Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-8
226 Tanácsok Országos Gyűlése Î9Î9. évi junias hó 2í. vörös őrségünk. Ennek a 35 tagú vörös őrségnek egy ellenforradalmár volt a verető] e. (Derültség.) Ebben az ellenforradalmárban nem bíztunk s mikor jött az ellenforradalom, ezt az ellenforradalmár vezért és még három embert le kellett tartóztatni. A többit szabadon hagytuk. Erre másnap elrendelték, hogy ami vörös őrségünk menjen a Mura-frontra, Alsólendván alul. Ott egyenként leszereltették az embereinket s ugy jöttek egyesével haza. Azt mondták róluk, hogy fegyelmezetlenek meg nem tudom milyenek, mert zászlóalj parancsnokukat, aki a háború előtt vagy a háború alatt is zászlós volt, nem szólították zászlós urnák. Mi bebizonyítottuk a zalaegerszegi hadvezetőségnek, hogy az a parancsnok, akit mi megbíztunk, megbízható ember, erre kinevezték ott zászlóaljparancsnokká. Ezt megtudták az ottlévó többi parancsnokok, akik tisztek voltak már a háború alatt és egyszerűen le akarták tartóztatni, de ez nem sikerült nekik, mert eljött a fiu hozzánk. Mikor visszament, akkor már igazoltuk, hogy nem áll az, amit állítottak róla, erre ezt is egyszerűen leszereltették és elküldték haza. A mi járásunk pedig ott maradt teljesen karhatalom nélkül. Minthogy ez egy ellenforradalmi fészek és semmi karhatalom nem volt az egész járásban, kénytelenek voltunk a járás székhelyén felfegyvereztetni 45 szervezett munkást. Ez a negyvenöt szervezett munkás tartotta fenn április 21-tól állandóan a járásban az egész szolgálatot. Ennek a 45 munkásnak most, ezelőtt tizennégy nappal utaltak ki 1700 korona díj ázást, Zalaegerszegen. Azelőtt nem kaptak semmit, ellenben mikor május 22-én fel kellett jönnöm ide a forradalmi törvényszékhez, mig itt voltam, odahaza a virilisták, kihasználva az alkalmat, bementek Zalaegerszegre, s feljelentették a szervezett munkásokat. Zalaegerszegről a direktórium utasítására lement három vörös őr, s elkezdték a fegyvereket a szervezett emberektől Összeszedni. Ugyanarra a helyre hordták be, ahol az ellenforradalom készült s ugyanaz az ember, akiről bebizonyosodott, hogy az ellenforradalom egyik tagja, vezette a három vörös őrt. Van ott egy politikai megbízott elvtárs, aki igen jó szervezett ember, de amikor május 21-én odajött, ő sem ismerte a helyzetet. Bemesélték neki, hogy ók nem ismerték azt a házat. Pedig az az elvtárs, aki Zalaegerszegről lett kiküldve, nagyon jól ismerte azt a helyet, mert azelőtt februárban és márciusban a vörös őrség számára való szénarekvirálás címén járt ott s egy hétig tartózkodott abban a házban. Valami belső viszony, valami családi viszony fűzi őket össze, és mégis ennek a politikai megbízottnak beszélték, hogy őt azelőtt ott nem ismerték. (Az elnöki széket Kovács Miksa foglalja el.) Bemesélték nekik, hogy már holnap nekünk is lesz fegyverünk. Én, igen t. elvtársak, arra kérném a hadvezetőséget, hogy nagyobb mértékben vesse ki figyelmét arra le, mert arra igen nagyok a reakciók. Olyan nagyok, hogy arról fogalma sem lehet az embernek. S nem annyira a parasztoknál, mint azoknál az embereknél, akik idáig munka nélkül éltek r füstfaragóknál, utbiztosoknál, utmestereknél, mert ezek a legnagyobb urak. S azonkívül a jegyzőknél, mert ezek vezetik, ezek állítják be a parasztot mindig a legnagyobb ellenforradalmi puccsba. Mindjárt itt az alkalom, hogy feljelentsem : ott van a papunk, ö nálunk március, április hónapokban eladott 100.000 korona ára fát arról a birtokról, amely már szocializálva lett. Es amikor már szocializáltuk a marháit, azután még a jegyző kiállított neki levelet a marhákról és ó el is adott egy pár ökröt. Elnök : Kérem, elvtárs, ez nem tartozik a hadügyi helyzethez. Gál János : Engedelmet kérek, igen rövid akarok lenni, csak egy páT szót akarok emliteni. Elnök : Ëpen azért, mert rövid akar lenni, ne említse meg. (Derültség.) Igen t. országos gyűlés ! Urbán Lajos elvtárs ügyrendi indítványt tett a vita lezárására. (Felkiáltások : Elnök elvtárs, én kérek szót, mert én következem/ Urbán már megtette az indítványát /) Urban elvtárs már felszólalt ? (Elénk felkiáltások : Igen !) Kivan valaki ellene szólni ? Ozorai József : Igen. (Zaj.) T. elvtársaim ! Tekintettel arra, hogy csak egy pár szónok van még s azok többnyire vidéki elvtársak, tekintettel arra, hogy a vidéken sorozás előtt vannak, nagyon kérem, hogy mindenki — igenis — rövid öt perces felszólalásokban referáljon csak a vidék részéről. így az egész nem fog tartani, legfeljebb 20—30 percig. Elnök : Akkor felteszem a kérdést. Aki hozzájárul ahhoz, hogy az eddig napirenden levő tárgyak vitáját lezárjuk, emelje fel kezét. (Megtörténik.) Köszönöm. Aki ellene van, emelje fel kezét. (Megtörténik.) Konstatálom, hogy a kisebbség van ellene. A vita le van zárva. Böhm elvtárs a zárszó jogával él. Böhm Vilmos népbiztos : T. elvtársak. T. kongresszus ! Megvallom őszintén, kissé furcsa helyzetben érzem magamat most a vita lezárása után, furcsa helyzetben, mert a proletáruralom, a proletárdiktatúra annyiszor hangoztatott eszméjének igen fontos, jelentőségteljes fordulópontján állunk. Arról van szó, hogy a tanácskongresszusnak talán már módjában lett volna esetleg kimondani, vagy talán szükség lett volna arra, hogy kimondjuk, hogy veszélyben a proletárhaza és akkor üres padok előtt tárgyaljuk ennek a tanácsköztársaságnak legfontosabb kérdését. Ez jellemzi ami egész helyzetünket, ez jellemzi ami egész erőlködésünket, ez jellemzi és megerősíti mindazt, amit délelőtt mondottam : szavakra, lelkesedést kifejező szavakra és tapsokra már nem nagyon sokat adhatunk.
