Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-31
126 'A Nemzetgyűlés 31. ülése 192 ben törvény megalkotása nélkül is rendeletekkel intézkedhessek. így történt ez, ugyebár, a bankjegy-lebélyegzésnél is. Számtalan olyan falu és város van, ebben az országban, amelynek szegény lakói alig várják, hogy házhelyhez jussanak, (ügy van ! Ugy van f a jobboldalon.) Nagy számban vannak olyanok, akik egy-egy kis kertet óhajtanának megszerezni. Az ilyen jogos kívánságokat honorálnunk kell és nem kell várni aira, mig erre vonatkozólag törvény készül. Kendeleti utón történhetnék pl. intézkedés arra nézve, hogy azoknak, akiknek nincs házhelyük, de van a közelben erre megfelelő terület, adassék ugy kert- mint házhely. Legyen nyugodt a tisztelt kormány, hogy ha ezt rendeleti utón életbe lépteti, az a rendelet itt egyhangúlag utólagos jóváhagyást nyerni. (Helyeslés.) Még némely pénzügyi intézkedésekről akarok szólni. Szó volt itt arról, hogy a kisüstökön való főzés engedélyeztessék továbbra is és szó voie arról, hogy a pénzügyminister ur a kisüstöket jobban meg akarja adóztatni az eddiginél. En ezt nem tartom helyesnek, megmondom nyíltan az álláspontomat. Bővebben nem akarok kitérni Schandl Károly tisztelt képviselőtársam szakszerű előadása után erre a kérdésre, de minél többen ellenezzük, talán annál nagyobb nyomatéka lesz ennek a dolognak. Kijelentem, hogy nemcsak a kisüstön való korlátlan kifőzést kell megengedni, mert ez minden pártnak egységes kívánsága, hanem emellett gyűlöletes adóemelést sem szabad végrehajtani. Már pedig, ha a kisüstöt jobban megterheljük adóval, ez gyűlöletes adó lesz. E helyett inkább mást ajánlok a pénzügyminister urnák. (Egy hang jobbfelől : Az államnak szüksége van ujabb jövedelmekre l) Tudom, hogy az államnak ujabb adókra, ujabb bevételekre van szüksége és nagyon szeretném, ha a pénzügyminister ur itt lenne, mert akkor rögtön felvenné a ceruzáját, mivel uj adóbevételi forrást akarok felemlíteni és feljegyezné a következőket : Az állatforgalom óriási az országban. A milliomos kereskedők falkaszámra vásárolják össze a vágómarhákat. Bemennek a jegyzői irodába vagy a hatósági irodába a vásár alkalmával, átíratják a járlati levelet, a passzust és ezért leszurkolnak 10 ezres vagy 15 ezres vagy 30 ezres marhánál egyaránt 20 fillért a levélért. Emelje fel ezt a pénzügyminister ur ! Legyen nagyobb a marha után a járlatievél átiratási díja, legyen 10 korona, 20 korona vagy akár 50 korona és ebből az államnak olyan bő bevétele lesz majd, hogy nem teszi szükségessé sem a kisüstök további megadóztatását, sem a boritaladó felemelését, (felkiáltások baljelöl : Fel lehet azt emeltetni akár száz koronáig ! Ez is csak a kisgazdát sújtja ! Ellenmondások. Zaj.) . A pénzügyminister ur előterjesztésében nem látok egy olyan dolgot, amelyet pedig várva várok. Ez a várvavárt dolog arról szólt volna, hogy a háború alatt szerzett hadiszállításokból eredő illegális jövedelmek minő elbírálás alá fognak K r éi)i április hó 21-én, szerdád. esni ? A bakancsszállitóknak, a posztószállitóknak és egyéb csalóknak a vagyonával mi történik ? Pedig erre a vagyonra szükség van, a szibériai hadifoglyok hazaszállításéra óriási összeg kell és nagyon, de nagyon j ó volna ettől az államháztartást mentesíteni ezekkel a bevételekkel és hazaszállittatni velük a hadifoglyokat. Továbbá benne van egy olyan dolog, amit pedig nem szeretek, hogy benne van. Azt mondja az előterjesztés egy helyen, hogy 1700 millió fizetendő ki a hátralékos hadiszállításokért. Kérdem, hogy ezek a hadiszállítások csak Magyarországot terhelik ? Hiszen a hadiszállítások a hadsereg j avara az egész monarchia területén történtek. Ebből az 1700 millióból mind az egész 1700 millió Magyarországot terheli ? És miért sietünk ennek az 1700 milliónak kifizetésével már most, ebben a nyomorúságos gazdasági esztendőben, akkor, amikor a munkáskezek szinte ott fagynak meg Szibériában ? Ennél sürgősebb a hadifoglyok hazaszállítása. Az az 1700 millió is fordittassék inkább erre és majd ráérünk mi megtanácskozni, ha Isten éltet bennünket, hogy ez az 1700 millió milyen arányban terhel bennünket és jogos követelés-e az tőlünk a hadiszállítók részéről, (Egy hang jobbról : Adni kell szegényeknek I) Patacsy Dénes : Papír bakancs-talpon szerzett milliók ! Csukás Endre : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Huber képviselőtársam egy szép tengeri képpel fejezte be igazán nivós beszédét. Es amikor ezt a tengeri képet előhozta, a szemem előtt megelevenedett egy gyermekkori füstös kopott kép, amelyet a falon láttam. Egy életerős férfi a tenger hullámai közé zuhant ; a parton lévő családja, apraja-nagyja, odasietett a tengerpartra és kétségbeesve nézte a családfő vergődését. Es akkor hirtelen egy eszme fogamzott meg az agyukban : apró-nagy megfogta egymás kezét, szoros láncot formáltak és beleereszkedtek a tengerbe. Egyik fogta a másik kezét, s aki legszélről állt, odanyújtotta a kezét a tengerben fuldoklónak. Ez a kép megelevenedett az én szemem előtt újból és azt mondom önöknek, hogy amidőn ott hánykódik a vészes szirtek között Hungária, akkor egymás kezét fogjuk meg erősen, ne nézzük azt, hogy a jobb kéz ragadja-e meg a balt, vagy melyik, hanem álljunk össze és mentsük meg Hungáriát ! (Hosszantartó éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom, A közélelmezésügyi minister ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk I) Szabó István (nagyatádi) közélelmezésügyi minister: T. Nemzetgyűlés (Halljuk! Halljuk/) Tegnapelőtt Fangler képviselőtársam, ma pedig Csukás képviselőtársam ugy állított be a közélelmezési ministeriumot, mintha az kizárólag csak zsidókat alkalmazna a gabonaösszegyüjtésnél. ».,
