Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-28
A Nemzetgyűlés 28. ülése 1920. van azokban az alkalmazottakban, akik a kereskedelmi vagy a forgalmi résznél teljesítenek szolgálatot. Nem feltétlenül szükséges az, bogy egyik, vagy másik állomáson okvetlenül főfelügyelő legyen az állomásfőnök, hanem igenis lebet ott állomásfőnök egy altiszt is, amint az a múltban volt. Ez az Allamvasutakra és végeredményben gazdasági helyzetünkre is kihatással van. Reorganizálni kell a Mávot, a legszélesebb alapon keresztül kell vinni a decentralizációt, fel kell állitani az üzletigazgatóságokat s meg kell szüntetni a Máv. igazgatóságot. Ezt be kell osztani ; legyen ez egy szerve a ministeriumnak, mert vagy az egyik, vagy a másik tétel, terhes magára az államra. A kezelés szempontjából én inkább az üzletigazgatóságok felállítása mellett vagyok, de ha üzletigazgatóságokat nem állítanának fel és az igazán sok költséggel járó igazgatóságot nem szüntetnék meg, akkor az üzletigazgatóságokra sincs szükség a mai kis forgalom mellett. Nem mondom, hogy nem volna rá szükség, ha a régi nagyarányú vasúti hálózatunk megvolna, de a mai kis forgalom mellett az üzlet vezetőségeket a forgalmi főnökségekkel nagyon szépen lehet pótolni. Ez is egy jövedelmi forrása lesz az államvasutaknak, ha a személyzetet e téren csökkenteni tudjuk. Nagyobb hatáskört kell adnunk az embereknek, meg kell bíznunk a becsületükben s ha aztán valaki gazembernek bizonyulna, azzal szemben ám járjon el az államvasút a törvényerejével. Megtörtént velem is, hogy p. o. az áprilisban előirt 1 K 20 f áru petróleumnak márciusban való engedélyezéséhez három felügyelő volt szükséges. Kettő engedélyezi az üzletvezetőségnél, a harmadik pedig jóváhagyja a két engedélyezést az igazgatóságnál. Erre, ugyebár, nincs szükség, mert hiszen ha máriciusban befizetem az 1 korona 20 fillért, ezáltal jogot szereztem a petróleumhoz. Nincs szükség arra, hogy e végből három, az államnak igen súlyos anyagi terhet okozó munkaerőt vegyenek igénybe. Talán az államvasutak személyzete az egyedüli, amelynek van szolgálati rendtartása és ha a jogrend helyreállott Magyarországon, — mert azt mondjuk, hogy itt a jogrend helyreállott — akkor az államvasuti alkalmazottakkal szemben nem alkalmazható más eljárás, mint a szolgálati rendtartás, amely törvényerővel bir. Ha ez áll, amint hogy áll, — ezt senki sem tagadhatja — akkor nézetem szerint az az u. n. jury, amely kezdetben fennállott az államvasutaknál — akkor szükség volt rá — azonnal felosztandó. Ha valaki bűnt követett el, az a jury az ily eseteknek nem tudom hány százalékát átutalta az államügyészséghez, amely felülvizsgálta az ügyeket és esetleg szabadlábra helyezte az illetőket. Akit bűnösnek gondoltak, azt feljelentették az államügyészségnél, akik pedig nem bűnösök, akik még fegyelmi szempontból sem követtek el bűnt, akik ellen még fegyelmi eljárást sem lehet indítani, azokkal szemben nem tudom megérteni, hogy miért alkalmazhassa az évi április hó 17-én, szombaton. 13 államvasutak igazgatósága a legsúlyosabb Ítéletet, az áthelyezést a jury javaslata alapján. Mi az a jury ? Törvénytelen alakulat, amelyet én legális szervnek nem ismerek el. Ez a törvénytelen alakulat azonnal ki kell hogy kapcsolódjék az állam életéből, mihelyt a jogrend helyreállott. Ha a jogrend pedig helyreállott, akkor tessék a magyar törvényeket figyelembe venni és azokat nemcsak az alkalmazottakra ráhúzni, hanem az államvasutak igazgatóságára is. T. Nemzetgyűlés ! Előáll a jurynek ezen procedúrája következtében az a helyzet, hogy 9 hónapja több mint ezer ember sétál az államvasutaknál. Az államvasutak fizetik őket s ugy látszik, hogy rettenetes jó helyzetben van ez az állam, mert munkátlan embereknek adunk fizetést. Ha az illető bűnös, fegyelmi alá vonható . . . Weiss Konrád : Vannak menekültek is ! Kerekes Mihály: A menekültek dolga más lapra tartozik. Ha gondolkozunk kissé az államvasutak helyzetéről és a vezetést feltétlenül szigorúan fogjuk, akkor igenis találunk munkát a menekülteknek is, és azoknak is, akik nem menekültek, hanem el vannak távolitva a munkából. Azonban nem engedhető meg nézetem szerint, — ez az én nézetem, lehet, hogy Weiss Konrád t. képviselőtársamnak más a nézete e tekintetben —• hogy akkor, amikor ilyen szomorú végső gazdasági eredményt mutat ki az államháztartás, embereket fizessünk azért, mert sétálnak és nem csinálnak semmit. Igenis, mindazokat, akiket fel tudunk használni, munkába kell állítanunk. Mert találunk mi munkát azok számára, Weiss Konrád igen tisztelt képviselőtársam, találunk a menekülteknek is, valamint azoknak is, akik fel vannak függesztve. Tessék elmenni a sinek mentén, mindenütt ócska pufíerek és vasdarabok hevernek a vasút mentén. Az államnak semmi nyersanyaga sincs. Tessék kiküldeni őket felügyelet alatt és összeszedetni velük ezeket a vasdarabokat, mert azok az államnak igenis vagyont jelentenek. Mindenkinek ott kell munkáját végeznie, ahova állitják az ilyen nehéz időkben. Nem keresheti ki magánaksenki a maga munkakörét és nem mondhatja, hogy mert felügyelő vagyok, feltétlenül osztályt vezetek. Tessék mindenkinek a munkát az állam szempontjából ott elvégezni, ahova őt az állami élet utalja. Ezzel a kérdéssel nem akarok hosszabb ideig foglalkozni, mert ebben a kérdésben alapos interpellációt fogok beterjeszteni és kérem, hogy ha a jogrend helyreállott Magyarországon, akkor a jogrendeket respektálják s miután itt törvényről van szó, — az államvasuti alkalmazottaknak vannak törvényeik — nem lehet embereket üldözni s hogy azok felett, akiket a szolgálati rendtartás alapján fegyelmi alá vonni nem lehet, a jury javaslata alapján Ítélkezzenek és igy tegyenek tönkre családokat, ez lehetetlenség. T. Nemzetgyűlés ! Az államvasutaknak, mint minden más ilyen nagyobb intézménynek, vannak jóléti intézményei. Ezek a jóléti intézmények az
