Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-20

A Nemzetgyűlés 20. ülése 1920. évi március hó 29-én, hétfőn. 287 Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni azzal, hogy talán le is lehetne zárni ezt az ügyet. (Helyeslés.) Gunda Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Elnök: Milyen ci men kivan a képviselő ur szólani ? Gunda Jenő : Személyes megtámadtatás cimén. Elnök : Ki támadta meg a képviselő urat? Gunda Jenő : A minister ur. (Élénk félkiáltá­sok jóbbfelől : Nem áll ! Nem is ismeri ! Zaj.) Tes­sék türelemmel és nyugodtan meghallgatni. Tudom, hogy a házszabályok szerint az elnöki figyelmezte­tést és rendreutasitást kritika tárgyává tenni nem szabad s azért én azt abszolate tárgyalói és kriti­zálni nem akarom és nem óhajtom. Azt hiszem azonban, hogy a t. Ház megengedi nekem azt, hogy röviden kitérjek egy közbeszó­lásra, amely eddig még teljesen jogosan hangoz­hatott el, minthogy biztos tudomásunk van róla, hogy a túloldalon néhány képviselő ellen, mint bolseviki és a kommunista ügyekben részes ellen, vizsgálat van folyamatba:!. (Mozgás a jobboldalon.) Mi ugy tudjuk, hogy épen önök adták ezt hivata­los kommünikében tudtul és ezért bátor voltam ezt a közbeszólast megtenni, amelyért igazán nem érdemeltem meg azt, hogy esetleg— és ezt vissza­utasítom . . . Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az elnök rendreutasitását, amint beszéde elején maga is mondta, nincs joga kritika táf gyáva tenni. Gunda Jenő: Nem arról beszélek. Huszár Károly : Nem arról beszél ! (Zaj a bál­oldalon.) Elnök : Nem tartozom megindokolni, hogy miért utasítottam rendre a képviselő urat. (Foly­tonos zaj a baloldalon.) Csendet kérek ! En meg fogom a képviselő urnák magyarázni, — bár nem tartozom indokolni a rendreutasitást. — hogy miért utasítottam rendre. Azért utasítottam rendre, mert a képviselő ur azt mondotta, hogy kommunis­ták vannak a Házban. (Zaj.) Amig nincsen bebizo­nyítva, hogy valaki valóságban kommunista volt, nem szabad ilyen kifejezéseket használni s az ilyen kifejezések használata nem egyeseknek, hanem a Nemzetgyűlésnek a tekintélyét sérti. (Igaz ! Ugy van! jóbbfelől.) Tessék folytatni. Gunda Jenő: Ezt akartam én is mondani. Nem az elnöki intézkedést akarom kritizálni, ha­nem kereken visszautasítom azt, hogy ezért a közbeszólásért a minister ur azon kifejezést hasz­nálja, hogy itt. mi útszéli hangokat akarunk meg­honosítani. (Élénk felkiáltások jóbbfelől : Ez az !) Barla Szabó József : Az a francia közmondás nem az volt ? Mi magyarul szégyeljük kimondani azt, amit az őrgróf ur franciául mondott. Jóizlésü ember olyat nem mond, mint amit az őrgróf ur fran­ciául beszélt. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ernszt Sándor : Franciául lehet, csak ma­gyarul nem, ez különben is közmondás. (Zaj.) Drozdy Győző : Személyes megtámadtatás címén szót kérek. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Hall­gassák meg a szónokot. Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szóló képviselő ur először közbeszólás formájában, később pedig személyes megtámadtatás cimén való felszólalásában burkoltan bár, de azt a ki­fejezést használta, hogy ezekben a padsorokban kommunisták ülnek. Meg is nevezett, hogy én ellenem vizsgálat folyik. Nos hát, szembe akarok nézni azzal a váddal, melyet immár a fórumon is szemem közé vetettek. Hornyánszky Zoltán : A Bíráló-Bizottságnál van. Drozdy Győző : A bolsevizmus előtt az Orszá­gos Földmives- és Kisgazda-pártnak voltam a tit­kára. Mint titkár, a nyíregyházai gyűlésen, Nagy­kanizsán, Zalaegerszegen, Esztergomban a szo­cialisták terrorjával és a halállal néztem' szembe, amikor agitációs beszédeket mondtam és ugy kel­lett megszöknöm, hogy le ne tartóztassanak. Erre tanuk esküsznek. A bolsevizmus alatt, amikor fö­löttes hatóságaim és amikor ezeknek a mosolygó és rágalmazó uraknak nagy része már régen a szakszervezet kenyerét ette, (Zaj.) akkor én még mindig nem voltam tagja a szakszervezetnek, hanem az ellenforradalmi szervezetekben működ­tem. (Zaj a báloldalon. Ellenmondások.) Ezt is eskü alatt bizonyítják a tanúim. (Folytonos zaj bálfelől.) Elnök : Közbeszólásokkal támadják a kép­viselő \irat , és amikor védelmét akarja előadni, akkor nem engedik beszélni ! (Zaj.) Drozdy Győző : Ugyancsak az ellenforradalmi szervezeteknek a megbízásából mentem Pápára, hogy az ottani kommunista tanítók szakszervezeté­nekátképzőtanfolyamát szétrobbantsam. Ezt haza­fias, becsületes, keresztény szándékkal meg is tet­tem. Felrobbantottam, amiért az ellenforradalmi szervezet megdicsért. Somogyi István : Mi van a pápai szabad-szere­lemmel 1 Drozdy Győző: A kommunisták följelentettek a népbiztosságnál, ki kellett szöknöm Magyar­országból. Most, a kurzus-változásnál, amikoi a politikai konjunktúra lovagjai mindenféle vádak­kal illetik azokat, akik nem ővelük egy zászló alatt állanak, hanem a Földmives- és Kisgazdanép érdekeiért küzdenek, (Egy hang bálfelől : M% is azokért küzdünk!) akkor ugyanazok, akik a kom­munista gyilkosoknak tapsoltak, azoknak éljenez­tek . . . (Folytonos zaj. Ellenmondások.) engem fel­jelentenek. (Felkiáltások a jobboldalon: Neveket kérünk !) Elnök : Kf'rem, méltóztassék a képviselő urat meghallgatni. (Folytonos zaj. Félkiáltások a bál­oldalon : Rendreutasítani ! Micsoda hang ez !) Drozdy Győző: A tanfolyamról beszélek. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédében kezd túlterjeszkedni a személyes kér­désen. Gunda Jenő : Kezdi bizonyítani, hogy a közbe­szólás helyes volt.

Next

/
Thumbnails
Contents