Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-4

Tanácsok Országos Gyűlése 19Í9. évi június hó 17, €3 ó &z adósságtól megszabadult és nem adós többé, ez helyes volt és bizonyos, hogy ennek következté­ben az a kisgazda, az a kisföldmives ember olyan lelkesedéssel, olyan lánggal fog hozzánk forrni, mint egyetlen ipari munkás sem és nem lesz nála lelkesebb katonája a forradalomnak. (Tetszés.) Meg kell magyarázni nekik, igenis iskolák utján meg kell mondani nekik, hogy ne reszkessenek többet, ne féljenek többet és akkor ezek az embe­rek hálásak lesznek, hogy a magyar kormányzás­nak és az egész magyar népnek ezt a pióca-rend­szerét megszüntették. Azt mondja ugyancsak Varga elvtársam, hogy a vidéken magánpolitikát csinálnak, egészen külön dolgoznak s a községek is igy cselekszenek. Én erre azt mondom, tisztelt elvtársaim, dolgozzon ez a fővárosi központ, csináljon olyan intézkedése­ket .... Sütő József: Mondja meg, hogy milyeneket ! (Nagy zaj. Felkiáltások : Nem lehet a kongresszus türelmét ennyire igénybe venni ! Minek beszél még ! Elnök csenget.) Topa János : ... hogy abból okulni lehessen, tegyenek a falunak és a vidéki városoknak meg­felelő jobb intézkedéseket, mert épen azért kellett a vidékeket és a kisvárosokat szinte egy-egy ember feje szerint vezetni, mert nem volt meg­felelő központi intézkedés. (Egy hang : Tessék a brosúrákat olvasni! Folytonos zaj.) Amikor a központból valami jött, az ritkán volt megfelelő és akik jöttek, üres kézzel jöttek. (Zaj.) Sütő József : Mint maga is üres kézzel jött ! (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Topa János : Azt emiitette Varga elvtársam, hogy be fog következni rövidesen az, hogy a falu, proletárját erőszakos utón, parancsoló modorban rá kell arra kényszeríteni, hogy az aratást elvé­gezze. (Felkiáltások : ügy van ! Természetes / Zaj. Halljuk/ Halljuk!) Természetes, elvtársaim, én csak egyet akarok emliteni. Kérem, hogy tes­sék erre figyelemmel lenni : hogy esett a főváros proletárjának az, mikor szuronyok között kellett dolgoznia ? (Egy hang : Akkor nem próletárér­dekekért dolgozott ! Felkiáltások : Nem erről van szó. Folytonos zaj.) Elnök : Kérem az elvtársat, ne méltóztassék egyik vagy másik szónoknak kijelentését mind­járt a tanácsköztársaság törvényének venni és kérem az elvtársakat, tessék mindenkit türelem­mel meghallgatni. (Ugy van ! Ugy van !) Topa János: Elvtársaim! (Halljuk! Hall­juk!) Ott, ahol becsületes, megértő modorban magyarázatot nyújtunk a falu proletárjának, mint erre nagyon sok vidék máris bizonyság, ott nem lesz szükség puskákra. (Felkiáltások : Annál jobb lesz! Zaj.) Ott becsületesen fog dolgozni, aratni a földmunkás és mindent beszolgáltat a proletariátus számára. (Taps.) Igenis, nem fo­gunk erőszakoskodni, hanem kimegyünk, megma­gyarázzuk szép szóval, hogy miről van most szó, miért kell ezt nekünk most igy csinálni, s ezt ők meg fogják érteni. Erőszakra nem lesz szükség. Csak még egy szót a szeszes italokról. Kijelent­hetem, hogy a mint itt nincs szeszes ital, vidéken sincs. De nagyon sokan azt mondják, hogy a vidéki direktóriumok megengedik maguknak azt, hogy ók dőzsölnek, titkos helyeken isznak. (Felkiáltások: Dehogy engedik meg maguknak ! Zaj.) Jóllehet ez rágalom, ép olyan rágalom, mint az, hogy a fő­városban is történnek ilyesmik (Zajos felkiáltások r Ki mondta ? ! Ne tessék általánosságban beszélni ! Nagy zaj.), mégis kérem az országos tanácsot, tes­sék az illetékes vezetőségnek vagy a direktórium­nak foglalkozni ezzel a szeszesital-üggyel, tessék utasitani arra, hogy szeszes italt sehol se lehessen kapni, mert csúnya a pletykabeszéd, de azt mond­ják, hogy itt Buda mellett, Budagyöngyébe egyes jó elvtársak kimennek, jót isznak és éjszaka jönnek haza, még pedig kocsin, ugy hogy fellármázzák az egész fővárost. Tessék hát erről is meggyőződni. (Felkiáltások : Maga pletykaterjesztó ! Ugy látszik, hazabeszél. Nagy zaj. Elnök csenget.) Kérem tehát, járjanak ennek utána. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök : Tisztelt elvtársak ! Erről a helyről meg kell állapitanom, hogy voltak itt ünnepek, a, munkásság százezrei mentek a főváros utcáin & egyetlenegy vendéglő, egyetlenegy ivóhely nem volt nyitva, sehol nálunk italt kapni nem lehetett. A tanácskongresszus nem egyes visszaélésekkel foglalkozik, ez a forradalmi törvényszékhez tar­tozik. (Ugy van! Ugy van!) Amennyiben egyes esetek az elvtársak tudomására jutnak;, az;al ne vegyék el a tanácskongresszus drága idejét, nem eléje tartozik, hanem jelentsék fel a forradalmi törvényszéknél, amely azokkal elbánik. Az ilyen felszólalások, amelyek ilyen egyes eseteket említe­nek, igen könnyen abban a színben tüntethetik fel a fővárost, mintha itt az elvtársak tömegeinek valahol italozásra módjuk és alkalmuk volna. Ezt meg kivántam jegyezni. (Taps.) A tanácskongresszuson valósággal hadüzene­tet adnak a proletárságnak ezeknek az egyes ese­teknek látszólagos általánosításával. Most pedig a következő kilenc szónokot be fogom önöknek előre jelenteni, hogy mód és alka­lom adassék arra, hogy gondolataikat kissé tömö­rebben adják elő. (Helyeslés.) Az előttünk szóló elvtárs igen szép és értékes adatokat sorolt fel, de miután gondolatát nem törekedett előzőleg kellő­képen megrágni, meggondolni, kissé hosszadalma­san adta elő. (Gúnyos felkiáltások : Kissé !) En a vidékiek érdekében félek, hogy a kongresszus bele­fárad a korlátlan szólásszabadságba, s mielőtt a vidéki küldöttek szóhoz jelentkezhetnének, egy ügyrendi indítvánnyal esetleg tiz percre korlá­tozhatja a szólásjogot. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Én tehát az összesség korlátlan szólásszabad­ságának biztosítása érdekében fel fogom sorolni a most következő kilenc jelentkezőt : Tóth István (Veszprém), Iványi Sándor (Félegyháza), Urban Lajos, Király Albert, Horváth Miklós, Vargha József, Jankovich (Veszprém,) Valinszky László és Vogel Ferenc. Tóth Istváné a szó.

Next

/
Thumbnails
Contents