Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-6
Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi június hó íy. 115 tárgyalások alkalmával felvetettünk: a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államok megbízottainak konferenciáját. A mai lapokból olvashatják az elvtársak, hogy a jugoszláv szocialisták, akiknek többsége szintén a mi bolsevista irányzatunkhoz tartozik, ugyancsak e konferencia mellett foglalnak állást és én nem hiszem, hogy a cseh szocialisták ugyancsak hamarosan ne kényszerítenek rá kormányaikat arra, hogy belemenjenek a konferenciába ; s nyugodt vagyok, hogy e konferencián mi csak győzhetünk. Mi győzünk azért, mert ezen a konferencián fog eldőlni és kivilágosodni az, hogy nekünk nincsenek elnyomó törekvéseink, hogy mi minden dolgozó önrendelkezési jogának alapján állunk ; s ki fog derülni az, hogy velünk szemben imperialista kormányok vannak, amely kormányok, amely kis falánk imperialista államok mások elnyomására törekszenek — nemzetek felszabadításának cégére alatt. (Élénk tetszés és taps.) Még egyszer vissza kell térnem most már '— h°gy végezzünk ezzel a kérdéssel — a Clémenceau-féle jegyzékre. Az entente blokadiroz bennünket, elzárta határainkét, ki akar bennünket éheztetni ; azonkívül ellenünk mozgósította egyrészről a nemzetközi, másrészről a belső ellenforradalmat is. Legyünk tisztában azzal, elvtársaim, hogy ha megkötjük is a békét, az nem jelenti azt, hogy az entente majd nyugodtan fog bennünket hagyni. Mert ha esetleg le is parancsolja határainkról a cseh-szlovák és a román vagy jugoszláv államok katonaságát, de mindenesetre mozgósítani fogja ellenünk az ellenforradalmat, és ha ez sikerülne neki, akkor egészen bizonyos, hogy meg is fojtana bennünket. Ha végeztünk egyszer a körülöttünk levő idegen imperialista államok katonaságával, akkor egészen bizonyos, hogy az entente majd ellenkormányokat fog csinálni ellenünk, ellenkormányokat fog támogatni, olyan ellenkormányokat,, amelyek ugyan kormányok in partibus infidelium, de mindenesetre fogják élvezni az entente kegyét. Mégis, elvtársaim, én azon a nézeten vagyok, hogy helyes volt a kormányzótanácsnak, a kormányzótanács politikai bizottságának az az állásfoglalása, amikor elhatározta, hogy az entente felhívásának eleget tesz. Nem rajtunk múlott, hogy a felhívásnak kívülünk eső okokból, a cseh imperialistákban rejtőző okokból nem tehettünk eleget. A parancsot kiadtuk arra, hogy hadseregeink vonuljanak vissza arra a határra, amelyet az entente mint Magyarország határát kijelölt. A parancs kiadását azonban követte a csehek támadása, követte az, hogy visszavonulni akaró csapatainkat üldözni és lemészárolni akarták. Erre egészen természetesen nem lehetett más felelet, mint hogy csapataink ellentámadásba menjenek át és visszaverjék őket. (Lelkes éljenzés és taps. Egy hang : Éljen a vörös hadsereg! Megújuló lelkes éljenzés és taps ) Es nem volt katona, aki azt mondja, hogy egy csapatot azon a ponton lehet megállítani, amely ponton azelőtt volt. Nem rajtunk múlott, hogy csapataink támadásainak lökeme olyan erős volt, hogy újból visszavetettük a cseh-szlovák hadsereg katonaságát. (Elénk tetszés és taps.) En, elvtársaim, mégis amellett vagyok, hogy lehetővé kell tennünk a megegyezést. Csak valamivel tisztességesebb — ha ugyan ezt így lehet kifejezni azon tisztességtelenséggel szemben, amelyet jelent ez a határmegállapitás, — csak valamivel rendesebb határmegállapitás mellett is békét kell teremtenünk, — jóelőre hangsúlyozzuk — olyan békét, amelynek érvénye nem lesz hosszabb, mint a breszti béke érvénye, amely békét mi a imperialistákkal kötünk, a francia, a cseh-szlovák, a román és a jugoszláv imperialistákkal, és ezt a békét azonban felrúgni nem mi, de a cseh-szlovák, a jugoszláv és a román proletariátus fogja. (TJqy van! Nagy tetszés Taps.) Ezek voltak -nagyjában, elvtársaim, azok. amiket az osztályharc külpolitikájáról el akartam mondani és most ajánlom önöknek elfogadásra a következő határozati javaslatot : 1. A Magyarországi Tanácsok első kongreszszusa ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy nemcsak nem áll a területi integritás alapján, de, mint olyan ország, amely megtette a lépéseket arra, hogy az osztálykülönbségek megszűnjenek, eltörölte egyben a nemzeti elnyomás előf ölté teleit is. Ennélfogva a maga részéről megadja minden nemzethez tartozó dolgozóknak a lehetőséget, hogy képességeiket a dolgozók összességének javára szabadon, önállóan, minden más nemzettől függetlenül kifej thessék, hirdeti minden nemzet dolgozóinak .önrendelkezési jogát. 2. A proletariátus, nemzetköziségének megfelelőleg, arra törekszik, hogy a különböző nyelvű dolgozók közé uj válaszfalak ne emeltessenek, mint amilyenek az uj politikai vagy vámhatárok. Meg akarja valósítani a dolgozók testvéri szövetségét, a tanácsok föderativ köztársaságának kereteit addig is, amíg a nemzetközi proletárforradalom az egységes nemzetközi proletár-tanácsköztársaságot lehetővé teszi. 3. A Magyarországi Tanácsköztársaság természetes szövetségét látja minden proletár-államban. Ez a szövetség nem valamelyes titkos diplomáciai vagy katonai konvención alapul, hanem csupán a proletariátus nemzetközi szolidaritásán. 4. A Magyarországi Tanácsköztársaság békében kíván élni valamennyi állam dolgozóival, szolidaritásukra támaszkodik és magát a nemzetközi imperialista ellenforradalommal szemben a nemzetközi proletariátus védelme alá helyezi. 5. A monarchia területén képződött nemzeti államok egymáshoz való viszonyának rendezésére szükséges az uj államok egy közös konferenciája. A kongresszus helyesli a tanácskormány erre vonatkozó törekvéseit és felszólítja, hogy a konferencia egybehivását sürgesse. 6. Míg a tanácsköztársaság határain belül a 15*