Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

444 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. orvosát szintén két és fél évig tartották huszárszolgálatban. Ezzel ellentétben a birodalmi német hadseregnek katonai orvosi tudósai — mert ott ilyenek is voltak — a hadseregbe beillesztett polgári orvosok kiválóságaival, igazán méltán illeszkedtek hozzá a hadvezetőség zseniális vezéreihez. Ezért lepte meg azután a birodalmi német hadseregnek orvosi kara a világot már a háború első évében azzal a megállapított igazsággal, hogy a súlyos sebesülések aránylagos száma mellett náluk feltűnő kevés volt a halálozás, másrészt súlyos sebesülések után ők a sebesültek aránylag feltűnő nagy számát tudták ismét munkaképessé tenni és ez volt az oka annak, hogy a végleges rokkantak száma náluk aránylag sokkal kevesebb volt, mint nálunk. * A németeknek ugyanis már a béke idejében is kitűnő katonai orvosképző intézményeik voltak, amelyeknek egyik leghíresebbje, a Kaiser Wilhelm Institut Berlinben, összekapcsolódott a berlini tudományegyetemmel, és úgyszólván vetélkedés tárgya volt már béke idejében a német fiatalság közt, hogy kik lesznek azok a kitüntetettek, akik ebbe a kiváló intézetbe felvételhez juthatnak. Épigy a későbbi, már a kész orvosokat továbbképző intézmények is a németeknél hihetetlenül magas nivón álltak. Mig nálunk béke idejében a törzsorvosi kart már az orvosi tudomány gyakorlati szolgálatából rég kikapcsolták és adminisztratív munkára használták fel : náluk a törzsorvosi kar iparkodott résztvenni a gyakorlati orvosi tudomány munkájában, amelynek pl. egyik kiemelkedő bizonyítékát adja az a tréfás elnevezés, hogy Berlinben az Institut für Bakteriologie-t tréfásan StabsarztInstitutnak nevezték. Ezzel ellentétben az osztrák-magyar monarchia óriási hibákat követett el. Bécsben volt ugyan egy katonaorvosi továbbképző-intézet, ebben azonban, sajnos, magyar katonaorvos alig talált elhelyezést. De még ez a katonaorvosi továbbképzőintézmény is az ott összegyűjtött erőket az orvosi tudománynak polgári képviseletétől meglehetősen izolálta, bizonyos fokig távol tartotta. Nálunk a béke idején a honvédség ugy iparkodott ezt a kérdést megoldani, hogy a kész honvédségi orvosokat klinikákhoz, kórházakhoz vezényelték. De még ebben is olyan tévedések történtek, már a kiindulásnál is, hogy mig pl. a sebészek kiképzésénél a polgári orvosokra nézve az volt előírva, hogy a sebészeti minősítést a klinikákon eltöltött két esztendő adhatja meg, addig a katonaorvosoknál megelégedtek a sebészeti klinikákon eltöltött egy esztendővel. A katonai hadvezetőség egészségügyi vezetősége már a háború alatt észrevette ezeket a hibákat ; épen ezért akkoriban a császár bevonásával Iparkodott egy ankétet hozni össze Bécsben, amelyre meghívták a budapesti orvosi egyetem képviselőit is. Ezen az ankéten elhatározott szándék nyilvánult meg, hogy ugy Bécsben, mint Budapesten a tudományegyetemek orvosi karával kapcsolatban egy-egy katonaorvosi toévi április hó 15-én, csütörtökön. vábbképző intézetet állítanak fel. A terv nagyon helyes, nagyon életrevaló volt, de sajnos, megvalósításra a háborúnak szomorú befejezése miatt nem kerülhetett. Láthatjuk azonban mindezekből azt, hogy a katonaorvosi intézmény ügye igenis revízióra szorul ; ez a kérdés sürgősen elintézendő és a kolozsvári és pozsonyi egyetem orvosi karának ideiglenesen Budapesten való elhelyezésével kitűnően meg lenne oldható. (ügy van ! Ugy van ! jobbfelől.) Közben megtörténnék az, hogy e két egyetem elhelyezése vidéken biztosíttatnék és akkor itt két és fél, három év múlva a katonai vezetőség kitűnően felszerelt továbbképző intézetet kapna, amelyet teljesen a maga céljaira, a maga birtokába vehetne át. Ezek a dolgok, amelyeket itt előadtam, majdnem mind, legnagyobbrészükben nemzetépítő, még pedig olyan súlyos jelentőségű nemzetépítő feladatok, amelyeknek teljesítése elől a Nemzetgyűlés nem térhet ki. Epen ezért engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy én e törvényjavaslattal kapcsolatban határozati javaslatot nyújtsak be, amely következőképen szól (

Halljuk ! Halljuk! jobbfelől. Olvassa) : »Határozati javaslat. 1. a Nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy a közegészségügy államosításáról sürgősen terjesszen a Nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot ; 2. utasítja arra nézve is, hogy a kolozsvári és pozsonyi tudományegyetemek összes karainak Budapesten való ideiglenes elhelyezését és az orvosi karok működésének az 1920/21. tanévben megkezdhetését intézményesen biztositsa oly módon, hogy az egyetemek orvosi karát bevonja elhelyezésében is a nemzeti hadsereg katonaorvosi intézményének újjászervezésébe ; 3. utasítja arra nézve, hogy a békeszerződés megkötése után a kormány köteles a kolozsvári és pozsonyi egyetemek vidékre helyezése ügyében az előkészítő munkálatokat sürgősen elvégezni és az elhelyezésről a Nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszteni.« (Élénk helyeslés jobbfelől.) Kérem a Nemzetgyűlést, hogy a költségvetési felhatalmazás tárgyalásával kapcsolatban határozati javaslatomat elfogadni szíveskedjék, a magam részéről pedig ismét bejelentem, hogy az államháztartás viteléről szóló felhatalmazási törvényjavaslatot megszavazom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést megnyitom. Szólásra következik ? K. Pethes László jegyző: Giesswein Sándor! Giesswein Sándor : T. Nemzetgyűlés ! Azt a régi parlamentáris szokást követem, hogy szavaimat az előttem szólók vagy közvetlenül előttem szóló szavaihoz fűzöm. Ugy az előttem szóló BarlaSzabó t. képviselőtársam, valamint Sallay t. kép-