Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-16
184 A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920, Halljuk ! a jobboldalon. Felkiáltások : Keresztény és nemzeti!) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : ... »hogy politikai okokból, főleg a tiszántúli választásokra való tekintettel, ismét nagyon hszabásu akció készül agy Rubinek őexcellenciája, mint Méltóságod ellen. (Mozgás.) Erre a célra as é/i személyemmel kapcsolatosan az Állat- és Takarmányforgalmi R.-T. ügyeinek f el piszka Iá sáv al akarnak ujabb hirlapi bonyodalmakat előidézni. (Nagy mozgás. Felkiáltások a jobboldalon : Ki az ?) Rulf Géza. (Nagy mozgás és félkiáltások a báloldalon : Ki az, aki ezt irta ?) Rulf Rulf Géza. (Elénk derültség és félkiáltások balfelöl : Rulf !) Bottlik István : Egy kis türelem ! (Zaj és derültség.) Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Nem lehetett e tekintetben kécségem azért sem, mert január (Mozgás.) első felében gróf Sigraynál értekezlet volt, amelyen ugyanez a téma került szőnyegre, és amelyen azután Fehéri Armand ur, a Pesti Hirlapnak oda külön meghívott reportere szintén résztvett (Mozgás.) és ennek ne;e alatt jelent meg azután az a Sigray—Rulf-féle dolog a Pesti Hírlapban és azután a többi lapban is. (Mozgás.) Ettől az időponttól kezdődik a hajsza, amely megindult főleg elsősorban —• nyíltan kimondom — az én személyem ellen. (Mozgás.) Bottlik József : És a párt ellen ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : En a dolgot nem veszem tragikusan. (Helyeslés a jobboldalon.) Teljes életemben mindig a legteljesebb nyilvánosság előtt dolgoztam, 31-ik éve már hála Istennek és sokat megéltem és mindezek dacára itt állok tisztességemben és becsületemben érintetlenül. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy ezt a rohamot is ki fogom állani. (Halljuk ! a jobboldalon.) A politikában, természetes, mindenféle eszköz szabad, (Mozgás és ellenmondás a baloldalon.) de mindenki a magához hasonló eszközöket alkalmazza. (Ugy van/ Taps a jobboldalon.) Barla-Szabó József: Látjuk! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Legyen szabad most rátérnem a konkrétumra. Igyekezem teljes tárgyilagossággal rámutatni azokra az adatokra és tévedésekre, amelyeket az interpelláló t. képviselő ur igazán nagy buzgalommal itt felhalmozott. Beszédemet, illetve nyilatkozatomat három részre óhajtom osztani. Tudniillik meg akarom világítani az előzményeket, amelyek nélkül a következmények meg nem érthetők, azután majd a vasmegyei dolgokkal óhajtok foglalkozni, végül pedig a legutolsóval, a Sigray— Rulf-féle üggyel. (Halljuk !) T. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt szabadjon megvilágitanom az Állat- és Takarmányforgalmi R.-T.-nak keletkezését és a tulaj dónképeni lényegét, 1917-ben és már azt megelőzőleg is igen rossztermésünk volt és különösen takarmánytermésünk igen silány volt. A háború rendkívül megK'évi március hó 23-án, "kedden. tizedelte az állatállományunkat, ugy hogy a hadsereg sem takarmánnyal, sem állattal nem tudta már magát a szabad piacokon ellátni és bejelentette az akkori földmivelési ministernek, Mezőssy Bélának, hogy amennyiben a kormány megfelelő intézkedésekkel nem biztosítja a hadrakelt seregek, ellátását takarmánnyal és hússal, tehát állatokkal, kénytelen lesz a katonaság maga rekvirálni. Hogy ez mit jelent, amikor a katonaság maga kezd rekvirálni, amikor egész községeket és egész vármegyéket egyszerűen kipusztít takarmányból és állatállományból, azt tudjuk ; elképzelhető tehát, milyen hatással volt ez az akkori földmivelésügyi ministerre és magára a gazdatársadalomra. Akkor merült fel annak szüksége, hogy az akkori földmivelésügyi minister, megelőzendő a katonai rekvirálás kellemetlenségeit, megalakította a Takarmányforgalmi R.-T.-ot, amely csak egy forma volt, mert teljesen állami pénzen, a Földmivelésügyi Ministerium pénzével alakult és ugy gondolom, néhány szövetkezet — talán az OMGE is —• 1000— 2000 koronát pro forma jegyzett, hogy meglegyen az a bizonyos hét tag, amely egy részvénytársaság megalakulásához szükséges. Ma azonban, illetve már a következő években teljesen magához váltotta azokat a kisebb részvényeket is az állam, illetőleg a Földmivelésügyi Ministerium, ugy hogy az tisztán állami szerv lett. ősszel, amidőn az állatrekvirálást sürgette a hadiig y minister, kiegészíttetett ez a vállalat az állatforgalom bekapcsolásával is, ugy hogy ekkor, 1917 decemberében vette fel a Takarmány- és Állacforgalmi címet. Ez a vállalat tehát tisztán arra alakolt, hogy elkerüljük a hadsereg által kilátásba helyezett rekvirálást és megkíméljük azoknak kellemetlenségeitől a gazdaközönséget. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennek igazgatóságába természetszerűleg olyanokat helyeztek be elősző^, akik valamilyen mezőgazdasági érdekképviseleti testületet képviseltek és ezeken kivül, hog) meglegyen az ellenőrzés, az egyes pártok kiküldötteit, így került b^ Ernst Sándor tisztelt barátom is abba az igazgatóságba többedmagával és velem együtt. Ennek a vállalatnak, amely, amint jelez tem, teljesen állami vállalat, alapszabály szerinti célja : — nem is akarom felolvasni, csak röviden jelzem — a hadrakelt seregnek takarmánnyal, hússal, illetve állatokkal való ellátása. Az igazgatóság tagjai az alapszabályok szerint igazgatósági ülésenként 50 korona jelenléti díjat kapnak : felszámolás esetén az egész feomaradó összeg, amely az 5%-os kamat kiadása után megmarad, de miutá i ez az 5% is az államot illeti, tehát az egész összeg a földmivelésügyi minister által megjelölendő közcélokra lesz fordítandó. Nyilvánvaló eboől, hogy ez nem nyerészkedésre alakult részvénytársaság, hanem egy közönséges ad hoc kre?lt állami szerv, amely a részvénytársasági format csak azért vette fel, meit külföldi összeköttetései is voltak, Németoiszagba és Ausztriába állatokat szállított, tehát jogi személynek kellett lennie.
