Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-4
TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSE 4. ülés 1919 június 17-én, kedden, a Magyar Tanácsköztársaság Házában. Az ülés Bokányi Dezső elnöklésével d. e. 9 óra 30 perckor kezdődött. Elnök : T. elvtársak ! örömmel tudatom önökkel, és önök is bizonyára örömmel veszik tudomásul azt, hogy tegnap délben Eperjesen nagy ünnepségek keretében szlovák proletártestvéreink kikiáltották az önálló szlovák tanácsköztársaságot. (Az ülés tagjai felállanak helyükről és lelkesen éljeneznek és tapsolnak.) Ugyancsak a szlovák tanácsköztársaság táviratban üdvözli a magyar Tanácsköztársaság első tanácskongresszusát és reméli, hogy a legközelebbi időben velünk együtt vezeti a két felszabadított tanácsköztársaság ügyeit. Egyúttal táviratot küldött a Magyarországi Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének, amelyben üdvözli a Vörös Hadsereget. Méltóak akarnak lenni ők is a mi Vörös Hadseregünkhöz azzal, hogy a maguk erejét is odaforrasszák a nagy felszabadítást végző erőnkhöz. (Élénk éljenzés és taps.) Ez a megnyilatkozás dokumentálása annak, hogy a preletárdiktatura megoldja a világtörténelemnek két legnehezebb problémáját. Az egyik az osztályellentét, a másik a nemzeti ellentét. A világtörténelmen keresztül az osztály ellentét és a nemzeti ellentéteknek a küzdelme volt az, ami az emberiség milliónyi energiáit lekötötte és nem engedte az emberiséget ahhoz a történelmi szerephez eljutni, hogy az emberiségnek csak egy feladata legyen : küzdelem összes erejével a természet vakon működő erőinek leigázására az emberiség boldogságáért. (Ugy van!) Az embernek ezt a szerepet kell betöltenie. Ezt keresztezték a létért való állati küzdelemből az emberi társadalomba hatványozott dühvel átvitt osztályharcok és akadályozták a nemzeti válaszfalak, amelyek véres forradalmak, véres háborúk árán ember és ember, nemzet és nemzet ellen vívott harcban elpusztították az emberi történelemben az emberiségnek leggyönyörűbb energiáit. (Ugy vanl!) Büszkék lehetünk, hogy ezt a két problémát r amelyet az előző kormányzatok nem tudtak semmiféle hatalmi szóval megoldani, a proletárság felszabadító gondolata, az osztályharcok megszüntetésének gondolata kiváltja a lelke kből, leomlasztja az osztályharci, lerombolja a nemzeti válaszfalakat, összehozva miihók szivét. A szlovák köztársaság kikiáltása pregnáns kifejezése annak, hogy a szivek közelednek, a válaszfalak leomlanak végre s az ember emberré lesz a földön, hogy betöltse azt a hivatást, amelyről Engels azt mondta,, hogy az előző történelem nem volt más, mint élés a szükségszerűség birodalmában, hogy most az, emberiség átmenjen végre a szabadság birodalmába. Üdvözöljük a szlovák tanácsköztársaságot ezen nagy történelmi munkájában és azt hisszük,, hogy a mi sziveink és érzéseink összeforrnak, példát mutatunk osztályharci és nemzeti kérdésben Európa emberiségének, és ezzel úttörő munkát végezünk. Üdvözöljük társainkat táviratban is ezen úttörő munkáért. (A gyűlés tagjai felállanak. Hosszantartó viharos éljenzés és taps.) Kalmár Henrik népbiztos (német nyelven) r Elvtársak Î Nem akarom erőtleniteni azokat a lendületes szavakat, amelyekkel Bokányi elvtárs a szlovák tanácsköztársaságot ünnepelte, csak az alkalmat akarom megragadni arra, hogy mint a magyarországi németek képviselője, erről a helyről szintén melegen üdvözöljem a szlovák tanácsköztársaságot. (Hock f-kiáltások.) Ebben a pillanatban nincs forróbb vágyam : adassék meg: nekünk, hogy egész rövid idő alatt üdvözölhessük a cseh és a német-osztrák tanácsköztársaságot h. (Zajos Hoch!-kiáltások.) Engedjék meg nekem, hogy ilyen szellemben egyszerűen éljent kiáltsak cseh és német-osztrák proletártestvéreinkre. (Viharos éljenzés és taps.)
