Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-2

22 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 15. Következik a 15 §. Brunner József jegyző (olvassa a 15. §4.) Elnök : Kérem azokat, akik a 15. pontot eredeti szövegében elfogadják, sziveskedjenek kezeiket felemelni. (Megtörténik.) Többség. A 15. pont tehát elfogadtatik. Az egyik jelentkező elvtárs, akinek nevét nem tudom, 16. §-t akar proponálni. (Felkiáltások: MáUt!) Eszerint — átmenetileg korlátlan szólási szabadság mellett — az ügyrendet letárgyaltuk, az elfogadtatott s ez fogja a tárgyalások szabályait képezni továbbra is. Brunner József: Tisztelt elvtársaim! Tisztelt kongresszus! Hogy ne legyen az elnökség zavarban, én arra kérném az elvtársakat, hogy akik szólásra kivannak jelentkezni, az emelvényen levő táblákra iratkozzanak fel a tárgy megjelölésével. Akkor könnyen megtarthatjuk a sorrendet és elkerülünk minden zavart. (Helyeslés.) Elnök : Bemutatom a német országos tanács elnöksége nevében a magyar munkás-, katonaés paraszttanácsok országos kongresszusához intézett üdvözletet. Felkérem a jegyző elvtársat, sziveskedjék azt felolvasni. (Halljuk! Halljuk í) Brunner József jegyző (olvassa) : »A magyar Munkás-, Katona- és Paraszttanácsok országos kongresszusának. A magyarországi német nép országos gyűlése, amely tanácsrendszer alapján ama német többségű községek munkás-, katonaés földmüvestanácsaiból alakult, amelyek több járásra kiterjedő összefüggő területeket képeznek és már kerületekké egyesültek, tiszta proletárörömmel üdvözli az egész magyarországi proletariátusnak minden gazdasági kizsákmányolástól és nemzetiségi elnyomástól való felszabadulásának nagy művét. A forradalmi kormányzótanács céltudatos és határozott ténykedése iránt a legmelegebb elismeréssel adózik és a magyarországi Munkás-, Katona- és Földmivestanácsok országos kongresszusát a legbensőbb testvéri üdvözlettel köszönti. A magyarországi német proletariátus első országos gyűlése működését attól a forró és őszinte óhajtól áthatva kezdi meg, hogy a magyar és a magyarországi német nép oly gyakran kipróbált és bevált összetartozásérzése a jövőben is biztos vezérlő szövétnek legyen Emellett teljes tudatában van ama történelmi felelősségnek, amely reá egyrészről, mint a harmadik internacionálé eszméjének hordozójára és a nemzetközi proletariátus harcosára, másrészről pedig mint a magyarországi német nép nemzeti érdekeinek egyedül hivatott képviselőjére súlyosan nehezedik. A kapitalista kizsákmányoló gazdasági rendszer az öntudatos magyarországi proletariátus hatalmas pörölycsapásaira rombadőlt, a kommunista gazdasági rendszer teljes megvalósulás felé közeledik: a személyek uralkodásának helyét a szociális módon szervezett szociális termelés igazgatása és a termelt javak szociális elosztása foglalja elAz állameszme legbensőbb fogalmában megtörtént ezen gyökeres eltolódás következtében azonban a nemzetiségi kérdés is kulturális térről gazdasági alapokra terelődött át, és a magyarországi német népnek elkerülhetetlen életérdekkérdésébe vág, hogy nemzeti önrendelkezési jogának alapján és a tanácsrendszer föderalisztikus elvének megfelelőleg a magyarországi tanácsköztársaság keretein belül teljesen újonnan tájékozódják. Minden kétség felett áll, hogy egyrészt az egész magyarországi forradalmi proletariátus nemzetközi érdekeinek megóvása, másrészt azonban a nemzetiségi kérdésnek nagyon fontos és különösen sürgős megoldása csak egy szövetségben és pedig a különböző anyanyelvű, de egyenjogú magyarországi nemzetek proletariátusának szövetségében érhető el. Ennek á szövetségnek terjedelme és tartalma az állami élet minden terén beható, tárgyilagos, előitéletmentes tanácskozást kivan; minden vélemény jól megfontolandó, minden álláspont a légbe hatóbban megvizsgálandó, esetleg felmerülő aggályok végleg eloszlatandók és az összes függő kérdések közös megelégedésre teljesen megoldandók. Csakis az ilyen tanácskozásokból származhat a végleges alkotmány irányelveinek szilárd megalapozása, csakis ezen az alapon jöhet létre az összes magyarországi népek föderalisztikus szövetségének oly kiépítése, amely azután a nemzetiségi kérdést kétséget nem tűrő nyugvópontra juttatja, azt ily módon kikapcsolja és így lehetővé teszi a nemzetközi proletariátus érdekében az Összes forradalmi erők összpontosítását. Amidőn tehát a magyarországi német nép országos tanácsa ós annak intéző kormánybizottsága a nemzeti önrendelkezési jog és a tanácsrendszer elveinek alapján mindazon területeken, amelyeken megalakult, az állami élet minden részére kitérjedőleg a törvényhozó és végrehajtó hatalmat kezébe veszi, egyben az összes magyarországi nemzeteknek kezet nyújt a proletárok erős szövetségének megkötéséhez és egyben a magyarországi proletárszövetség végleges kiépítéséhez szükséges előkészítő tárgyalások felvételét javasolja. Azon időpontig, amikor azok a tárgyalások befejezést fognak nyerni, amelyeknek eredményei egy föderalisztikus seövetségi szerződésbe foglalandók és a magyarországi összes népek törvényhozó tanácsai által törvényerőre emeltetendők lesznek, addig a német országos tanács a magyarországi német nép végleges alkotmányának megállapításához lát és a német népbiztosság utján a belső, gazdasági és kulturális igazgatás törvényeinek kiépitéséhez fog, úgyszintén az igazságszolgáltatásnak is azokon a területeken, amelyektől küldetését nyerte. Reméli, hogy ebbeli működését a Magyarországi Munkás-, Katona- és Földmivestanácsok