Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-1

6 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó Í4. Tudniok és órezniök kell, hogy földet ettől a felszabadulástól kaptak; szabadságot, jogot, termelő lehetőséget ettől a forradalomtól kaptak (Igaz! Ugy van!) s ha az ipari, a városi proletár, a falusi proletár osztály harcának tüzében érzi, hogy ők együvé kapcsolódtak, együtt éreznek és együtt cselekszenek, akkor jöhet bármily fergeteg és vész erre az országra : ezt a hatalmat megdönteni soha nem lehet. (Igás! Ugy van! Taps.) Ezért e forradalomnak termékeny talaján valamennyien örülünk, amikor egy uj korszak küszöbén önöket üdvözölhetjük. Üdvözöljük önöket, a forradalmi kormányzótanács tagjai, s letesszük megbízatásunkat az önök kezébe. ítéletet fognak önök mondani munkánk, haladásunk és feladataink fölött. Önöké a feladat megtalálni a helyeset, a jót, a céltudatosat, a haladót, az erősét. Ehhez a munkához önöknek a forradalmi kormányzótanács nevében kitartást és forradalmi öntudatot kívánok. (Hosszantartó élénk taps.) Elnök (csenget) : Külföldről megjelent vendégek fogják üdvözölni a tanácskongresszust. Elsősorban Forst elvtárs Wienből. Forst Lipót (németül) : Elvtársnők, elvtársak ! Egy reakciós országból jövök, olyan országból, ahol a szociáldemokrata árulók a keresztényszocialistákkal osztozkodnak a hatalmon, hogy a proletariátus ellen fellépjenek. A német-osztrák reakció sohasem volt olyan erős, mint ma (Pfujkiáltások.) és ha Ausztriában ma egy kommunista szót kiejtenek, azonnal kiróják miatta a szabadságvesztésbüntetést. Ausztria szocziál-demokrata árulói méltóságukkal összeegyeztethetőnek tartják, hogy együtt működjenek azokkal az elemekkel, akik a háborúért felelősek. (Pfuj !) Parisban ma Német-Ausztria sorsáról tár gyalnak. A forradalmi német-osztrák proletariátusnak azonban semmi oka sincs arra, hogy figyelmet szenteljen a párisi tárgyalásoknak és ha az áruló Kenner dr. (Pfujkiáltások.) valami kívánságot terjeszt elő, amely megalázó formában nyilatkozik meg, kijelentem a német-osztrák forradalmi proletariátus nevében, hogy mi sohasem fogunk megalázkodni és sohasem fogunk ugy cselekedni, mint ahogy Kenner dr.-nak tetszik. (Élénk helyeslés és taps.) A háború kapitalista-okokból állott elő és a német-osztrák proletariátus tudatában van annak, hogy ez a háború csak kapitalista békével végződhet. Az elibénk terjesztett béketervezet csak következménye annak, ami a háború alatt történt. De, elvtársak, ugy a francia, mint az angol proletariátus kijelentette, hogy sohasem fogja megengedni a Magyarország vagy Oroszországba való benyomulást. Én már most biztosithatom önöket arról, hogy a német-osztrák proletariátusra vonatkozólag is ki fogják ezt jelenteni, mert NémetAusztriában is szovjet-köztársaságnak kell lenni (Viharos taps.) Az entente-proletariátusának semmi oka sincs rá, hogy velünk szemben bármilyen formában jóindulatot tanúsítson. Nincsen rá oka azért, mert Ausztriában ma ugyanolyan kormány van uralmon, ugyanolyanok a viszonyok, mint a háború előtt és a háború alatt. Mi tudjuk nagyon jól, hogy addig nem is számithatunk az entente proletariátusának támogatására, amíg meg nem feszitjük minden erőnket, amíg nem követjük az orosz és a magyar proletariátus példáját. (Taps.) Elvtársak ! A német-osztrák proletariátusnak semmi oka sincs arra, hogy bármilyen formában kapitalista, imperialista céloktól vezettesse magát. És ha a német-osztrák árulók arra törekszenek, hogy a magyarországi német proletariátus egy részét magukhoz fűzzék, kijelentjük, hogy a német-osztrák proletariátus az önrendelkezési jog alapján áll és boldogok vagyunk, hogy Sopron német-magyar proletariátusa már élt az önrendelkezési joggal. Kijelentjük, hogy nem vagyunk hajlandók beleegyezni abba, hogy ujabb szavazás történjék, mert Nyugat-Magyarország proletariátusa már döntött és mi nem vagyunk kíváncsiak Nyugat - Magyarország burzsoáziájának véleményére, mert egyáltalában tagadjuk ennek a társaságnak beleszólási jogát. (Élénk taps.) Elvtársak ! Mi Német-Ausztriában nehéz órákat élünk, stájerországi elvtársainkat letartóztatták. A szocziáldemokrata vezérek teljesen rendjénvalónak találják a kommunisták letartóztatását, mert ezek a kapitalista társadalmi rend felbontására törekszenek. Elvtársak S Ausztriában azokban a helyiségekben, ahol a szervezetek összejönnek, Marx Károlynak, Lassallenak és Engelsnek képeit a falakra szokták aggatni, de ugylátszik esak azért, hogy adott esetben ezeket az embereket, akiknek képei fali diszül szolgálnak, elárulhassák, hogy megmutathassák a proletariátusnak, hogy szavakkal igenis a proletariátus mellett van nak, de sohasem hajlandók annak érdekében tettekre. Elvtársak, mi már jóllaktunk. A németosztrák proletariátus nem hajlandó tovább a kapitalizmus nyomása alatt sínylődni. A burzsoázia, amely hadat viselt ellenünk, fegyvert szolgáltatott nekünk maga ellen, amely alkalmas lesz arra, hogy agyontapossuk őt. Ha azt gondolják önök, hogy mi német-osztrákok még hátra vagyunk valamennyire, ugy biztosithatom önöket, hogy nemsokára magától a német-osztrák proletariátustól fogják hallani, hogy megtanulta a keleti eseményekből, hogyan kell bilincseitől magát megszabadítani. Elvtársak, mi nagyon jól tudjuk, hogy mi a feladata a forradalmi proletariátusnak. Egyet azonban meg kell mondanom önöknek. Amilyen mértékben mozgalmat folytat Ausztria proletariátusa, ugyanolyan mértékben mozgolódik a reakczió is és Wiener-Neustadtban az ellenforradalom fészkel, még pedig nemcsak Ausztria, hanem Magyarország ellen is. A magyar arisztokraták, a kiket a munkásságtól való félelem kiűzött az országból, azt hiszik, hogy az osztrák proie-