Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-33

A Nemzetgyűlés 33. ülése 1920. évi április hó 23-án, pénteken. 193 nagy öröme szivünknek ez a dátum és ez az ereklye .. . (Nagy zaj.) Huber János : Ez az ő hangjuk ! így csinálták ! Hornyánszky Zoltán: Magyar irodalom! Usetty Ferenc : Mit irt a Népszava Szent István napjáról ? (Folytonos zaj.) Nagy János (egri) : A Kelet-nek 1911-iki 11. számában báró Kohner Alfréd, (Mozgás.) aki 43.984 hold birtokosa Magyaiországon, (Fel­kiáltások jobhfelől : Majd elveszik !) mikor a Hegyvidék-páholyt megalapította, annak meg­nyitóünnepén ilyen beszédet mondott (olvassa) : »összeesküvők vagyunk. Naponta újra meg újra, szent hittel és dacos keserűséggel esküszünk össze ez ellen a társadalmi rend ellen. Igenis össze­esküszünk ez ellen a rend ellen s amennyi erőt a világegyetem nagy épitője belénkoltott, annyi erővel küzdüak az összerombolásán«. (Mozgás.) Mikor a nemzeti kormány 1910-ben megbukott és utána jött a munkapárt, Vészi József száműze­téséből visszatért hozzánk. Vészi kint a »Jugend« cimü lapnak volt a szerkesztője és amikor vissza­tért, a »Hét« a következő szavakkal üdvözölte (olvassa) : »Üzent neki Magyarország«, — eredeti magyar stilus, zengzetes magyar stilus, Arany Jánosénál szebb ! — »Jugend gyere vissza, minden meg van bocsátva. És Jugend visszajött. (Derült­ség.) Meg se látszik rajta, hogy száműzött volt, meg se látszik, hogy a kutyabagosi és kisbürgözdi kaszinó megpörkölte nemzeti szinü lángon, mint egy yorkshirei malacot, olyan szittya dühvel ; Ma­gyar Miska rúgásainak foltja sem kéklik rajta. Hamar kihever, elfelejt mindent az ilyen vig legény, azt mondja, rég volt, igaz se volt tán. Visszajött a Jugend, üdvözlégy Jugend.« (Felkiáltások : Most ,a Pester Lloydot csinálja ! Derültség.) Ha most azok a száműzött Göndörök és nem­göndörök vissza fognak egyszer jönni, (Zaj és ellentmondások.) akkor ugyanezek az újságok, amelyek most elkeseredetten irnak arról, hogy milyen nagy gazságokat követtek el Kunfiék, Kunék és a többiek, ugyanilyen üdvözlő hangok­kal fogják majd a visszatérő száműzött, sokat szenvedett »magyarokat« újra keblükre szoritani. T. Nemzetgyűlés ! Én már olvastam meghivót lakodalomra, eljegyzésre, olvastam meghivót disznótorra, olvastam meghivót halotti torra, vagy esküvőre is, de még meghivót forradalomra nem olvastam. Ezt a »Hét« cimü lapból olvasom, annak 1905. évi 29-ik számában. Ezen a cimen : »Csak jöjjenek !« ezeket irja (olvassa) : »Oroszország néptengerének forrongó és sistergő habját, a forra­dalmárok és elégedetlenek özönét önti ránk. Ezek, ha nem is iskolázott, de felvilágosodott, vagy leg­alább is a második-harmadik generációban felvilá­gosodott emberek, akik a társadalmi újjáalakulás, a mai társadalmi rend reorganizálásának szüksé­gességét vérrévált meggyőződésként hordják ma­gukkal. Ha gazdaságilag le is győznek, tönkre is tesznek néhány ezer rusznyákot, vagy románt, még mindig megvan az a hasznunk, hogy e tunya, századokkal visszamaradt jobbágylelkü népek he- I NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — II. KÖTET lyett egy ősi kultúrájú, forradalmi hajlamú fajtát kapunk. Magyarország romlott és elfajult, de el­szánt intelligenciáját« — méltóztassék ezt jól meg­jegyezni : Magyarország intelligenciája elfajult ! — »csak ilyen szintén erős rétegek képesek megtörni. A perifériák szláv, és román ősi lakói még néhány száz évig is eltűrnék a mi uralkodó osztályunk fél­ázsiai rezsimjét. Nem baj tehát, ha kerül közéjük s végül ide a zavarosban egy jó adag haladó szel­lemű elem. Tehát jöjjenek.« T. Nemzetgyűlés ! Most tele torokkal kia­bálják, hogy ki a galíciaiakkal, de 1905-ben hívo­gatták be őket, mert szükség van, hogy a »rothadt magyar intelligenciát« megtörjék ezekkel a forradalmi elemekkel ! Én nem tudom, hogy ezek a cikkek és ezeknek a szolgálatában álló egyének és tömegek tudato­san, vagy tudatlanul voltak-e a nemzet gyengíté­sének, a nemzet pillérei aláásásának szolgálatában, (Felkiáltások : Tervszerűen 1) de azt hiszem, hogy ebben bizonyos tervszerűség van. (Ugy van I) Mert hiszen méltóztassanak csak a Huszadik Szá­zadnak évfolyamait átlapozgatni. Ott találjuk a következő szavakat (olvassa) : »A forradalmi gon­dolkozásra nevelt városi munkásságnak« — ez Íródott 1909-ben, az áprilisi számban, a 379—383. lapokon — »forradalmositania kell a parasztságot... Lapokat és füzeteket kell néhány évig ingyen, vagy névleges áron a mezőgazdasági népesség kö­zött terjeszteni. Az ő járulékaik befizetését nem kell erőltetni« — mert szerintük a paraszt nem szeret fizetni. — »Csak ha néhány évi intenziv beszervezés és olvasgatás után a mezőgazdasági munkás elméje is felnyílt már, ha forradalmi gon­dolkozásuvá nevelődött, szóval, ha lelki szükség­letté tettük nála a lapok olvasását, a szervezethez való tartozást, akkor fogja önként fizetni a járu­lékokat és akkor óriási gazdasági hatalmat is nyújt a pártnak.« Természetesen a szociáldemokrata­pártnak. T. Nemzetgyűlés ! Ugyanez a lap irja a kö­vetkezőket ugyanabban a számban (olvassa) : »Ez a maroknyi kapitalista kispolgárság« — én értem, hogy kik, azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyű­lés tagjai is értik — »tisztán látja, hogy a hazafi­ság ideológiája többé nem képviseli a progressziv polgárság érdekeit és világfelfogását Magyaror­szágon.« Majd tovább igy folytatja (olvassa) : »A magyarországi nagyiparosok, nagykereskedők és pénzemberek egy maroknyi csoportja eddig is tisztában volt ezzel és ha sajátságos politikai viszo­nyainknál fogva tényleges cselekvéssel, sajnos, nem is, de rokonérzéssel kiséri a birtokarisztokrá­ciával szemben álló tábor politikáját. Mert igen jól tudja ez az intelligens csoport, bogy a harc nem mehet az ő bőrére. (Mozgás.) és a győzelem árát a birtokarisztokrácia és gazdálkodó egyháza fogják megfizetni ; továbbá, hogy a birtokarisz­tokrácia hatalmának összetört romjain a magyar­országi polgárság és értelmiség fog az állam ha­talmi intézményeiben tért foglalhatni.« Milyen tervszerű munkával dolgoztak azon, 25

Next

/
Thumbnails
Contents