Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-17
A Nemzetgyűlés 17. ülése 1920. évi március hó 24-én, szerdán. 225 ne vonjuk el !) mert már bentvagyunk a gazdasági évben. (Igaz! JJgy van!) En azonban attól félek, hogy az egész földbirtokreform ebbe fog belefulladni. S ezért azt a kérdést bátorkodom az igen tisztelt földmivelésügyi minister úrhoz intézni: jogában áll-e most rendeletileg intézkedni, igen, vagy nem ? Mert, ha jogában áll, akkor kérem hogy feltétlenül intézkedjék. Elvégre én nem vagyok szakember, de azt hiszem, hogy valamiképen meg lehetne oldani a kérdést ugy, hogy a birtokosok földjeiknek egy bizonyos százalékát, legalább is azt a mennyiséget bocsássák ismét rendelkezésre . . . Frühwirth Mátyás: Amit a múlt évben birtak. Grieger Miklós :... amit bérbeadtak a múlt évben. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Ez lehet alap. Grieger Miklós: Mert ha tavaly két-három holdat bérbeadtak, az idén azt is visszavonták. (Zaj.) Kérem, én tudok eseteket, neveket, adatokat. Ezek épen a nagybirtokosok. És én azt mondom, hogy nem csodálkozom, ha herceg Esterházy nem volt kommunista, de nagyon sok falusi szegénynek, aki kommunista lett, hajlandó vagyok inkább megbocsátani. (Zaj.) Ha tehát jogában áll a minister urnák rendeletileg intézkedni, nagyon kérem, tegye meg ezt és ezzel hálára kötelezi a falusi szegénységet. (Igaz ! JJgy van ! jobbfelöl.) Elvégre mutassunk már valami jót is, mert ezek a törvények, amelyeket eddig hoztunk, nem valami nagyon rokonszenvesek, (Igaz ! Ugy van !) ez azonban már beharangozója lenne a boldogabb jövőnek. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy »a földmivelésügyi minister ur válaszát tudomásul vegyem. (Mozgás.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy a tisztelt felszólaló urnák ujabban megfogalmazott propoziciójára is válaszolhassak. (Halljuk ! Halljuk !) Én azért elleneztem egy generális rendelkezést, mert hiszen az nem volna egyéb, mint a földbirtokreform rendeleti utón való megoldása és semmi egyéb, mint egy óriási nyugtalanság keltése az egész országban, mert akkor deputáció deputáció után jönne ide a földmivelésügyi ministerhez. Otthagynák a leszerződött fontos tavaszi munkákat és mindenki igyekezne magának földet szerezni. (Ugy van! Ugy van !) Ez teljes lehetetlenség és ezért én ez ellen vagyok. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a közében.) Azonban, — bocsánatot kérek, tudom miről van szó, — az a megoldás, hogy csak azok kapjanak, akik a Károlyi-uralom alatt, ez lehetséges. Igaz, hogy ez is erőszakos foglalás volt és nem szeretek jogtalan alapon szerzett földet szankcionálni utólag, mert ez veszedelmes precedenst képez, akár kellett valakinek kommunistának lennie, akár nem. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. - I. KÖTI Mégis jogállamban vagyunk (Ugy van! Ugy van!) ós épen a jog uralmát akarjuk minden téren visszaállítani, mert minden állami rendnek ez az alapja, / Ugy van ! Ugy van !) és ha maga a Nemzetgyűlés ezt könnyen veszi és napirendre tér ennek a fontossága felett, akkor nem csoda, ha odakünn a falvakban is napirendre térnek a Nemzetgyűlés felett ós a Nemzetgyűlés rendelkezései felett, mert azt mondják, hogy ha ma sikerült ezt a magunk részére biztositani, akkor mért ne lehetne később is kieszközölni, hogy utólagosan szankcionálja azt a Nemzetgyűlés. Megjegyzem, hogy mindazokban az esetekben, mikor konkrété hozzám fordultak a panaszokkal, hogy tőlük elvonták a földet, — épen a herceg Esterházy esetében is, — közbenjártam és a legnagyobb készséggel találkoztam, sikerült is részben kieszközölnöm azt, hogy az illetők visszahelyeztessenek. Nagyon szívesen belemennék ebbe a korlátolt megoldásba, azonban egyet vagyok bátor a Nemzetgyűlésnek a figyelmébe ajánlani. Előállhat ugyanis az az eset, hogy ezek a területek az uradalom részéről már be vannak vetve. Tehát legfeljebb csak azt lehetne megtenni, hogy a még be nem vetett területek, a még szabad, meg nem művelt, legfeljebb felszántott területek, az illetőknek visszaadassanak, mert akkor van mód arra, hogy az illetők azt beültessék. Azután még egy kikötésem volna. Ezek az urak gyakran nem fizettek haszonbért, mert jött a vörös uralom, az eltörölte, tehát kifejezetten kommunista alapra helyezkedtek. Főként ez volt az indoka annak, hogy olyan uradalmak is, mint a herceg Esterházyé, — akinek nagylelkűsége előtt egyébként kalapot kell emelni . . . Grieger Miklós : Ő jóakaratúan jár el. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : . . . aki 40.000 hold földet oszt fel az érdekelt lakosság között és ha minden főúr így cselekednék, akkor nem kellene földreformról gondoskodnunk — természetesen ezeknek az embereknek az igényét nem honorálták. Bizonyos megkülönböztetést kell tehát tenni a tekintetben, hogy akik megfizették a haszonbért, azokra ez vonatkozzék, akik azonban nem fizették meg, azok nem érdemlik meg a Nemzetgyűlés gondoskodását. Ebben az irányban hajlandó vagyok a már megfogalmazott rendeletet kibővíteni és azt hiszem, hogy a Nemzetgyűlés és^ a képviselő ur is tudomásul veszi válaszomat. (Élénk helyeslés.) Elnök: A 205-ik §. értelmében az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Grieger Miklós: Tudomásul veszem a választ ! Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik a földmivelésügyi minister ur válaszát tudomásul venni? (Igen!) Ha igen, akkor határozatikig 29
