Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-3
Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi Junius hó 16. 25 A következő csoport, amellyel foglalkozni akarok, a nagybirtokok szocializálása, amely a meg nem szállott területen formailag befejezést i^ nyert. Hangsúlyozom, hogy formailag, mert ténjlfg a nagybirtokok szocializálása sok helyen csak lát szatra van még végrehajtva. Sok helyen a régi tulajdonos mint megbizott most is benn ül a nagy birtokban, ott van a kastélyban, ugyanúgy él, mint eddig, ugyanolyai luxust fejt ki, mint ^ddig, (Felkiáltások : Elég baj !) ugyanannyi paripája, hátaslova és cselédség 1 van, mint eddig. A szocializálás csak forma szerint hajtatott végr a , valóságban még sok helyen nem. Ezt meg kell itt mondanom és azért, hogy ez tényleg v'grehajtva nincs, szemrehányás senkit nem illet. Mert miről van itt szó, elvtársaim ? önök jól tudják az^, hogy a földmunkások közötti agitáció évtizedeken át lehetetlen volt a szolgabíró é« esendői uralom miatt, (Ugy van /) Vannak olyan vidékek, ahol a cselédek, zsellérek, mezőgazdasági munkások osztályöntudata c«ak az utolsó kéthárom hónapban, az utolsó félévben kezdett igazán lábrakapni. Hiszen n m kell egyébre utalnom, mint a Világ zabadság példányszámára, amely lapnak vgy évvel ezelőtt még minimálisan kicsiny példányszáma volt. Nyilvánvaló, hogy olyan mezőgazdasági munkásokban, akiknek az osztályöntudata nagyon kicsiny volt, meg van még bizonyos rabszolgai ragaszkodás a régi tulajdonoshoz, annak családjához s ők nem tudják meg ma átérezni a változás óriási jelentőségét. Azonban remélem, hogy a földmunkások intenzív agitációja és általában véve az a nagystílű propaganda, amely ma folyik, a magyar mezőgazdasági proletariátus osztályÖntudatát hamarosan olyan fokra fogja emelni, mint amilyen fokon az ipari munkásságé van. Számszerűen jelezni akarom, hogy a magyar, meg nem szállott területen több mint hét millió katasztrális hold van szocializálva, ugy hogy magántulajdonban csak 6'3 millió hold maradt. Jellemző tehát, hogy a meg nem szállott területen a földbirtoknak több mint a fele 100 holdnál nagyobb birtokkal biró tulajdonosok kezében volt. Ebből a szocializált földbirtokból körülbelül 3 millió hold a szántó, 2 millió hold az erdő, több mint egy millió hold a legelő, félmillió hold a rét, 200.000 hold a szőlő, kert, stb. és körülbelül félmillió hold az u. n. földadót nem fizető, tehát terméketlen terület. A földbirtoknál tovább terjedt már az ipari üzemek szocializálása. Itt azt mondhatjuk, hogy a meg nem szállott területen levő bányászatnak szocializálása teljesen be van fejezve, a szénbányászaté, ahol 27.000 munkás dolgozik, szocializálva van. Továbbá a kő- és egyéb bányászat, azután a vasfeldolgozó ipar, a hadiszergyártás, gép- és szerszámgyártás, ahol 20.000 ember, a faipar, ahol körülbelül 8000 ember dolgozik, ugy hogy a bányászatban és az iparban, amennyire a dolgot ma át lehet tekinteni, több mint 100.000 munkás máris szocializált üzemben dolgozik. A TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. Azt hiszem, hogy a szocializálás organizációját, szervezetét az elvtársak többé-kevésbé ismerik. Amint méltóztatnak tudni, a vezetőgondolat az volt, hogy az egyes üzemekben magát a tőkét vagy a nagybirtokot, illetőleg, ha részvénytársaságról van szó, a kapitalista igazgatót az üzem ügyeinek intézéséből kiemeltük és helyébe az ott dolgozó munkások javaslatára termelőbiztost neveztünk ki, azonkivül pedig minden üzemben ellenőrző munkástanácsot, amely az ügyek menetelére befolyást gyakorol. Ez az üzembeli organizáció természetesen nem volt elégséges, mert amint már a kapitalista termelőrendben is az üzemi organizációk felett voltak nagy kapitalista organizciók, voltak központok, kartellek, trösztök T a termelést szervező nagybankok, annak analógiájára nekünk is uj szervezeteket kellett létesítenünk, az u. n. ipari szakosztályokat, amelyek az egyes iparágakban a szocializált üzemek termelését vezetik, a mezőgazdaságban pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek központját, hogy legyen egységes irányítása a termelésnek. Ezenkívül a kapitalizmusban is már csirájában meglevő egy más organizációt kellett kiépíteni,. t. i. az anyaghivatalokat. Az elvtársak tudják, hogy már a háború alatt működött egy sereg ilyen központ, a melynek az volt a feladata, hogy bizonyos anyagok felett, azoknak termelése és elosztása felett országosan, egységesen és a hadügyi szempontokat elsősorban figyelembevéve rendelkezzék. Ezek a kapitalista központok mindenütt nagyon rossz hírnek örvendtek, és teljes joggaL Mert talán a Haditermény és a Fémbizottság kivételével, a melyek tisztán állami elosztó szervek voltak, a többi központ voltaképen burkolt trösztszerü organizáció volt, amely arra szolgált, hogy az államot is, a fogyasztókat is kizsákmányolja. (Félkiáltások : Most is az ! Egy hang : Â Haditerménynél is voltak visszaélések/ Zaj.) Ami a Haditerményt illeti, — csak a közbeszólásra akarok felelni — ott talán voltak visszaélések. (Félkiáltások : Ma is vannak ! Zaj. Elnök csenget.) Lehet, hogy ma is vannak. Minden intézménynél, akár kapitalista, akár proletárintézmény, akár budapesti népbiztosság, akár vidéki direktórium, mindenütt vannak visszaélések és lesznek is mindaddig (Folytonos zaj. Elnök csenget.), amig meg nem nevelik az emberiséget szocialista szellemben ugy, hogy csupa tisztességes ember dolgozzék bármiféle hivatalban. (Zaj.) Ez ma nincs meg, nem is lehet meg, mert mi valamennyien, akik itt ülünk, egy korrupt kapitalista társadalomban, annak ideológiájában, annak szellemében nőttünk fel, s ennek folytán teljesen ki van zárva az, hogy a jelen pillanatban lehessen egy nagy hivatalt csupa olyan emberből szervezni, akik között egyetlenegy csirkefogó ne legyen. Ez nem létezik. (Derültség és taps.) De elvtársaim, előbb azért tettem különbséget a Haditermény és, mondjuk, az Ásványolaj-Központ között, mert a Haditermény egy állami organizáció volt, amelynél, ha hibák történtek, ezek az. KÖTET. 4
