Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-11
112 A Nemzetgyűlés 11. ülése 1926 és az alkotmányjogi jelentősége, beruiefoglaltatik-e mindaz, aminek benne kell lennie ? Azt mondom, hogy igen, mert itt nincs szükség, mint a koronázási törvényekben, valami kormányzói deklarációra vagy nyilatkozatra, mert maga a Nemzetgyűlés állapította meg első törvényében azt a jogkört, amely a kormányzót megilleti és amely j ogköit ő elismert, amikor az esküt letette. Az eskünek a tartalmában, amely szintén nincs ebben a javaslatban, de benne van az első törvényben és ebben a javaslatban hivatkozás történik rá, ami annyi, mintha ebben is benne volna, ennek az eskünek a tartalmában mindaz benne van, ami alkotmánynyunknak és a nemzet jogainak biztosítása végett szükséges. Sőt, azt mondom, benne van ebben a& esküüof mala ban még az alkotmányi rendünknek történt változás is, amely ha ideiglenesen is, de megtörtént. Ép ugy benne van, minthogy a koronázási hitlevélnek mindig lényeges része, hogy ha az alkotmányrendben valami változás történt a; utolsó hitlevél óta, az újonnan kiadott hitlevélben ez megörökíttessék és belefog]altassék, ugy hogy itt semmi hiány e tekintetben a törvényjavaslatban nincs. Hogy a törvényjavaslat ezenkívül még csak egy intézkedést tartalmaz, méltóztatnak tudni. Megállapítja a Nemzetgyűlés a kormányzó tiszteletdíj át, amelyről elmondhatjuk, hogy az ország szegényes viszonyaihoz mért, mert azokat a reprezentációs költségeket, amelyekre a kormányzói méltóságnak szüksége van, igazán csak nagyon szerényen fedezi. (Ugy van ! Ugy van !) Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mivel nekem csak az a kötelességem, amikor törvényt alkotunk, hogy ennek a törvényalkotási aktusnak, ennek a javaslatnak alkotmányjogi szempontjaira mutassak rá, nem akarok a megválasztott kormányzó érdemeiről beszélni. Ez nem volna tőlem ildomos ezen a helyen akkor, amikor maga a törvényjavaslat csak néhány lapidáris, de mindent kifejező szóval emlékezik meg a kormányzó érdemeiről, megállapítván az ő nagy érdemeit a háború nehéz küzdelmei közt a haza védelmében s azután, ami a legfőbb, a nemzeti hadsereg megszervezésével, ami által a belső rendnek és biztonságnak helyreállítása körül és a pusztulás és végenyészet szélére jutott ország megmentésében milyen érdemeket szerzett. (Ugy van ! Ugy van!) Patacsi Dénes : A nemzet lelkében él ! ( Ugy van ! Ugy van !) Turi Béla előadó : Ugy van, a nemzet lelkében él, amint t. képviselőtársam mondja és a történelem lapjaira felvésett szavak, ha még oly rövidelv és kevesek is, mindig a történelem nagyságával és súlyával jelennek meg. (Ugy van! Ugy van!) Ezért, amikor igen röviden ismét rámutatok a javaslat alkotmányjogi fontosságára, ajánlom a törvényjavaslatot a Közjogi Bizottság szövegezésében és módosítása val elfogadásra és ajánlom ama módosítások elfogadását is,amelyet a részletes tárgyalás során még bátor leszek indítványozni, (Élénk éljenzés.) . évi március hó 3~ári, szerdán. Elnök: Kíván valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a kormányzó megválasztásáról szóló törvényjavaslatot a Közjogi Bizottság szövegezésében általánosságban^ igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyülés a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a cim felolvasását. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimét). Turi Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Mivel abban a véleményben vagyok épen az előbb kifejtetteknél fogva, hogy a cim nem lehet oly általános, azt konkretizálni kell, vagyis meg kell nevezni a cimben, hogy ki a megválasztott kormányzó. Indítványozom tehát, hogy a cim ez legyen: »Törvényjavaslat nagybányai Horthy Miklós urnák kormányzóvá történt megválasztásáról.« (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a cimet először a közjogi bizottság szövegezésében bocsátom szavazásra. Ha ez változatlanul elfogadtatnék, akkor elesnék az előadó ur módosítása. Ha nem fogadtatik el, akkor felteszem a kérdést a törvényjavaslatnak az előadó ur által javasolt szövegére. Méltóztatik a kérdés ekként való feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést, elfogadj a-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat cimét a Közjogi Bizottság szövegezésében változatlanul, igen, vagy nem? (Nem !) A Nemzetgyűlés nem fogadta el a törvényjavaslat cimét a Közjogi Bizottság szövegezésében. Felteszem most már a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat cimét abban a szövegezésben, amelyet az előadó ur indítványozott, igen, vagy nem? (Igen !) Tehát kijelentem, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslat cimét elogadta azzal a módosítással, amelyet az előadó ur beterjesztett. Következik a törvényjavaslat bevezető része. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat bevezető részét). Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Turi Béla előadó : Van szerencsém a törvény« j avaslat bevezető részéhez felülről a tizenharmadik, alulról a harmadik sorban »miután Horthy Miklós ur« szavak után a szövegnek a következő módosítását, illetve pótlást indítványozni : »... miután Horthy Miklós ur ugyanazon ülésben a kormányzói esküt a - Nemzetgyűlés színe előtt letette« stb. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást berekesztem. A kérdést először az eredeti szövegre fogom feltenni, ha ez elfogadtatik, elesik az előadó ur által tett módosítás ; ha nem fogadtatik el,
