Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hő W. 145 "hogy itt Budapesten valóban könnyelműen és fél­vállról dolgoznak a munkások és számos helyen nincsenek áthatva a proletárdiktatúra által rájuk rótt kötelesség érzésétől, de vidékre menve, a mező­gazdasági proletárok közé, láttam, hogy azok reg­geltől estig dolgoznak, dolgoznak abban a tudat­ban, hogy amit termelnek, az az Övék lesz, dolgoz­nak mindenkiért, a proletariátus összességéért. Egy hang : Erős tévedés ! Wojticzky Gyula: Elvtársaim, ez igy van. • (Zaj.) ök, elvtársaim, tiltakoznak és minden gon­dolatuk tiltakozik az ellen, hogy kasznáruralmat, vagy hajcsárrendszert teremtsenek ott az ura­dalomban. (Helyeslés.) De a mezőgazdasági munkásoknak is sok panaszuk van. Panaszuk nem az, hogy bort nem kapnak, — ugyan ez is a panaszok közé tartozik, de ebben nem védem őket, mert az elvi álláspon­tunkat feladni nem szeretném és nem akarnám »(Helyeslés.) — azonban, elvtársaim, a szalonna, zsirféle, ruha és egyéb ilyen szükségleti cikkek bor­zasztó hiánya bizony nagyon elkedvetlenítheti a mezőgazdasági munkásokat.. . Egy hang : Hát a budapesti munkásokat nem ? Wojticzky Gyula : ... és C3ak az ő öntuda­tuknak, belátásuknak és kitartó képességüknek ^tudható be, hogy munkateljesítményük nem * csökkent. Most, elvtársaim, elégedetlenek, hogy az ura­dalmak, a birtokok élén olyanokat látnak, akik nem is értenek a birtok vezetéséhez és intézéséhez, olyan termelőbiztosok kerülnek le a községekbe, akik valóban ellenségei a diktatúrának, ellenségei a mezőgazdasági munkásoknak, ellenségei az egész proletárságnak. Én egyre-másra kapom a leveleket, csak röviden pl. egy eset : — közbevetem, elvtár­saim, hogy ezeket azért hozom fel, mert a népbiz­tos elvtársak kívánják és kérik, hogy adatokkal szolgáljunk, neveket adjunk, mert ők a bajokat és "hibákat orvosolni és kiküszöbölni akarják, — tehát {(olvassa) : »Verpeléten ezelőtt mintegy 25 éve választották meg István Lajost 25 éves korában jegyzőnek, — vagy minek, ezt nem tudom, mert ezt nem irja az illető — s eddig 10 milliónyi vagyont harácsolt össze. Ez az ember most a proletárdikta­túra idején, mint elcsapott jegyző s pár ezer hold tulajdonosa, gazdasági intéző.-« Egy hang : Nagyon szép a földmivelésügyi népbiztosságtól. (Zaj.) Vojticzky Gyula: »Nem lenne Verpeléten olyan nincstelen ember, aki erre érdemesebb volna ? !« — kérdi a levél irója. Vagy (olvassa): »Barkóczy Sándor volt báró, a,ki mint vallás- és közoktatásügyi államtitkár, a jó máriakongreganista tanárokat egymásután ne­veztette ki állami iskolákba, nem nézve azt, hogy mint jó tanerő, az illető a haladást képes-e szolgálni, ma földjének intézője.« (Felkiáltások : Hallatlan! 'Gyönyörül Halljuk tovább/) »Bel Miklós téglagyáros ma a környékbeli er­dők biztosa s egyúttal Parádfürdő biztosa. Hogy jön a csizma az asztalra? !« A TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. Egy hang : Gróf Cziráky is termelőbiztos ! Vojticzky Gyula: En ezt azonban füszerezt hetném még azzal, hogy amikor kimentem, min­politikai megbízott, a gödöllői járásba, első teen­dőm volt a biztosokat összeszámlálni. Mondhatom, nehéz dolog volt, körülbelül 57 biztos működött akkor a járás területén. Minthogy azonban külön­féle biztosok és egyéb megbízottak kerülnek ki, kiadtam a községek direktóriumainak az utasitást, hogy ha nem jelentkezik a járásnál egy ilyen biz­tos és ugy akar intézkedni, egyszerűen tartóztas­sák le. (Helyeslés.) Mert, elvtársaim, tényleg tűr­hetetlen dolog, hogy az imént felolvasott és azok­hoz hasonló naplopók és csirkefogók itt fontos pozíciókat töltsenek be a diktatúra alatt. (Igaz ! Ugy van !) A kisgazdákról annyit mondhatok, hogy óriási baklövés volt, hogy 100 hold földet meghagytak nekik, és még nagyobb baklövés volt az, hogy amellett még adómentesitették is a földjüket. (Igaz ! Ugy van !) Ezek a kisgazdák nem lettek jobb gyerekek, — amire számítottak, — sőt ellen­kezőleg, annál rosszabbak lettek, (ügy van ! Ugy van !) Állandó titkos összejöveteleket tartanak, összesúgnak, búgnak és készülődnek. Lappang egy készülődés . . . Gábor Károly : Le kell fülelni a csirkefogó­kat ! Egy hang : Menjen ki az elvtárs és fülelje le őket ! (Élénk taps.) Gábor Károly : Én ki is megyek. De a direk­tórium dolga, hogy erre vigyázzon. (Zaj. Elnök csenget.) Vojticzky Gyula: Jobb lett volna, ha 20 vagy 30 hold földet hagytak volna meg nekik, a többit szocializálni kellett volna, sőt most már egyenesen követeljük ezt. Remélem, az országos gyűlés több­sége is követelni fogja, hogy minél hamarabb hozzá is fogjanak ezek szocializálásához. Nincs szükség arra, hogy itt bárkinek is kiváltságokat adjunk, (ügy van! Ugy van!) de főkép nincs szükség arra, hogy az ellenforradalmároknak ad­junk kiváltságokat. (Ugy van! Ugy van!) A földértékadó, amelyet népbiztos elvtársunk kilátásba helyezett, helyes és szükséges. Ezt meg kell csinálni s ez természetesen községi jövedelem kell hogy legyen, mert a községekben az ad­minisztráció apróbb költségeit sem tudják fedezni. En a dolgot ugy oldottam meg, hogy az adóhivatal utján utaltattam ki a szükséges költségeket a direktórium felelősségére, mert tudom azt, hogy a községekben — mindenfelé az országban — teljes pénzhiány van és a direktóriumi tagok napi­dijait sem tudják kiutalni. (Ügy van ! Ugy van !) Ha felmegyünk a belügyi népbiztossághoz, ott legfeljebb 2—3000 koronás ellátmányt akarnak számunkra kiutalni. így nem lehet az ügyeket intézni. Szükséges tehát valamely jövedelem meg­teremtése és a jövedelem megteremtése csak az lehet, hogy a községekben bevételezett összegek a község céljaira, a község adminisztrációjára és KÖTET. 19

Next

/
Thumbnails
Contents