Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-1

A Nemzetgyűlés 1. ülése 1920. évi február hó 16-án, hétfőn. 5 emelni. Ez egy oly beteges irányzat, amely sehol a világon fenn nem tarthatja magát. Mi, magyarok, voltunk megint azok, akiken ez az ázsiai hullám először átcsapott és ez az ázsiai szellemi pestis először a mi vérkeringésün­ket, a mi nemzeti életünk közgondolkozását infi­ciálta. Amint azonban a múltban már annyiszor, most újból az egész európai civilizációt veszé­lyeztető ez a szellemi áramlat a magyar nemzetnek keresztény erkölcsén és a nemzetnek dacos ma­gyar ellenállásán tört meg. ( ügy van ! ügy van !) Nemcsak a szellemi eltévelyedések és nemcsak anarchisztikus erkölcstelenség és beteges perver­zitás volt a forrása annaK, ami történt, hanem ezenkívül idegen pénz, idegen gondolat és idegen célok is. Maga Kun Béla irta egyik levelében ; »Nem szégyenlem, de büszke vagyok rá, hogy ebben a küzdelemben a német spartakusok is támogattak bennünket. Nem szégyerlem ezt a rubelben kifejezett támogatást megköszönni, de büszke vagyok arra, hogy Radek és én szolgál­tunk leginkább az ő bizalmukra és rá is fogok ezentúl is szolgálni.« (Felkiáltások : Gyalázat ! Gazember !) Külföldi pénzzel próbálták itt ennek a nemzetnek belső rendjét megbontani, és az a külföldi pénzbefolyás tudta, hogy mit akar itt ezzel elérni. Szégyen és gyalázat, hogy különböző osztá­lyokból annyi ember került, aki eszköznek oda­adta magát, (ügy van! ügy van!) Mindenkinek ebben az országbai, aki a forradalom kitörése óta hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom ezeknek az embereknek át adassék, számoLiia kell és számolni is fog ezzel. (Hosszantartó, meg-megujuló zajos helyeslés és taps.) Czettier Jenő : Vád alá helyez ji mind ! Huszár Károly ministerelnök : Senki büntet­lenül nem maradhat, aki ezt a nagy bűnt a nemzet ellen elkövette (ügy van! ügy van!) és mindenki számolni tartozik minden cselekedetéért, amit az első pillanattól mindmáig tett. (ügy van! ügy van ! Taps.) Hailer István vallás- és közoktatásügyi minis­ter : Minden mulasztásért ! Huszár Károly ministerelnök: Közönséges lázadás volt ez a magyar nemzetnek ősi alkot­mánya ellen és a láncolatos gonosztetteknek és bűntényeknek egész sorozata, amelyért minden­kinek lakolnia és bűnhődnie kell, (ügy van ! ügy van !) hogy egyszersmindenkorra példa statuál­tassék ebben a kérdésben, (ügy van ! ügy van ! Mozgás.) Mit csináltak ? Az egész vonalon ruinálták financiáinkat. Addig, amig a kiadásainkat néhány hónap alatt 400%-kai növelték, a bevételeket 40%-kai csökkentették. A nemzet ellen elkövetett bűnök megtorlását elég korán sohasem kezdhetjük, és akik bűnt követ­tek el, azok lakolni fognak, (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) akiknek pedig nyugodt a lelki­ismeretük, azok nyugodtan várhatnak. (Hosszan­tartó zajos helyeslés, éljenzés és taps minden oldalon.) Odáig ment ez a rendszer, hogy magát az iskolát felhasználta arra, hogy már ott az iskola­teremben folytassa a harcot a keresztény nemzeti élet ellen és onnan belülről, az iskola termeiből próbálták meg a családnak a fegyelmét is meg­törni, (ügy van !) Olyan dolgok történtek az isko­lában, amelyekről nyilvánosan beszélni nem is lehet. El kellett távolítani, még mielőtt a Nemzet­gyűlés összejöhetett volna, mindazokat a tanítókat és tanárokat az iskolából (Helyeslés.) akik a ma­gyar nép gyermekeinek lelki megrontásával ilyen égbekiáltó bűnt követtek el. (Élénk helyeslés.) Ezeréves nemzeti életünknek minden egyes in­tézményét megtámadták —- nemcsak a törvény­hozást, a közigazgatást, a bíróságot — és laikusok­ból és sokszor gonosztevőkből próbáltak valami pótlékot csinálni, amely sohasem a köznek szol­gálatában állott, hanem nagyon sokszor önző egyéni érdekeknek rendelte alá a társadalomnak, sőt még a saját osztályának érdekeit is. Legnagyobb bűnük az volt, hogy végered­ményben ők, akik mindig antimilitaristák voltak addig, amig hatalomra nem kerültek, a munkás ­szakszervezeteket átalakították hadkiegészítő-pa­rancsnokságokká (ügy van ! ügy van !) és az ő im­perializmusukkal, amely teljesen kilátástalan volt, okozóivá váltak a román megszállásnak (ügy van ! ügy van!) s ezzel nagyobb kárt okoztak ennek a nemzetnek, amely már annyi vért vesztett addig is, mint a világháború. A proletárdiktatúrának és a román megszállásnak költségei majdnem ak­korák voltak, mint a négy és féléves háborúnak költségei. (Helyeslés.) Ezt a politikai felelősséget sohasem >lehet levenni azoknak a válláról és ebben a tekintetben az első pillanatban világosságot aka­runk teremteni. (Élénk helyeslés.) És mikor nem volt többé szabad Magyar­országon nemzetiszínű zászlót kitűzni, mikor nem vplt többé szabad Istent szabadon dicsérni, (Fel­kiáltások : Keresztényüldözés !) mikor valóságos keresztényüldözés volt ebben az. országban, mikor tele voltak a börtönök és ártatlan túszokat halálos félelmek között lelkileg kegyetlenül kínoztak, mi­kor Szamuelynek a halálvonata száguldott végig a magyar rónán és a Dunántúlon, mikor a Lenin­fiuk Budapestnek minden polgári családját két­ségbeesett izgalomban tartották, mikor a direk­tóriumok garázdálkodtak az utolsó faluban is, akkor összeállottak bátor és elszánt magyar férfiak, tisztek és polgári emberek és szembeszálltak ezzel az áramlattal. Hála és dicsőség a nemzeti had­seregnek és fővezérének. (Éljenzés.) Én itt erről a helyről mindenkinek, aki ebben a munkában résztvett, köszönetet mondok. Neveket mondani nem kívánok, nem tudom, hogy ki volt köztük na­gyobb, de hogy magyarok, férfiak és keresztények voltak, azt tudom. (Zajos helyeslés. A nemzetgyűlés tagjai fdáliának. Felkiáltások : Éljen Friedrich !) Sivár és kegyetlen e pillanatban még mindig a jövendőnek képe, de én szent hittel bizom a magyar nemzet élteképességében és világhistóriai hivatottságában. Magyar önérzettel akarjuk és fog-

Next

/
Thumbnails
Contents