Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
143 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi jiuiius hó 20. munkásság által választott embereket kidobatni, hogy ott ő basáskodhassék. Magam mentem oda, magam beszéltem a munkásokkal. Elvtársaim, tudjuk, hogy a cséplés, az aratás előttünk áll. Erre fontos a szén. De látjuk, a szénbányászatnál, amely a proletároknak a proletárjaiból áll, olyan mostoha elbánásban részesül ma is meg a szénbányász, hogy lehetetlenség, hogy teljes ambícióval dolgozzon, lehetetlenség akkor, mikor látja, hogy azok az emberek, akiket ő kizavart az üzemeiből, mert nyúzták őt, ma itt a központokban ülnek és ők vezetik az ügyeket. ( Ugy van ! Felkiáltások : Gyalázat !) Hármat rúgtunk ki tőlünk, mind a hárman népbiztosságnál vannak alkalmazva. (Nagy zaj. Felkiáltások : Kik azok ?) Ha pedig kidobtuk őket, Egy hang: Szakemberek! Salzinger Ferenc : ... ha szakemberek is, nyuzókat nem akarunk látni. Van Magyarországon több becsületes ember, aki szakember és mégsem kap alkalmazást. (Zajos felkiáltások : Neveket, elvtárs ! Zaj.) Kovács, az összes furászok vezetője. (Nagy zaj.) Egy hang : Ki vitte be ? Az a fontos ! (Felkiáltások : Neveket ! Nagy zaj.) Salzinger Ferenc : Megmondtam már, elvtársam ; azonkívül ott van Desberg Béla. Elvtársaim ! Azt mondják, hogy most az összes bányákat központosítják. Kérem, mikor olyan nagy fontosságú, nagy horderejű kérdésről van sző, akkor a bányák központosításához nem lehet egy írnokot odatenni, nem lehet egy Salgó Bélát odatenni, aki a bányászathoz nem ért semmit. Az nem összpontosíthatja az összes bányákat Budapestre. (Ugy vvn !) Egy hang : Felforgathatja ! Salzinger Ferenc: Felforgathatja igen, de máshoz nem ért. Elvtársaim ! A termelési biztosokat ki kell nevezni a bányákhoz. Műszaki biztosok vannak, de egyúttal, ahogy Varga elvtárs mondotta, ahol jónak bizonyult, termelési biztossá is kinevezték az illetőt. Ez egy teljes fizikai lehetetlenség, hogy az a műszaki biztos egyúttal termelési biztos lehessen azért, mert ha a termelési biztosi teendőket elvégzi, nem végezheti a műszaki ügyeket. Mert a műszaki ügyek magukban olyan horderejű kérdések, hogy apró panaszokkal, kérelmekkel az illető nem foglalkozhatik. Tehát csakis külön termelési biztosokat lehet oda kinevezni. Egy hang : Nagyon igaz ! Ugy van ! Salzinger Ferenc: T. elvtársaim! Tudjuk, hogy óriási nehézségekbe ütközik az anyagbeszerzés. Öriási különösen a fahiány, amely a bányákat katasztrófa elé fogja állítani, ha ebben a gazdasági kérdésben nem fognak minél hamarább dönteni és intézkedéseket kiadni. De a megfelelő intézkedéseket és a helyzet komolyságának a felfogását én csakis szakemberektől várom. Tehát azt kérném a szovjettől, hogy bizottságot kellene alakítani, amely azokat a hivatalokat keresztülkasul kutatja és a nem odavaló elemeket kizavarja onnan, ( Ugy van I) mert máskép soha termelés nem lesz. Tudjuk a termelés csökkenését. Tudjuk, hogy a munkafegyelem, a proletárfegyelem teljesen nem alakult ki, különösen ott, ahol legjobban el volt butítva, legjobban el volt nyomva a munkás, s ez a bányász volt. De nemcsak ebben rejlik a hiba, hanem rejlik abban is, hogy nincsen anyagunk, nincsen eszközünk, amellyel azt a szenet a föld mélyéből ki tudnánk hozni. Nincsen az az elosztó szerv, aki teljesen huniánusan és az érdekeknek megfelelően tudná elosztani azokat az anyagokat. Tehát minden ilyen ipari szakosztályba nemcsak szakembereket, hanem igenis proletárembert is be kell állítani, hogy azokat a munkálkodásokat ellenőrizze és láthassa, hogy mit csinálnak. (Helyeslés.) Mi bányászok nyugodtan és fegyelmezetten, mindent eltűrő módon azon vagyunk, hogy termeljünk, sőt fokozzuk a termelést, mert tudjuk, hogy a szén ma majdnem a legfontosabb tényezője a proletárdiktatúra fennmaradásának. (Ugy van !) De a bányásznak nincs ruhája, nincs élelmezése. A bányász ma sokkal rosszabb kenyeret eszik, mint bárki. Bárhova, bármerre megyünk, mindenhol jobb kenyeret látunk, mint a bányásznál. Viszont, elvtársaim, valóban bizonyos csökkenés állott be a termelésben a rossz élelmezés és a szesztilalom folytán. (Felkiáltások : Fel kell oldani I) A szesztilalom rendkívül befolyásolta a bányászságot, amelynek egy kis üditő és frissítő erőre szüksége van, nem hogy élvezzen, de ha kéthárom deci bort megiszik, az nem árt a proletárdiktatúrának, de viszont használ neki azzal, hogy annak az embernek a munkakedvét emeli és vérének felfrissítésére szolgál. (Taps. Felkiáltások : Sört kap!) Elvtársaim ! A bányatermelést csak megakasztjuk a sörrel, mert attól nem csinálnak mást, mint oldalt futnak, de nem élveznek vele semmit. (Felkiáltás : Lefekszik !) Nem fekszik le, elvtárs, igya meg elvtársam a sört. A bányász azt mondja, neki nem kell viz, vizet tud inni eleget. Vérmozgató erőre van szüksége abban a bénító levegőben. Könnyen beszél az elvtárs, menjen le a bányába s majd meglátja, hogy mi az, bányásznak lenni. Ha valaki abban a fülledt levegőben, gőzben, füstben, tűzben, vízben mászkál, hogy annak nem kell ital, az mese. (Zajos taps. Felkiáltások : Tapsol a vidék ! Tapsol a karzat !) Gábor Károly : A karzatnak külön egy fél liter bort kellene kimérni fejenkint. Elnök : Figyelmeztetem a karzatot, ha megismétlődik ez a jelenet, akkor ki fogjuk ürittetni a karzatot. (Felkiáltások : Erősen ellenőrizni kellene, hogy kik vannak a karzaton f) Salzinger Ferenc : Elvtársak ! A bányászság megnyugtatására még egy kérésünk volna. Nevezetesen ne engedjük, hogy azokat az embereket, akik a bányászokat évtizedek óta a szocializmusra oktatták és nevelték, elnyomják, hanem követeljük, hogy nekik a kormányzótanácsban adjanak