Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

A Nemeztgyiilés 16. ülése 1920. évi március hó 23-án, hedden. 17? amikor nem a magam iniciativájából, nem törfce­tésből, de kötelességből el kellett fogadnom ezt az állást, akkor mindcxi addig viselt állásomról lemondtam. (Éljenzés a jobboldalon.) Az Állat­értékesitő R.-T.-ban, akol én csak azért foglaltam helyet, mert akkoriban az akkori földrmvelésügyí minister kívánságára a szövetkezeti intézmények ebbe beléptek, (Ugy van! főbbjeiéi.) még pedig azért, hogy a kisgazdák állatjainak értékesítését tudjuk kézbevenni és megmenteni az üzérkedés­től, az Országos Központi Hitelszövetkezet, amely intézménynek akkor vezérigazgatója voltam, en­gem delegált az igazgatóságba. De szeptember 12-én az igazgatósághoz inté­zett ajánló levélben ott viselt állásomról lemond­tam. A mi síknál, az Állat- és Takarmányforgalmi B.-T.-nál, amelyet a Földmivelésügyi Ministerium annak idején a háború alatt mintegy háborús szer­bet csinált és ahová szintén a kisgazdák védelmére a minister engem, mint hitelszövetkezeti vezér­igazgatót egyenesen kirendelt az igazgatóságba, tény, hogy nem mondtam le, mert tudomásom sze­rint a bolsevizmus óta felszámolás alatt van ez a részvénytársaság, ugy hogy nem is volt szükség arra, hogy erről a tisztről külön lemondjak. Kü­lönben, hogy ez nem valami nagyszerű stallum, azt igazolhatja Ernszt Sándor t. barátom is, aki épen ugy volt benne, mint én. T. Nemzetgyűlés ! Legyen szabad még pár szót mondanom. (Halljuk! Halljuk!) Én, akit, ugy látom, a legkevésbbé támadott az illető képviselő ur, talán a legszabadabban nyilatkozható m ebben a kérdésben. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Ezt a metódust, hogy vezető állásban lévő embereket váratlanul, ugy támadnak meg, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől : Felkiáltások a jobboldalon : Orvtámadás !) hogy kifelé az országban azokat, akik nincsenek beavatva, esetleg nem is birnak azzal az intellektuális nívóval, hogy megitélhessék a dolgokat, megtévesszék (Ugy van ! jobbfelől.) és mindig az a remény, hogy marad valami piszok, (Félkiáltások a jobboldalon : Kutmérgezés !) ha oda állitanak bennünket sorban, kisgazdapárti rninistereket . . . Meskó László : Ez volt a liberális párti embe­rek módszere. Ez nem volt a keresztény párti mód­szer ! (Folytonos zaj. Elnök csenget.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister :... hogy ugy nézzen ki, mintha nekünk itt mosakodni kel­lene az ország előtt : ezt a metódust ismerjük, ez más fegyvertárból való, ez abból a fegyvertárból volt való, amikor előkészitették a forradalmat, (Igaz ! Ugy van ! Taps a jobboldalon. Zaj baljelől.) hogy f orradal m o? itsák a lelkeket ahogyan a forra­dalmat megmagyarázták a Vörös Újság­ban. (Zaj. Egy hang baljelől : Leplezzük a bajokat ?) A cél az volt, hogy akkor a vezető tekintélyt tönkretegyék az ország előtt s ezúton akarták az intézményeket is tönkretenni s ezt megmagyaráz­ták nekünk a bolsevisták az ő uralmuk alatt. Ebből a fegyvertárból fegyvereket keresni nem hiszem, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920-1921. — I. KÖTET hogy jó volna a mai világban. (Igaz! Ugy van! jobbjelől. Mozgás a baloldalon.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Arra is gondolni kell, hogy itt mi nem egy intern politikai játékot űzünk az ország házában, (Igaz ! Ugy van ! jobbjelől.) hogy ma ez nem olyan, mint egy vármegyei veszekedés, amely a vármegyeház négy fala között megtör­hetett. Most ránk néz egész Európa, figyelnek minket az összes destruktiv elemek. Ha azoknak tápot adunk rágalmazással és mindenféle gyanú­sításokkal, akkor nem jó szolgálatot teszünk annak az irányzatnak, amelynek merem magamat olyan ni vének vallani, mint bárki a túloldalon. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj baljelől.) Amikor elfoglaltam ezt az állást, — ki merem mondani az ország előtt— áldozatot vállaltam ma­gamra. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Nagyon jól tudtam azt, hogy a pénzügyminister, akinek sohasem rózsás a helyzete, ma kénytelen magára vállalni a legnépszerüolenebb szerepet, jól tudtam, hogy olyan intézkedésekre lesz szükség, proponál űa kell olyan javaslatokat, amelyek mélyen bele­nyúlván az egyesek és a tömegek érdekeibe, bár­mennyire az ország érdekében vannak is, ressen­zost fognak kelteni s igy nem vihetők könnyen ke­resztül. (Ugy van ! jobbjelől.) Amikor ezt vállaltam, nem kerestem ezt az állást, szinte oda rendeltek s én kötelességszerüleg elfogadtam. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Akkor is megmondottam, hogy ad­dig maradok itt, amig azt tartják, hogy kötelessé­gem itt maradni, egy perccel sem tovább. De ami­kor elfoglaltam ezt az állást, tudtam, hogy koalí­ciós kormányba megyek s ugy fogtam fel a koalí­ciós kormány ministerének a kötelességét, hogy nem egy pártnak, hanem — különösen az én állá­somban — az országnak a ministere. (Helyeslés jobbfelől.) Hivatkozhatom mindazokra a túloldalon is, akik egy kabinetben ültek velem, hogy sonasem mulasztottam el a teljes objektivitást, hogy soha pártpolitikai szempontokat nem vettem figye­lembe, hogy soha kedvezést, ellenszenvet, vagy rokonszenvet rem engedtem érvényesülni, (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon.) s hogy ezt, ministeri eskümnek minden szavát és betűjét betartottam s amig itt leszek, be is fogom tartani. Azonban eszel szemben igazán nem vártam egy ilyen t?ma­dási. (Igaz! Ugy van! job felél.) Nem tudom, nogyan áll a páltfegyelem' dolga a t. túloldalon. (Felkiáltások a baloldalon : Nagyon jól ! Elsőrendű ! Egy hang jobbfelől : Bomlanak ! Fedezik a bomlást !) Friedrich István : Azzal nem kell neked törődnöd, az a mi dolgunk ! (Zaj.) B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ha az igen t. pártban, mellyel nagyon sok összekötte­tésem van és volt mi ódig, egyetértenek ilyen támadással velem szemben, akkor nagyon egy­szerű a dolog : az első szóra, mihelyt azt látom, hogy nem élvezem többé azt a bizalmat, amelyre nekem, mint pénzügymitiistérnek feltétlenül szük­ségem van, az első szóra szívesen leteszem azt az 23

Next

/
Thumbnails
Contents