Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hő 22. 243 Erdélyi Mór népbiztos : En ellenzem a »földmives proletár« kifejezést. Miért kell nekünk az alkotmányban ezt a kifejezést ott használnunk, ahol azt legkevésbé értik meg? (Zaj. Felkiáltások: Meg kell értetni velők!) Nyisztor György népbiztos: »Proletárdiktatúra!« ezt mondjuk minden gyűlésen nekik! (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Erdélyi Mór népbiztos: Mert ha igaz, hogy ez a szó helyes, — aminthogy nem helyes — ha a »proletár« szó eredetét kutatjuk, akkor egy egészen különös valamire jövünk rá, s akkor tényleg igaza van annak az elvtársnak, aki azt mondta, ne legyen más szó, csak »proletár«. (Ugy van!) Miért munkás, miért katona, miért földmives ? Ha pedig meg akarjuk különböztetni, akkor ugyanoda jutunk, ahova a »szegény« szóval jutottunk. Azt is lehetne mondani, ipari, szellemi, katona, vagy földmives proletár. Hát miért csak a földmives proletár? Ez tehát egy teljesen helytelen valami- Ezért tényleg az én véleményem szerint annak volt a leghelyesebb gondolata, aki azt mondotta, hogy »földmivesmunkás.« (Ugy van! Zaj.) En tehát azt a javaslatot teszem, hogy a »földmivesmunkás« kifejezést használjuk. (Zaj. Felkiáltások : Halljuk! Rudast! Elnök csenget.) Elnök : Rudas László. Rudas László : Ez a Tanácsköztársaság a dolgozók tanácsköztársasága. A dolgozók a Tanácsköztársaság előtt a bérmunka és a tőke viszonyában dolgoztak. A »proletár« szó egy közgazdasági kategória, amely azt mutatja, hogy a munkás a tőkéssel szemben a bérmunkás viszonyában áll, munkaerejét a tőkének eladja. A Tanácsköztársaság azt célozza, hogy ezt a viszonyt megszüntesse és ezt azzal akarja elérni, hogy megadja azoknak a jogot, akik ezelőtt a régi termelési rendben a bérmunka viszonyában állottak. Kekünk tehát, ha érzelmi vagy kimélési szempontokból a szegénységi szót elfogadni nem akarjuk, amely Oroszországban honosodott meg, akkor tekintet nélkül arra, hogy magyar szót használjunk vagy sem — ilyen szempontok nem szerepelhetnek — használjuk a szigorú közgazdaságtani kifejezést és nem látom be, miért van az elvtársak idegenkedése a »proletár« szó ellen. (Félkiáltás : Majd megmondom !) Mindenki, aki ebben az országban ezt az alkotmányt elolvassa, jól fogja tudni, mit jelent a proletár kifejezés. A proletár kifejezés precíz, tiszta. Közgazdaságtani és politikai tekintetben mindenki tudja, hogy kit értünk proletár alatt. Tévedés a száz- vagy huszholdas gazdánál nem foroghat fenn. Ajánlom tehát, hogy Nyisztor elvtárs javaslatát fogadják el. Erdélyi Mór népbiztos: De miért? Nem mindenki proletár ? (Félkiáltások : Szavazzunk !) Elnök: Salzinger Ferenc. Salzinger Ferenc : Tisztelt országos tanács ! A »földmives proletárság« elnevezést nem tartom egészen helyesnek, mert tulajdonképen azt mondtuk ugyebár, hogy mindenkinek hagyunk annyi földet, amennyit ő maga meg tud művelni. Olyan embernek tehát, aki maga dolgozik, hogy fenn tudja magát tartani, jogokat kell adni. Tehát azt javasolnám, hogy se a »földmives proletár«, se a »földmives munkás« kifejezést ne használjuk, hanem fogadjuk el a »másokkal nem dolgoztató földmives« kifejezést. Ez volna a leghelyesebb. (Zaj. Felkiáltások: Szavazzunk !) Elnök (csenget) : Még vannak jelentkezők. Gróf János elvtárs. Gróf János: Igen tisztelt országos gyűlés! Azért kifogásolom a földmives szegény szót (Félkiáltások: Már el van intézve! Ezt már leszavaztuk!) — tessék kérem türelemmel meghalgatni, — mert az ipari munkásokra ezt nem mondják. Azt kell módositani rajta, hogy »szellemi, ipari és földmives munkások«. Mást nem lehet. Csak ezt akartam mondani. Elnök: Mielőtt tovább folytatnók a vitát, kérem a jelölőbizottság tagjait, hogy vonuljanak azonnal vissza, tanácskozási helyükre. Brunner József jegyző (olvassa): Csorba Mária, Hiroschik János, Király Albert, Kun Béla, Latinka Sándor, Nagy István (Győr) és Weltner Jakab. Havas Sándor: Nekem volna ehhez egy szavam. Elnök: Ahhoz, hogy a jelölőbizottság vonuljon vissza? Havas Sándor: Hiroschik János még nem is volt itt a tanácskongresszuson, tehát kell, hogy őt pótoljuk. Vágó Béla népbiztos : Weltner és Kun sincsenek itten. Alpári Gyula: Kun Béla sincs itt. Elnök : E felett most nem vitatkozunk. A jelölőbizottság csak arra hivatott fel, hogy vonuljon vissza. Következik Kálmán Imre elvtárs. Kálmán Imre: Tisztelt tanácsülés ! Az előttem szólott elvtárs kérdezte, hogy miért nem helyeseljük a »proletár« szó alkalmazását. Meg kell mondanom, hogy én, aki egész életemben földmivesmunkás voltam és földmivesek között éltem, mindig meggyőződtem arról, hogy a földmivesek nemcsak a »proletár« szótól, de minden idegen szótól idegenkednek, nem szeretik az idegen kifejezéseket és százszor meg százszor hivatkoznak rá és szorítanak bennünket azzal, hogy miért használunk Írásban és szóval olyan kifejezéseket, amelyeket ők, akik csak magyarul beszélnek s akik közül sok iskolába sem járt, nem érthetnek meg. (Zaj és felkiáltások: A szocializmus is idegen szó, mégis meg kell tanulni !) A földmivesek nem értenek semmi idegen nyelvet, erre való tekintettel én, bár tudom, I hogy a proletár szó csak munkásokat, vagyon31*