Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-24

300 A Nemzetgyűlés 24. ülése 19* tisztelt csodálkozó képviselőtársaim, nagy különbség van a reménytelen várás és a között a várás között, amellyel egy kis remény is jár. (Élénk tetszés.) Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Reménytelen várás nincs, mert akkor már nincs várás ! Friedrich István : Ez a pszichológiai momentum nagyon fontos és ha már ilyen nehéz sorsban van az ország, a pszichológiai momentumot sem szabad figyelmen kivül hagyni. A rokkantügyről nem beszélek, arról majd más képviselőtársam fog bővebben beszélni és én csak felhívom itt is a kormány figyelmét arra, hogyha a rokkantügyben is azt az álláspontot fogjuk elfoglalni, hogy nem lehet és nem lehet, akkor a másik oldalról ennek az lesz az eredménye, hogy a destruktiv elemek tábora automatikusan gyarapodni és erősödni fog. (ügy van ! ügy van !) Semmit sem hallottam még az igen tisztelt kormány részéről a keresztény vallásfelekezetek teljes egyenjogúsításáról. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) En csak azt akarom itt kiemelni, hogy a protestantizmusnak történelmünkben nemzetfentartó és nemzetmentő munkája révén olyan nagy érdemei vannak, hogy végre a Nemzetgyűlésnek ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell, (Igaz ! ügy van!) és mindent el kell követnie, hogy a keresztény egyházak között mindaz, ami differencia, kiküszöböltessék. (Élénk helyeslés joobfelöl.) Bővebben nem beszélek erről, majd Zákány Gyula tisztelt képviselőtársam fog erről beszélni. Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : A bemutatkozó beszédben mind a két dologról szó van. Az 1848 : XX-ról és az autonómiáról. Friedrich István : A közmunkák elrendelésével nem tudom, hogy vagyunk. Azt hiszem, hogy az igen tisztelt kereskedelemügyi minister ur, akinek nagy munkaképességét és nagy rátermettségét elismerem és ismerem, meg fog tenni mindent, hogy a közmunkák lehetőleg már a nyáron meginduljanak, ha már a tavasszal, nem indultak meg. Itt fel akarom hivni a kormány és különösen a kereskedelemügyi minister ur figyelmét a szécsényi vasút földmunkáira. Ott nem kell nyersanyag és a szécsényi vasút nagyon fontos. Ott van a nagykovácsii szénmedence kihasználatlanul, amelyből annyi szenet lehetne termelni, hogy Budapest szénszükségletének felét fedezné. Ha ehhez a közmunkához hozzáfogunk végre és gyorsan megcsináljuk, akkor már a télen lehet itt a nagykovácsii szénmedencéből is szenet használni, segítettük talpraállitani iparunkat, segítettük talpraállitani a közmüveket és ami fontos, az érkező szénből juttathattunk a háztartásoknak is. Méltóztassék ezzel a szécsényi vasutüggyel kissé foglalkozni. Azt hiszem, hogy a kereskedelemügyi minister ur helyeselni fogja azt, hogy én ezt felemiitettem. Végül röviden szóvá akarom tenni az igen tisztelt pénzügy minister ur tegnapi expozéját. Elismerem, hogy az pénzügyi, finanicális szak'. évi április hó 13-án, kedden. szempontból kiváló disszertáció, kiváló előadás volt, amelyben valamennyien gyönyörködtünk. Tényleg nagyszerű volt. Engem azonban lesújtott az, hogy a pénzügyminister ur folyton csak arról beszélt, hogy nem lehet és nem lehet. A lebélyegzéssel kapcsolatosan nem tudom megérteni, — valószínűleg technikai okok szolgáltattak erre alapot .— hogy a postapénzt nem bélyegzik le. Ezt nem akarom részletesen kritika tárgyává tenni. Szóval egyszerűen nem bélyegzik le. Azt is tudom, hogy a kékpénznek legnagyobb része falun volt. a ládafiában. De engedelmet kétek, azt nem tudom megérteni, hogy az igen tisztelt pénzügyi minster ur miért tartotta akkor sürgős szükségnek a még a Szende pénzügyminister által lefoglalt ingó vagyonokat a bankokban feloldani. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Semmi összefüggésben nincs ezzel ! Friedrich István : Bocsánatot kérek, én sem látom az összefüggést, de mikor mi a földmivésnek ládafiából kivesszük a pénz felét kényszerkölcsönkép, akkor nem tudom megérteni, miért olyan fontos a budapesti milliomosoknak és gazdag embereknek a bankokban elhelyezett kincseit felszabadi tani. (Helyeslések a jobboldalon.) Ezért az egy dologért sem vállalnám én a felelősséget. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Én vállalom ! Friedrich István : Tudom, hogy a pénzügyminister ur vállalja, de én azt mondottam, hogy én nem vállalnám. Tegnap a pénzügyminister ur panaszkodott arról, hogy nincsen alap, még nem tudj a, hogy mi a vagyonalap, még nincsen tisztában a jövedelemtömegekkel s ezért az adójavaslatokkal nem tudnak még elkészülni. Ott volt az az egyetlen alap, amely a bankoknál le volt zárva a trezorokban (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldahn.) és nem tudom megérteni, hogyan segítettünk ezzel hazánk nehéz pénzügyi helyzetén, amelyet a pénzügyminister ur olyan szépen lefestett, ha ezeket a kincseket is feloldottuk. Nem hiszem, hogy a pénzügyminister ur ezekre megnyugtató választ tud adni. Nem tudom, hogy a pénzügyminister ur miért beszélt mindig csak arról, hogy a vagyonadót még nem lehet, a jövedelmi adót még nem lehet, . .. Grieger Miklós : Fogyasztási adót lehet ! Friedrich István :... és azután szükségesnek és sürgősnek tartotta, hogy a tőke alakuljon. Hiszen bárcsak alakulna tőke Magyarországon, de — sajnos — ma nem alakul tőke, hanem, amint már emiitettem, csak koncentrálódik nagyon kevesek kezében, (ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tudjuk, hogy tőke ma nem alakul, de azt az álláspontot, hogy ma tőke nincs és ha a tőkéhez hozzányúlunk, mindjárt tőkerombolást végzünk, semmiesetre sem tehetném magamévá, mert ha a tőkéhez nem merünk hozzányúlni, mert nem akarunk tőkét rombolni, hanem várjuk azt a tőkét, amely nem alakul, a koncentrált tőke ellen pedig nem csinálunk semmit, akkor nem tudom