Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-9
246 Tanácsok Országos Gyüléi e 1919. évi június hó 22. szótól, felteszem a kérdést, elfogadja-e a kongresszus a II. §-t az utolsó mondat kihagyásával : igen vagy nem ? (Igen !) Akkor ezt egyhangú határozatkép kimondom. Déri Gyula : T. országos gyűlés ! (Zaj. Felkiáltások: Már szavaztunk!) Elnök : Felolvastam az összes jelentkezőket. (Zaj.) Hogy hívják? Déri Gyula: Déri Gyula. Elnök: Fel is olvastam. Tessék. Déri Gyula: Tisztelt tanácskongresszus! Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy szigorúan a 11-ik §-hoz szólok hozzá, annak ellenére, hogy az első mondatom látszólag nem tartozik ide. Nagyon sajnálom, igen tisztelt elvtársaim, hogy a napirendről levették, illetve fel sem vették a napirendre azt a legfontosabb problémát, amely minden hibának és bajnak az alapja. Hallottuk ujabban, hogy minden referáló népbiztos és minden hozzászóló hangsúlyozta, hogy nincs kellő szocialista öntudat. A kultúrpolitikai, a kulturális dolgokat, a közoktatásügyi kérdéseket levenni a napirendről súlyos hibának tartom. De ha a tanácskongresszus igy döntött, ez befejezett dolog. Én azonban megragadom az alkalmat, hogy szigorúan a 11-ik paragrafushoz szóljak hozzá és elmondjam, amit el kellett volna mondani a kultúra problémájáról. (Zajos félkiáltások : Ohó ! Igy nem lehet kijátszani az ügyrendet! Ehhez a ponthoz szóljon hozzá!) Egyetlen egy mondatot fogok mondani, elvtársaim. Azt mondja a 11-ik §, hogy a tanácsköztársaság elválasztja teljesen az egyházat az államtól, az iskolát az egyháztól. Ez nagyon szépen hangzik igy papiroson, azonban ennek semmiféle reális alapja nincs. Egy hang: Majd lesz! Déri Gyula: Mert ha a Tanácsköztársaság nem választja el az iskolákat az egyháztól, . . . Egy hang: Már elválasztotta. (Ügy van! Zaj.) Déri Gyula : A közoktatásügyi népbiztosság módot ad arra, hogy minden felekezetnek szerzetese vagy lelkésze néhány hetes vagy hónapos tanfolyam hallgatása és vizsgálat után tanítóvá legyen. Hát én azt kérdezem, t. elvtársaim, van-e valakinek akkora fantáziája, hogy elképzelje azt, hogy a szocializmusnak par excellence ellenségei, a szocializmusnak legveszettebb üldözői, a király és trón tiszteletének szellemétől áthatott fekete lovagok tudnak-e a proletariátus tanítói lenni. Ezt kérdezem önöktől. Hiába fektetjük le az alkotmányban, hogy elválasztjuk az egyházat az iskolától, mikor módot adunk arra, hogy bemehessenek a mi erős várainkba, a katedráinkra. Nem választottuk el tehát az egyházat az iskolától, hanem igenis rászabadítottuk az egyház embereit az iskolára, a katedrára. (Félkiáltások: Nem tartozik ide! Zaj.) Egy hang: Hát hova tartozik? (Zaj.) Déri Gyula: A jegyzőkönyv számára monMegállapitom, hogy a túlnyomó többség elfogadta a bizottsági javaslatot. Rónai Zoltán népbiztos előadó: A 10 §• 2-ik mondata az elhangzott módosító javaslatoknak figyelembevételével igy hangzik (olvassa) : »A munkások és földművesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosit.« (Helyeslés.) Elnök : Elfogadja az országos gyűlés ? (Igen!) Minthogy senki sem kivan szólni, ezt határozatkép kimondom. Brunner József jegyző (olvassa a 11. §4). Elnök : Ezen §-hoz szót kér elsősorban Schneff József elvtárs. Schneff József: Kérem, hogy a 11. §. utolsó pontja, mely ugy szól, hogy : »ugy a vallási, mint a vallásellenes propaganda teljesen szabad« hagyassék ki. Ezt azért kérném, mert itten az előadó szavaival kell hogy éljek, aki az előbb azt mondotta, hogy ez forradalmi alkotmány, s mivel ez forradalmi alkotmány, éppen ebben az időben nem helyes és nem kellemes, hogy a vallás propagandájának leple alatt ellenagitációt csinálhassanak künn a vidéken. (Félkiáltások: Csinálnak is!) Rónai Zoltán népbiztos előadó : Hozzájárulok. Schneff József : Mert az egész vidéken, ahol ellenforradalom keletkezett és fog keletkezni, mindenütt azzal a jelszóval kezdik, hogy a vallás kérdését akarják megvitatni. Ha a szóbanforgó rendelkezést az alkotmányunkban fenntartjuk, akkor ezzel megadjuk a módot és a jogot arra, hogy ellenünk az agitációt a legnagyobb titokban, suba alatt (Egy hang: Nem is titokban!) ejthessék meg. Mert mindenütt nincs annyi ereje a Tanácsköztársaságnak, hogy minden faluban és minden lakásban ellenőrzést gyakoroljon. Rónai Zoltán népbiztos előadó: Hozzájárulok. Nyisztor György népbiztos: Akkor hogy hangzik a szöveg ? Rónai Zoltán népbiztos előadó: Az a mondat kimarad. Elnök: Szólásra következik Werner Jenő elvtárs. (Félkiáltások : Nincs itt 1) Következik Lukács György elvtárs. Lukács György: Elállók; hozzájárulok. Elnök : Következik Horti Emil elvtárs. Horti Emil: Elállók; hozzájárulok. Elnök: Havas Sándor elvtárs. Havas Sándor: Elállók. Elnök : Kajári Samu elvtárs. Kajári Samu: Lényegében ugyanazt akartam indítványozni, tehát elállók a szótól. Rónai Zoltán népbiztos előadó: Hozzájárulok Schneff elvtárs indítványához. (Félkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: Guttmann Henrik, Goldschmied Sári, Topa János, Szatmári, Tamási Károly, Déri Gyula elvtársak. Minthogy a nevezettek mind elállanak a
