Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-22

A Nemzetgyűlés 221 ülése 1920. évi április hó 8-án, csütörtökön. 339 sével és egészségük kockáztatásával teljesítik szol­gálatukat és a megszállott területeken is az állam­hűségnek fényesen tündöklő példáit mutatják, (Ugy van/ ügy van!) a gondoskodás terén az állam a mai helyzetben korlátozott anyagi eszközei mellett a maximális támogatást nyújtani hajlandó. (Helyeslés.) Azok a konkrét javaslatok, amelyeket Ho­monnay igen t. nemzetgyűlési képviselő ur indít­ványában 18 pontba foglalt, csak részben olyanok, amelyek az adminisztráció körében közigazgatási utón intézhetők el. Ezekre vonatkozóan én, aki csak néhány napja foglaltam el a kereskedelemügyi ministeri széket, azt az Ígéretet tehetem, hogy a T eg­gondosabb, a leghiggadtabb és legszeretetteljesebb mé^egelésben fognak részesülni, már csak azért is, mert e tárca szolgálatában magam is 30 esztendőt töltöttem és igy azt a szeretetet viszem bele az ügybe, amelyet tágabb értelemben vett kartársaim, a vas­utasok tőlem elvárhatnak. (Éljenzés a haloldalon).. Nem hallgathatom el azonban, hogy az indít­ványnak néhány és pedig igen lényeges, a meg­élhetés kérdését előbbre vinni alkalmasnak látszó pontja olyan, amelynek pénzügyi kihatása állam­háztartásunk és finánciánk mai helyzete mellett igen komol y megszivlelést igényel. Patacsi Dénes: Igaz ! Emich Gusztáv : Erre való tekintettel engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy az indítvány e kon­krét javaslataira vonatkozóan a pénzügymin ister ur tehesse meg észrevételeit. (Halljuk! Halljuk!) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nem­zetgyűlés ! Természetes, hogy a mai viszonyok kö­zött, amikor szomorúsággal kell látnunk azt, hogy a nyomor mindnagyobb mérveket ölt, ami előre­látható volt egész közgazdaságunk pangása foly­tán, az összes rétegek egymásután előállnak jogos panaszaikkal és azt a nagy nyilvánosság és a Nem­zetgyűlés szine elé hozzák. A magam részéről is azt tartom, hogy a vasutasoknak mindazt meg kell adnunk, amit csak elbir az állam teljesítő képes­sége, ép ugy, mint az állami tisztviselők egyéb kategóriájának is. (Ugy van! a baloldalon.) A tárgyalási módra vonatkozóan azonban legyen szabad megjegyeznem, hogy azok a kíván­ságok, amelyeket Homonnay képviselő ur előadott, pénzügyileg igen nagy horderejűek, mert hozzá­vetőleges számítással körülbelül egy másfél milliárd pénzbeli áldozatot jelentenének, tehát itt olyan összegről volna szó, amelyet törvény nélkül, ezen a módon elintézni ma nem lehet. A törvényes rend már helyre lévén állítva, itt törvényhozási intéz­kedésre van szükség. Az én tiszteletteljes nézetem szerint tehát az indítvány most nem tárgyalható, hanem majd csak a költségvetés tárgyalása alkalmival, amelyet, re­mélem, rövid idő múlva, az indemnitás letárgya­lása után be fogok nyújthatni. Akkor lesz helye annak, hogy az indítványt tárgyaljuk. Ezért bátor "vagyok proponálni, hogy ezt az indítványt most vegyük le a napirendről s majd a költségvetés tár­gyalása alkalmával vegyük ismét elő, mert ma nincs mód arra, hogy törvényes intézkedést te­gyünk egy indítvány alapján. {Helyeslés.) Elnök : Az indítványozó képviselő urat illeti meg a szó. Méltóztatik észrevételt tenni a minis­ter urak felszólalására? Homonnay Tivadar : A kereskedelemügyi mi­nister ur és a pénzügyminister ur válaszát a ma­gam részéről tudomásul veszem, azonban arra kérem a pénzügyminister urat, hogy az indemni­tás beterjesztése után méltóztassék az indítványt haladéktalanul a Pénzügyi Bizottságnak kiadatni. (Zaj. Felkiáltások jobbfelől : Nem lehet !) Elnök : Azt kívánja a képviselő ur, hogy az indítvány bizottságokhoz utaltassék? Homonnay Tivadar : A magam részéről az indítványt a Pénzügyi Bizottsághoz kérem utal­tatni. (Félkiáltások a jobboldalon : Ezt nem lehet ! Nem szokás!) B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nem­zetgyűlés ! Nézetem szerint szükségtelen, hogy az indítvány a Pénzügyi Bizottságnak kiadassék. Az inditványt vagy tárgyalni kell, vagy le kell venni a napirendről. Minthogy pedig most nincs itt az ideje és módja annak, hogy ilyen nagy pénzügyi kihatású kérdést indítvány alakjában tárgyaljunk, ezért javaslom, hogy most az indít­vány vétessék le a napirendről. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Homonnay Tivadar: T. Nemzetgyűlés! A pénzügyminister ur halk hangját nem hallottam tisztán, innen eredt a nézeteltérés. Én ugyanis ugy értelmeztem az ő válaszát, hogy egyáltalán nem kívánja az ügyet tárgy altatni. (Felkiáltások : Most nem !) A magam részéről ilyen formában hozzá­járulok a pénzügyminister ur javaslatához. Elnök : Akkor a kérdés világos. Ugy az indít­ványozó képviselő ur, mint a pénzügyminister ur azt kívánja, hogy az indítvány a költségvetés so­rán tárgyaltassék. (Élénk felkiáltások : a jobbolda­lon : A napirendről levétessék !) Az inditványt nem lehet levenni a napirend­ről, (Felkiáltások : De igen !) mert nincs napiren­den. (Zaj.) A házszabályok értelmében a Háznak határoznia kell afelett, vájjon tárgyalni kivánja-e az inditványt, vagy pedig nem. (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Ugy értettem, hogy ugy a pénzügyminister ur, mint pedig az indítványozó nemzetgyűlési tag ur azt kívánja, hogy az indít­vány a rendes költségvetés során tárgyaltassék. (Ellenmondások a jobboldalon.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister ; Azt in­dítványozom, hogy a napirendről vétessék le most az indítvány, de ezek a kívánságok a költségvetés során tárgyaltassanak, amikor a Háznak módjá­ban áll törvényhozásilag tárgyalni a kérdést. Most kérem a napirendről való levételét. Elnök : Nincs napirenden. Most kell határozni afelett, hogy kitüzik-e napirendre vagy sem. Szó­val azt méltóztatik kivenni, hogy az indítvány ne tűzessék ki tárgyalásra. (Helyeslés.) kz indítvá­nyozó nemzetgyűlési tag urnák mi az álláspontja 1 Kivánja-e vágy nem ? 43*

Next

/
Thumbnails
Contents