Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

96 A Nemzetgyűlés 30. ülése 192Í gét igazolják, s amelyek szerint 1915-ben — természetszerűen sehol sem számítva a háború áldozatait — 29.546-tal, 1916-ban 77.804-gyel, 1917-ben 87.604-gyel, 1918-ban pedig már 181.992-vel több ember halt meg ebben az országban, mint amennyi született és a halálozási esetek %, illetve V? részének gümőkór volt az okozója. 1901-től kezdődő öt évnek átlagszámítása szerint, amikor 637.028 élve születettel szemben 450.362 volt az elhaltak összes száma, egy éven aluli korban 135.882-ten, 7 éven aluli korban pedig 217.606-an haltak el. Az 1906—1910-ig terjedő évek átlaga szerint 648.603 élve születettel szemben 444.548 halálozási eset fordult elő és ebből egy éven aluli halott 133.486, 7 éven aluli halott pedig 208.548 volt. Egy régebbi átlagszámítás szerint az összes halálozási esetek 49%-a tiz éven aluli korra esik és ebből 37°/o a vagyontalan gyermek, 12% pedig a jobb módú, kedvezőbb életviszonyok között élő szülők gyermeke. Ezekhez a nehéz megélhetési viszonyokból is következő szomorú és erősen csökkenő tendenciát mutató születési adatokhoz még hozzá kell fűznöm a bujakórtani klinikai betegforgalomnak hihetetlen mértékben emelkedő adatait is. E klinikán 1910-ben 5773, 1915-ben 9198, 1916-ban 13.500, 1917-ben 14.500, 1918-ban 17.346 és végül 1919-ben 22.904 beteg fordult meg, mely adatok minden szóbeszédnél hangosabban indokolják, hogy a nemzetvédelmi intézkedések megtételére ütött az utolsó óra és ha szeretjük fajunkat és nemzetünket, akkor a kormánynak és a társadalomnak mindenféle eszközt meg kell ragadnia, hogy ezen a végtelenül szomorú állapoton sürgősen segítsen. (Helyeslés.) Magyarország közegészségügyi viszonyairól szóló statisztikánk szerint különben, ha az 1914. évi és az 1916. évi adatokat összehasonlítjuk, az orvosi létszámot illetőleg sajnálatos csökkenéssel találkozunk. 1914-ben 5805 orvos működött az országban. Ez a szám 1916-ban 5288-ra csökkent. Százezer lakosra az országban 1914-ben 30"8, 1916-ban pedig már csak 28'2, a vármegyékben 1914-ben 19*8, 1916-ban pedig már csak 188, a városi törvényhatóságokban 1914ben 10909, 1916-ban csak 94, Budapesten pedig 1914-ben 171 orvos és sebész, 1916-ban pedig 1377 orvos és sebész esett. (Felkiáltások : Rossz az elosztás ! Egyharmada Pesten él!) Még jelentékenyebb a csökkenés az okleveles bábáknál. 1914-ben 14.223 okleveles bába működött, mig ezzel szemben 1916-ban csak 12.614. 1914-ben tehát százezer lakosra az országban 75'6, 1916-ban pedig 67"2, a vármegyei törvényhatóságokban 1914-ben 72'9, 1916-ban 65'8, a városi törvényhatóságokban 1914-ben 949, 1916ban 77'6, Budapesten pedig 1914-ben 109"8 és 1916-ban 91*8 esett. De még ennél is szomorúbb képet nyújt az orvosi ellátás az egyes vármegyék szerint. '. évi április hó 20-án, "kedden. Az 1908. évi statisztikai adatokat véve alapul, hogy csak az egyes feltűnőbb adatokat tekintsük, Pest megyében 37, Hont megyében 48, Nógrádban 107, Somogy megyében 135, Baranya megyében 140, Zala megyében 233, Yas vármegyében pedig 279 olyan község van, amely a körorvosi székhelytől 5—10 kilométernyire esik. 10—15 kilométernyire esik a körorvosi székhelytől Pest vármegyében 13, Nógrád megyében 45, Somogy megyében 49, Hont megyében 50, Baranya megyében 85, Yas megyében 127 és Zala megyében 144 község. 15—20 kilométerre fekszik a körorvosi székhelytől Pest megyében 3, Somogy megyében 12, Nógrád megyében 16, Zala megyében 20, Baranya- és Yas megyékben 28 község. Es még 20 kilométernél is nagyobb távolságban van Somogy megyében 1, Baranya megyében 2, Yas megyében 3, Zala megyében 8, Nógrád megyében 10 és Hont megyében — amelynek egyik kerületét van szerencsém képviselni — 23 község Î Barla-Szabó József: És ezt a hosszú utat 10 koronáért teszi meg az orvos ! Karafiáth Jenő: 1915-ben a Duna jobbpartján lévő vármegyékben 11, a Duna balpartján fekvő vármegyékben pedig 27 orvosi állás volt betöltetlen. Ha még megismétlem, hogy az 1915. évi adatok szerint egész Magyarország területén 991 község 15—20 kilométernyire esett az orvosi székhelytől, 690 község pedig még 20 kilométernél is messzebbre, az orvosi állások hetedrésze pedig betöltetlen volt, akkor, t. Nemzetgyűlés, azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy ezen a téren sok tennivaló kínálkozik. (Egy hang jobbfelöl: Földet kell adni az orvosoknak!) Avarffy Elek: Mindenki Budapesten akar élni ! Karafiáth Jenő : En is azt akarom mondani, amit Avarffy t. képviselőtársam emiitett, hogy meg kellene változtatni azt a felfogást, hogy mindenki ezen az amugyis túlzsúfolt Budapesten óhajtja életét leélni és a vidékre való költözködéstől mindenki húzódzkodik. Budaváry László : Adjanak a vidéki orvosoknak is tisztességes fizetést ! Karafiáth Jenő : Nem tartozom azok sorába, akik hangulatkeltés, vagy népszerüséghajhászás céljából lehetetlen kívánságokat terjesztenek a Nemzetgyűlés szine elé. Amit én kívánok, az nagyon szerény anyagi eszközökkel és a társadalom szerény anyagi jóakaratával is létesíthető. Nyugati, jól kipróbált mintára játszótereket kívánok az ifjúságnak ! Kívánom azt, hogy törvény rendelkezzék arról, hogy játszótereket kisajátítás utján is lehessen megszerezni. És ez nemcsak az iskolai és iskolánkivüli ifjúságra nézve fontos, hanem az iparos, munkás, sőt a legszerencsésebb életkörülmények között felnövekvő földmives ifjúságra is, mert a fiziológia bebizonyította, hogy ha talán van is eltérés azok között a pedagógiai módszerek között, amelyekkel