondással kisérték Budaváry László tisztelt képviselőtársamnak ezt a megállapítását, amelyet pedig meg kell erősítenem, sőt ki kell terjesztenem a lelkészekre is. Ugyanez az eset áll a lelkészekre nézve is. Hosszadalmas volna, t. Nemzetgyűlés, ezekre nézve a valódi helyzetet feltárni, ugy amint akartam. Ettől most elállók, tisztán az a kérdés merül fel a lelkemben, hogy hát hova utaljuk most már ezeknek a kérdéseknek a lendezését, ha minden gyeimeke szükségét tőle telhetőleg ápoló jó anya, a haza, maga is polgárai tetterejétől várja talpraállitását ? (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Hogy a feltétlenül rendezendő katholikus autonómia és az 1848. évi XX. te. végrehajtásának egybefonódó kérdéseiből s a földbirtokreform során valami uj eszméből nem nőnek-e majd ki a megoldás magaslatára emelkedő szeretet angyalszárnyai, nem tudom. Csak annyit érzek, hogy itt ezeken a pontokon is kei esnünk kell a kivezető utat. Épen azért tisztelettel ajánlom is a földmivelésügyi minister ur bölcs megítélésére azt a gondolatot, hogy hivja meg a keresztény egyházak vezetőit egy olyan értekezletre, amelyen megpróbálnák a párbérrendezésnek a földbirtokreformmal kapcsolatos va.la-