Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. évi Junius hó n. ä53 â szolgabíró intézett, azokat az ügyeket, amelyeket azelőtt a járásbíróságok intéztek, szóval, amelyeket a régi közigazgatás szervei intéztek, azokat most a falusi nép önkormányzata fogja intézni. Ennek hatáskörét ebben az alkotmányban egészen részletesen nem Írhatjuk körül, általában mi részletesen a tanácsok hatáskörét nem írjuk körül, hanem rámutatunk arra, hogy nagy általánosságban átveszik ezek a régi közigazgatást. Pontos, részletes hatáskörük ki fog alakulni később és a központi intézőbizottság feladata lesz majd egészen pontosan meghatározni a különböző tanácsok hatáskörét, meghatározni — ami igy általánosságban szintén nem dönthető el — a különböző járási tanácsok székhelyének kérdését. En egy módosítást kérek: elvi kimondását annak, hogy a járási tanács nem felettes tanácsa a városi tanácsnak, a kerületi tanács nem felettes tanácsa a törvényhatósági jogú város tanácsának. Ez egészen precíze nincs kimondva — ha jól tudom — az alkotmányban, ennek kimondása azonban fontos, t. i. hogy egy — mondjuk — 25.000-nél több lakossal biró varos ne tartozzék a járási tanács alá, hanem csak a kerületi tanács alá, viszont egy régebbi törvényhatósági jogú város, mint Budapest vagy Kecskemét vagy Szeged, ne tartozzék a kerületi tanács alá, hanem legyen külön, független tanács, amely csak az országos központi intézőbizottság alá tartozik. Miklós Móric : Veszedelmes lesz a szabályrendeletek kibocsátását a járásokra bizni ! Rónai Zoltán népbiztos: A szabályrendeletekre nézve megnyugtathatom Miklós elvtársat, hogy a kerületi tanácsoknak ki kell tanitaniok a járási tanácsokat, állandóan irányítaniuk és ellenőrizniük kell működésüket. {$* Elnök : Kellner elvtárs következik . Kellner Sándor : T. elvtársak ! Rá akarok itt mutatni Rónai elvtárs egy tévedésére. A járási tanács nem uj szerv, minden vármegyében megvannak, ki vannak már épitve a járási tanácsok. (Zaj és felkiáltások : Nem mindenütt !) Elég baj, ha nincsenek. Utasítás ment minden vármegyébe, már müködniök kellene. Rónai Zoltán népbiztos: Félreértés. Alkotmányunk szerint uj szerv. Az ideiglenes alkotmányban is már meg volt. Kellner Sándor: Ugy van, tehát meg van, nem uj szerv. Én azonban mégis veszedelmesnek tartom, ha a szabályrendeleteket a falusi tanácsok fogják kibocsátani. A falusi tanácsok szabályrendeleteket ne adjanak ki. A járási tanácsoknak már kötelességük kiadni ilyen rendeleteket, mert ők megkapják erre nézve az utasítást a vármegyei központi tanácstól. Arra kérem tehát az elvtársakat, változtassunk ezen a széleskörüau tonómián, mert ha minden falu ki fog adni különféle szabályrendeleteket,... Miklós Móric : Ez a joguk eddig is meg volt nekik, ezt nem lehet elvenni. Kellner Sándor: Megvolt és ezért voltak a zavarok. A falvakban olyan nagy zavar fog beállani, hogy a vármegyei központi tanácsnak, de a járásinak sem lesz egyéb dolga, mint felülbírálni ezeket a szabályrendelteket és minden energiát erre kell pocsékolni. Változtatni szeretnék e ponton a következőképen : A vármegyei központi tanács kiküldi a rendeleteket a járásokba, a járások pedig megküldik a kész rendeleteket a falvakba és ezeket végre kell hajtani. (Felkiáltások : Eddig is igy volt!) Ugy sem lehet olyan rendeleteket kiadni, amelyek a központi kormányzótanács rendeleteivel ellenkeznek. A kész rendeleteket megkapják a vármegyei központi tanácsok és ezeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a rendeletek kimenjenek a legutolsó falvakba is. Uj szabályrendeleteket se bízzunk a falvakra, mert ebből csak zavar fog támadni és az összes erők erre fognak pocsékolódni. (Felkiáltások! Minden falu tudja a maga baját !) Rónai Zoltán népbiztos : Arra kérem az elvtársakat, ne vegyünk el a falutól jogokat. (Helyeslés.) A község szabályrendeletalkotási joga megvolt eddig is. Ha valami ut- vagy közmunkarendezési kérdés felmerül, ami csak falusi jellegű, szabályozza azt maga a falu. Hiszen a falu ugy sem szabályozhat olyan kérdéseket, amelyeknek járási jelentőségük van. Járási jelentőségű kérdéseket csak a járás szabályozhat. Kérem a szakaszt az előbb előterjesztett módosítással elfogadni. Elnök : Aki elfogadja a szakaszt azzal a módosítással, amit Rónai elvtárs ajánlott, emelje fel a kezét. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a többség elfogadja. Következik az 25. §. Horváth Ödön jegyző (olvassa az 52. §4.) Kajári Samu: Szót kérek! Elnök : Kajári Samu ! Kajári Samu : Tisztelt országos tanács ! En az 52. §. fogalmazását nem tartom valami szerencsésnek. Ajánlom, hogy a következő fogalmazásban fogadjuk el : »A tanácsok állandóan megfigyelik a fölöttes hatóságok rendeleteinek gyakorlati értékét és az észlelt hiányokra a fölöttes tanácsok, illetőleg a népbiztosságok figyelmét felhívják és nekik előterjesztést tesznek, ha megfigyelésük szerint fölöttes tanács, vagy más hatóság intézkedésére van szükség.« Tehát azt a szót, hogy »szabályalkotására«, kérem kihagyni és ahelyett, hogy »beválását a gyakorlatban«, azt bevenni, hogy »gyakorlati értékét«. Rónai Zoltán népbiztos : Azt hiszem, a legtöbb elvtárs nem értette meg. Kérem talán a pontos szövegezést átadni, mert nem tudtam teljesen figyelemmel kisérni. Kajári Samu : Ahelyett, hogy »Beválását a gyakorlatban«, kérem bevenni azt, hogy »gyakorlati értékét« és ahelyett, hogy »hiányokra«, kérem azt, hogy »az észlelt hiányokra«, továbbá a »szabályalkotására« kifejezést kérem kihagyni. Rónai Zoltán népbiztos : E szakaszra nézve, amely különben egy igen fontos elvet hang-