Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-7
À Nemzetgyűlés 7. ülése 1920. évi február hó 27-én, pénteken. 81 helyreállítani az állam tekintélyét. Elkerülhetetlen következménye ez az egész múltnak. Nem akartam én Huszár ministerelnök úrral szemben szemrehányást tenni, ellenkezőleg, mindig a legnagyobb elismeréssel viseltettem tevékenysége iránt. Csak ő is ideges, csak benne is megvan az a hadi neurózis, melyről beszélt és erre vezethető vissza, hogy ennyire kifakadt észrevételeimre. Most azzal zárom szavaimat, hogy bárcsak mindenki olyan férfiasan teljesítené a jövőben is kötelességét, mint ahogy én telj esitettem. (Éljenzés és taps.) • Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Huszár Károly ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Én már beszédem folyamán kijelentettem, hogy amit mondtam, nem gróf Andrássy Gyula címére küldtem. Patacsi Dénes : Mi sem i Huszár Károly ministerelnök: Ha mégis kíváncsiak méltóztatnak lenni, megmondom, mindazok címére küldöttem, akiket a forradalom kitörése előtt hónapokon keresztül unszoltunk, hogy többet tegyenek a készülő forradalom ellen. Ebben gróf Andrássy Gyulával teljesen egy munkát végeztünk annak idején. Ezek az előmunkálatok nem történtek meg abban a mértékben, amely elegendő lett volna, hogy a nemzet felől a szerencsétlenség eltávolittassék. Ami pedig azfc illeti, mintha az én beszédemből arra lehetne következtetni, amit még gondolatnak is borzasztónak tartok, hogy én gróf Andrássy Gyula ellen azt a vádat emeltem volna, hogy ő gyáván viselkedett, azt hiszem, ebben a teremben nincs senki, (Ügy van!) aki ezt a vádat valaha is komolyan emelhette volna. (Élénk helyeslés.) Én közvetlenül emiitettem az *első beszédemben, hogy tanuja voltam gróf Andrássy Gyula heroikus küzdelmének, hogy amikor már minden el voltveszve ebben a monarchiában és amikor már úgyszólván mindenki feladta a reményi', minő küzdelmet folytatott akkor, hogy megmentse, amit még meg lehet menteni. t* Miután én figyelmeztettem és arra kértem mindenkit, hogy a személyes dolgokat hagyjuk kívül, nagyon kérném, hogy ha én"bármiféleképen vétettem volna ez ellen, méltóztassék mindenféle ilyen kifejezésemet meg nem történtnek tekinteni. De tudom, hogy nem tettem. (Felkiáltások : Nem !) Én azt, amit mondottam, a parlamenten kivül lévő olyan uraknak és tényezőknek mondtam, akik ennek a Nemzetgyűlésnek kompetenciáját egyáltalán elismerni sem akarják. Ök nem tudtak tenni a múltban semmit, nem tudtak megbirkózni a forradalommá], nem vállalkoztak arra, hogy kockázattal változtassanak a helyzeten és most követelik tőlünk, hogy mi, akik küzdöttünk és harcoltunk verejtékes gondok között, aranytálcán hozzuk el nekik a régi jó világot, (ügy van! ügy van! Taps.) Ezt képtelenek vagyunk teljesíteni, beszédem tehát ezekhez volt címezve. (Élénk helyeslés.) NEMZETGYŰLÉST NAPLÓ. 1920-1921. — L KÖTI Elnök : Szabó István közélelmezési minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : T. Nemzetgyűlés ! Gróf Andrássy Gyula nemzetgyűlési tag ur rám is hivatkozott, hogy egy közbeszólásommal adtam meg neki az alapot arra, hogy a választásokról beszéljen. Én azt voltam bátor közbeszólni gróf Andrássy Gyula ur beszédében, amikor ő arra hivatkozott, hogy házfeloszlatás esetén ki van zárva az, hogy az uj választások máskép, mint a legnagyobb szabadság jegyében folyhassanak le, hogy ez nincs teljesen biztosítva. (Felkiáltások jobbfelöl : Ügy van, ez igaz !) Én ezt tartom most is. A mostani választások, amint a ministerelnök ur is jelezte, a legteljesebb, a legszélesebb választói jog alapján, az országnak mondhatjuk legnagyobb részében a legnagyobb nyugodtsággal és szabadsággal folytathattak le. De csak jelezni kívánom és nem részletezni azt, hogy egyes helyeken egyes magukról megfeledkezett egyének, karhatalmiak és mások, olyan eszközöket is használtak, amelyek nagyon aggályosak abban a tekintetben, . . . Rassay Károly : Kommunista izgatók S (Mozgás.) Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : . . . hogy egy esetleges erőszakos képviselőházi feloszlatás után egy választáson, ha az a rendszer felszabadul és annak a rendszernek folytatására esetleg biztatást kapnak valahonnan, az igy feloszlatott Nemzetgyűlés után. következő választás mégsem lesz olyan szabad és olyan egyenlő, és nem fogják ugy végrehajtani, ahogy azt a nemzetnek a joga és jövője megkívánná. (Ugy van! ügy van !) T. Nemzetgyűlés ! Mi a házfeloszlatás jogát azért tettük bizonyos megszorítás tárgyává, — én is azok közé tartoztam, nem csinálok belőle titkot, — (Helyeslés jobbfelöl.) hogy miután ez a Nemzetgyűlés az első, amely ilyen széles választójog alapján jött össze és amely az ő hivatását, az elébe irt programmot mindenképen kell hogy megvalósítsa azon választás alapján, amely most lezajlott,? nem akarjuk a lehetőségét sem megengedni annak, hogy valaki ezt a Nemzetgyűlést munkájában akkor megakassza, amikor ez a Nemzetgyűlés még teljesen normálisan, teljesen hazafiasán működik. (Ugy van! Ugy van! jobhfelől.) A mi kifogásunk, kikötésünk a korlátlan feloszlatási joggal szemben nem az esetleg most kombinációba vett kormányzó személye ellen irányul (ügy van! Ugy van!) . . , Hegyeshalmy Lajos : Lehet más is. Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : . . . ez elvi meggyőződés, mert utóvégre abban sem vagyunk bizonyosak — hisz minden ember halandó — hogy a most megválasztandó kormányzó végig vis élheti-e most az ő tisztét és nem tudjuk, ki jöhet utána, (Ugy van! ügy van !) tehát mi a kormányzó hatalmának, működésének a megszorítása nélkül ezt a nemzet érdekében valónak találtuk. (Helyeslés jobbfelől) ST, 11
