Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

A Nemzetgyűlés 30. ülése 1920. 'évi április lié 20-án, kedden. 105 ennek a keresztény erkölcsi világnak oszlophordo­zója, -valláskülönbség nélkül, becsületesen megél­hessen. ER ajánlanám a kultuszminister urnák figyelmébe, gondolj on erre a kérdésre is, mert ka a dolgok tovább igy mennek, akkor 10—20 év múlva odajutunk, bogy a legtöbb templomot bezárhatjuk és kívülről hirdethetjük a keresztény eszméket, mert nincs pap, aki misézzen, nincs pap, aki szent­beszédeket tartson, (Ugy van !) t ' A belügyi igazgatás terén szintén vannak meg­lehetős hiányok és ez a belügyministerium hosszú árvaságának következménye. Az egyik ilyen hiány­ról már beszélt Friedrich t. képviselőtársam is : mindeddig nem történt meg a galíciaiak csapates kiutasitása. h*; A háború alatt a Rothschild-ház nyomására az osztrák kormány akadályozta ezt mindig, de azt hiszem., most nincs semmiféle befolyás, amely ezt akadályozL.á. Hornyánszky Zoltán : Most is van nyomás ! Schandl Károly : Azt sem értem, hogy mikor a kommunistákkal el tudunk bármi, ugyanakkor találkozunk olyan esetekkel, amikor színmagyar keresztény alföldi község nem tud megszabadulni zsidó jegyzőjétől, aki ellen hatalmas vádak hangza­nak el, amelyeket az egész község vezetősége bizo­nyít. Nem pedig azért, mert a főispán — látszólag legalább is •— támaszkodva a belügyministerek bizalmára, azt üzeni a községnek, hogyha a feje tetejére áll, akkor is az a zsidó lesz a jegyzője. (Mozgás.) ' Nyílt titok, hogy a háborút a szabadkőmives páholyok miatt vesztettük el. (Igaz! Ugy'van!) Ágoston Péter készítette elő az olasz front össze­omlását. A galileista ifjakkal jutcacuik el az ami­militarista iratokat a kaszárnyákba, s amit ezek elkezdtek itthon, folytattak mások a fronton, azt idehaza bevégezte Linder. En azt szeretném, b.a a belügyminist er ur a szabadkőmives-páholyok ellen is megindítaná a vizsgálatot. (Zajos helyeslés a haloldalon.) és legyen annyi bátorság a belügy­mi nisterben és a kormányban, hogyha bűnösök­nek találják őket, amint hiszem is, hogy bűnösök, tessék feloszlatni őket. (Helyeslés és taps.) Nem akarok senkit sem gyanúval illetni, hogy uj pártalakulás utján hatalomhoz akar jutni, de mindenesetre különösnek találom azt, hogy a kis­gazda- és földmivespá-rt keresztény politikáját — talán nem itt a Nemzetgyűlésen — de kint és a sajtóban kétségbevonják. Arra hivatkoznak a t. túloldalon, hogy 22 éves keresztény politikai múlt van a pártjuk mögött. Elismerem, koncedá­lom, de erre az az én válaszom, hogy a mi pár­tunk mögött meg 35 éves gyakorlati keresztény politikai múlt van. Akkor kezdődött ez a gazda­köri és szövetkezeti mozgalom, amelyből kinőtt azután 1896-ban az agrár-programm, amelyet nagyon helyesen átvett az újonnan alakult nép­párt is. Vass József: 1894-ben alakult, tehát előbb S Schandl Károly: A forradalom minket, a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. - II. KÖTET gazdakörökben és a szövetkezetekben szervezett gazdákat és földmivelőket ugy talált, hogy jó­részünk még a többi közjogi pártokban voít el­helyezkedve. A forradalom azonban kiábrándított bennün­ket ; nekünk ki kellett lépnünk a politika terére és akkor a szövetkezeti és gazdaköri vezetők által alakított földmivespárt kibontotta zászlaját. Rö­vid egy hónap alatt úgyszólván lángtengerként hódította meg az országot. A rákövetkező hónap­ban, januárban, a 48-as gazdapárttal, amely szin­tén ezirányban kezdte meg akcióját, amely át­alakult nagyatádi Szabó István vezetése alatt (Éljenzés jobb felől.) kisgazdapárttá, megcsináltuk a fúziót. Ekkor született meg a mai kisgazda- és földmivespárt. Károlyi Mihálynak második nagy bűne volt, hogy a földmivelő nép pártját akkor szétszag­gatta, de most újra együtt vagyunk,, és ne mél­tóztassék egy pillanatig is. remélni azt, hogy ezt az egységes pártot, amelyben csak jóravaló keresz­tény magyar embernek van helye, bárki is szét birja szaggatni.(Ugy van! Ugy van! johbfeiöi.) Egységesen állunk, egységesen maradunk to­vább is, és ha önök kormányzópártot várnak, t. pártonkivüliek, kis türelmet kérünk, a tiszán­túli választások meghozzák majd azt a nagy több­ségi pártot, akkor is azonban becsületesen tartjuk a fegyverbarátságot a többi keresztény pártokkal, szívesen együtt is kormányozunk addig, amig el nem érjük a mi nagy célunkat : a keresztény Ma­gyarországot ! (Élénk helyeslés, éljenzés és laps a jobb és a szélső baloldalon. Szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök: T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehalad­ván, félbeszakítjuk tanácskozásunkat. Bemutatom azösszeférhetlenségi Állandó Bi­zottság elnökének jelentését, mellyel benyújtj ci ctZ összeférhetlenségi Állandó Bizottságnak Fáy Gyula nemzetgyűlési képviselő összeférhetlenségi ügyé­ben hozott határozatát. A házszabályok 159. §-a értelmében e határo­zat indokaival együtt fel fog olvastatni. Kérem Bródy Ernő jegyző urat, hogy a hatá­rozatot indokolásával együtt olvassa fel. Bródy Ernő jegyző (olvassa) : »Kimondja az összeférhetlenségi Állandó Bizottság : hogy Fáy Gyula nemzetgyűlési tag részéről bejelentett eset­ben összeférhetlenséget nem lát fenforogni, mert 5986/1919. M. E. sz. ministeri rendelet és különösen annak 2. §-a és 6. §-ának harmadik bekezdése az 1901: XXIV. te. 1. §-át hatályon kívül helyezi, illetve módosítja olyformán, hogy csakis 1. a kormánybiztosok, a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztoshelyettesek, a törvényhatósági kormánybiztosok valamint a főispánok ; 2. a fegyveres erőnek, a csendőrség­nek és a rendőrségnek tényleges szolgálatban álló tagjai ; 3. a szerzetes rendek tagjai, a premontreiek, ciszterciták, a bencések és a kegyesrendiek kivéte­lével a nemzetgyűlési tagsággal össze nemférő 14

Next

/
Thumbnails
Contents